Kategória: Tanulmányutak

Tanulmányút – Balassagyarmat – 2021. július 25.
Varsányi Faluszépítő, Hagyományőrző és Kulturális Egyesület
EFOP – 5.2.2-17-2017-00031 „Múltunkban a jövőnk”

Téma: Palóc Hagyományéltető napok

A Palóc Hagyományéltető napok keretében került megrendezésre Balassagyarmaton a Palóc Búcsú Szent Anna tiszteletére, mely több évtizedes hagyományokra tekint vissza. Szent Annának a palócok vallásos kultúrájában különös helye, hivatása alakult ki. Krisztus nagyanyja a palóc, de az egész hazai katolikus asszonynépnek kiváltságosan tisztelt szentje lett: magtalanok, áldott állapotban lévők, női betegségben szenvedők tekintették nagylelkű pártfogójuknak.
Mára a Búcsú köré több napos rendezvényt szerveznek, mely alkalmat ad színvonalas színpadi műsorok bemutatására, ideértve nem csupán a hagyományőrző csoportok fellépését, hanem könnyűzenei koncerteket is. Lehetővé teszik továbbá a környékbeli települések bemutatkozását, a palóc konyha remekeinek megismertetését, valamint kézműves kirakodók vásárát, népi játékok, mesterségek, kézműves foglalkozások (kovács, fafaragó, szövő) bemutatóját.
A rendezvényen a Nógrád Turizmusáért egyesülettel közösen vettünk részt a helyi rendezvények szervezéséhez szükséges tapasztalatok gyarapítása érdekében, mivel széleskörű, átgondolt, jól felépített programpalettával rendelkező eseményről van szó, ami több évtizedes múltra tekint vissza, melynek során folyamatosan csiszolták a mára kiforrot rendezvényt.
Idén Buják, Kétbodony, valamint Nógrádsipek mutatkozott be, a jelenlévők megkóstolhatták a palóc konyha remekeit, mint a bujáki süteményeket, az ilinyi káposztát, a kétbodonyi szilvásgombócot, a nógrádsipeki gulyást és laskát, valamint a szlovákgyarmati haluskát. A Búcsú hagyományosan a Római Katolikus Főplébánia Templom elől indult a Palóc ligetbe a népviseletes csoportok részvételével. A Palóc Múzeum kápolnájánál a menetben résztvevők közösen imádkoztak, majd ünnepi szentmisére került sor a szabadtéri Palóc Színpadon. Idén a szentmise végén a püspök úr megáldotta a családokat, majd közösen énekeltek palóc dalokat a résztvevők.
Nagyon fontos tapasztalatokat szereztünk, ugyanis településünkön is gyakoriak a vallási ünnepeket, valamint a világi eseményeket összekapcsoló rendezvények, és itt kétségkívül remekül ötvözik a kettőt, ennek köszönhetően széleskörű célcsoportot tudnak megszólítani, növelve ezzel a részvételt.

Tanulmányút – Hódmezővásárhely – 2021. július 23-25.
Varsányi Faluszépítő, Hagyományőrző és Kulturális Egyesület
EFOP – 5.2.2-17-2017-00031 „Múltunkban a jövőnk”

Téma: Lovasterápia.

2021. július 23-25. között az Írisz Gyógylovaglás és Lovastorna Alapítvány munkájába
nyerhettünk betekintést. Célunk az alapítvány tevékenységének megismerése, hagyományőrző
lovas programok, gyógylovaglás mestersége, lovas népi játékok, lovas sportokhoz használatos
eszközök megismerése, továbbá kíváncsiak voltunk arra, hogyan alakítanak, teremtenek munkahelyeket egy lovastanyán.
Az Írisz Gyógylovaglás és Lovastorna Alapítvány sokrétű tevékenységi körrel rendelkezik, fő
célcsoportjába tartoznak a halmozottan hátrányos helyzetű fiatalok, fő tevékenységük mozgásterápia lóháton, ami egy olyan speciális prevenciós jellegű gyógytorna, mozgásterápia,
amely a tartási rendellenességek, a gerincbetegségek kialakulásának megelőzését célozza. Ez a program egészséges és tartási rendellenességgel küzdő gyerekek és fiatalok kezelésére is egyaránt alkalmas, fontos szerepe van a tanulási képességek fejlesztésében.
A tanulmányút során nem csupán az Alapítvány működésébe nyerhettünk betekintést, hanem
részt vehettünk egy konkrét mozgásterápiás foglalkozáson megfigyelőként. Fontos tapasztalat
volt számunkra a lovasoktatók hozzáállása, a hátrányos helyzetű fiatalokkal való kommunikáció, bánásmód mikéntje, speciális oktatási módszerek megismerése, ugyanis ezeket
mi is tudjuk alkalmazni a helyi viszonyoknak megfelelően. A településen foglalkoznak lovakkal, lovagoltatással, így tapasztalatainkkal az ő munkájukat is tudjuk segíteni, gazdagítani.

Tanulmányút – Őrség – 2019. szeptember 28.
Varsányi Faluszépítő, Hagyományőrző és Kulturális Egyesület
EFOP – 5.2.2-17-2017-00031 „Múltunkban a jövőnk”

A tanulmányút célja, hogy megismerjük az Őrség népi építészetét, népi mesterségeit, hagyományait, személyes tapasztalatokat gyűjtsünk a hagyományőrzésen alapuló vendéglátás területén, felfedezzük a hagyományőrző programokba ágyazott lehetőségeket.
A Nyugat-Dunántúli Régió kiemelt kulturális és örökségturisztikai, valamint a legnagyobb gasztro – turisztikai rendezvénye az Őrségi Tökfesztivál, amelyet mi Szalafőn látogattunk meg. A program azért került be a projektbe, mert a táj adottságaiban nagyon hasonlít a mi településünkhöz, viszont a hagyományőrző programok szervezésének tekintetében évekkel előttünk járnak. Kíváncsiak voltunk, hogy mi a rendezvényeik vonzereje, mi az, amivel emberek ezreit tudják bevonzani egy-egy többnapos rendezvényükre. Beszélgetéseket, tapasztalatcserét folytattunk a népi portékák készítőivel, a kézműves foglalkozások vezetőivel. Igyekeztünk sok-sok ötletet magunkkal hozni, azért, hogy a rendezvényeinket minél több látogató számára tudjuk érdekessé, vonzóvá tenni.
Tanulmányutunk helyszíne Szalafő volt, a programon 30 fő vett részt, köztük 4 külföldi partnerünknek (Szlovákia – Ragyolc) mutathattuk be ezt a csodálatos tájat és a programokat.

Tanulmányút – Balaton-felvidék (Nemesvámos- Ukk- Halimba- Nagyvázsony)
2019. szeptember 3 – 6.
Varsányi Faluszépítő, Hagyományőrző és Kulturális Egyesület
EFOP – 5.2.2-17-2017-00031 „Múltunkban a jövőnk”

Tapasztalatszerzés céljából meglátogattuk Nemesvámoson a Tökmagfeldolgozó üzemet, a kézműves sajtokat és mézeskalács készítő műhelyeket. Ukk községben megismertük a Bébic Szociális Szövetkezet működését, majd kóstolót kaptunk az általuk készített lekvárokból és ivólevekből:házi szörp, házi lekvár, zöldség krém, saját termesztésű-, tanúsított bio-alapanyagokból, hagyományos módszerekkel. Halimbán megismertük a Herbaportát, a gyógynövénykertet, az óvodát, és betekintést nyerhettünk a településen működő világszínvonalú üveggyártásba. Nagyvázsonyban, Fábry Szabolcs polgármester úr idegenvezetésével meglátogattuk a Kinizsi várat majd az Igásló látogató központot ismertünk meg. Tanulmányi út tapasztalatai: Hagyományőrzésen alapuló vendéglátás, és annak a turizmus fejlődésére gyakorolt hatása. Olyan módszereket, tapasztalatokat gyűjtöttünk, amelyek segítik saját településünkön az ilyen profilú tevékenységek hatékonyabbá tételét.
Tanulmányutunkon 16 fő vett rész, 8 külföldi partnerrel.

Tanulmányút – Tihany – 2019. június 22.
Varsányi Faluszépítő, Hagyományőrző és Kulturális Egyesület
EFOP – 5.2.2-17-2017-00031 „Múltunkban a jövőnk”

Nagy örömmel tettünk eleget a meghívásnak, hogy kiállítóként részesei legyünk a hagyományos Tihanyi Levendula Fesztiválnak. Ennek a csodálatos félszigetnek a több évtizedes termesztési hagyományába is betekintést nyerhettünk, miközben a varsányi portékákat árusítottuk. A levendulatermesztés és a levendula felhasználása itt az élet természetes része, az ide látogató mindent megtalálhat, ami ehhez kapcsolódik: levendula a domboldalakon, a házak körüli kiskertekben, ételekben, italokban, külsőleg és belsőleg, testnek és léleknek. Csapatunk két részre oszlott. Az egyik csapat a Varsányi Portéka termékeit árusította, miközben a látogatók kérdéseire igyekezett válaszolni. S természetesen szívesen invitálták a vendégeket Varsányba. A csapat másik része az ezerszínű forgatag- nagyszabású kézműves kirakodóvásár sátrainál vendégeskedett illetve ellátogatott a Levendula Ház látogató központba.
A tanulmányút tapasztalatcserére biztosított lehetőséget a helyiekkel és más kiállítókkal egyaránt. Különösen arra voltunk kíváncsiak, hogy a fiatalokat hogyan vonják be a hagyományőrző kulturális programok szervezésébe, lebonyolításába, a gyógy és fűszernövények termesztésébe, feldolgozásába, hasznosításába. Ötletekkel gazdagodva tértünk haza.

Tanulmányút – Kemence – Nagybörzsöny – 2019. március 31.
Varsányi Faluszépítő, Hagyományőrző és Kulturális Egyesület
EFOP – 5.2.2-17-2017-00031 „Múltunkban a jövőnk”

Tanulmányutunkat a kemencei római katolikus templom meglátogatásával kezdtük, ahol kis ízelítőt kaptunk a templom történetéből, jellegzetességeiből.
Utunkat a kemencei tájházban folytattuk, ahol megtekinthettük a hagyományos felvidéki palócház berendezését. A tájház anyaga rendkívül gazdag, a hagyományos helységeken kívül – mint a tisztaszoba, valamint a füstöskonyha – megtekinthető számos egyéb használati tárgy is, amely a falu egykori mindennapjait hivatott bemutatni. Ezen kívül a tájház berkein belül lehetőségünk nyílt bepillantani a helyi népviseletbe.
A délutáni program Nagybörzsönybe tevődött át, ahol a kiadós ebédet követően a településen működő egykori malmot látogattuk meg. Részletes tárlatvezetést kaptunk mind a malom működéséről, mind a 19. századi falu életében betöltött szerepéről, fontosságáról.
A lekvárlakban helyi lekvárkülönlegességeket kóstolhattunk. Termékeiket hagyományos módon készítik, a jól megszokott ízeken kívül számos egyedi ízvilággal rendelkező portékával várják a látogatókat. A lekvárokon kívül szörpöket, zöldségkrémeket és borzseléket vásárolhatnak az idelátogatók, de akár egy ízletes ebédet vagy desszertet is elfogyaszthatnak.
Hazafelé a hont-csitári Mária kegyhelyen tettünk látogatást, amely a környék búcsújáró helyének számít.

Tanulmányút – Pécs – 2018. október 16 – 19.
Varsányi Faluszépítő, Hagyományőrző és Kulturális Egyesület
EFOP – 5.2.2-17-2017-00031 „Múltunkban a jövőnk”

A tanulmányút célja, hogy megismerjük az országunk egy másik szeletét, ahol helyi termelők, manufaktúrák, falusi vendéglátók dolgoznak. A Keleti – Mecsek települései igazi kincsesbányák.
Orfűn találkoztunk őstermelőkkel. Lekvárt, sajtot, mézet készítenek. Nagyon fontosnak tartják, hogy a helyi termékeket elsősorban a lakosság és a turisták körében értékesítsék. Többen, folyamatosan szállítanak kiskereskedőknek, árusítanak piacon. A helyi termékek előállítása kb. 15 évvel ezelőtt indult, tehát egy hosszabb folyamat eredménye a jelenleg tapasztalható minőségi termék előállítás. Mindenekelőtt fontos, hogy minőségi árut kínáljanak. A falusi vendéglátásban a falusi vendégasztal szolgáltatás során lehetőségük nyílik közvetlenül elérni a fogyasztókat. Ez egyben vendégcsalogató is és az értékestésnek egy másik csatornája. Elmondásuk szerint: jól működik a közösségi szemlélet a településen. Egymás termékeinek és szolgáltatásainak az ajánlása, a közös programszervezés mára már gyakorlat. Többek között ennek is köszönhető a település ismertsége.
Miután Orfűt megismertük, ellátogattunk Óbányára. Az Illatosház nem csak a hangulata miatt volt lenyűgöző, hanem a tulajdonos Éliás- Mezey Erzsébet vendégszeretete miatt is. Egy jó példa arra, hogy ha a természeti adottságok párosulnak egy igazán jó vendéglátással, milyen fantasztikus eredmények érhetők el. Azon túl, hogy értéket teremt a tulajdonos, – hiszen egy olyan portát alakított ki, ami már magában a tájra jellemző építészeti különlegesség- kiegészül szolgáltatásokkal. A helyi ételspecialitásokon túl a portán termesztett gyógynövények, a belőlük készült illóolajak, harmatvizek, a bio gyümölcsök, mind-mind vendégcsalogatók. A településen többen foglalkoznak lekvár-és szörp készítéssel, amit a látogatók körében értékesítenek. Nagyon különlegesnek találtuk a falu határában egy az asztalra kitett termékeket és a mellette elhelyezett becsületkasszát.
Az óbányai Illatosházban tett látogatásunkat a Pécsi Tudományegyetem Gyógynövény Intézetében folytattuk. Megtekintettük a botanikus kertet, betekintést nyertünk az egyetemi kutatásba, közben a természetes kozmetikumokkal ismerkedtünk.
Utazásunk és a tanulmányút része volt még a szigetvári Arura Illóolaj Manufaktúra megismerése, ahol saját termesztésű növényekből vízgőz desztillációval készítenek illóolajat és aromavizet.

Tanulmányút – Komárom – 2018.09.12 – 15.
Varsányi Faluszépítő, Hagyományőrző és Kulturális Egyesület
EFOP – 5.2.2-17-2017-00031 „Múltunkban a jövőnk”

Komáromi tanulmányutunk alkalmával igyekeztünk olyan programokat szervezni, amelyeken keresztül megismerhetjük a különböző városrészeket, megtapasztalhatjuk, mi változott, mi valósult meg a tíz évvel ezelőtt lezajlott JÖVŐ – MŰHELY célkitűzéseiből, hogy fest ma a város, hol tart a turisztika.
Komárom hét városrészre osztható, a JÖVŐ – MŰHELY is városrészenként zajlott, majd egy kiadványban foglalták össze az értékeket, pozitívumokat, negatívumokat, célkitűzéseket. Utunk során igyekeztünk egy egységes benyomást kialakítani a városról, de jellemzően célzottan látogattunk el egy-egy városrészbe, hogy miben tapasztalunk fejlődést, változást.
A szőnyi városrészben a lakosok külön kiemelték a templomi toronyóra felújításának igényét, ahogy láttuk ez meg is történt, azonban az óra továbbra sem működik. A helyi kastélyt, mint értéket emelték be a programba, itt jelenleg kórház működik, sajátosan hasznosították, de kívülről megőrizte műemlék jellegét. A városháza és környéke megszépült, parkosítottak, itt tekinthetők meg a római kori szarkofágok, amelyek helyzete többször is előkerült a műhely alkalmával. A Monostori erőd kiemelt figyelmet kapott a tanulmányút során, hiszen ottjártunkkor került megrendezésre a kulturális örökség napja, amit a monostori városrészben számos program kísért több napon keresztül, amibe mi is igyekeztünk bekapcsolódni. Különösen jó alkalom volt ez a turisztikai jellegű változások, fejlődés felmérésére. Három erőd található a városban, de a fókuszpont egyértelműen a Monostori erődre tevődik. A helyiek a JÖVŐ-MŰHELY alkalmával fontosnak tartották az erőd turisztikai célú fejlesztését, mint programhelyszín bevonását, a Duna közelségének kihasználását. Ez a kulturális örökség napi rendezvényekkor igen jól megvalósult, pénteken színházi előadást tartottak, szombaton pedig az erődé volt a főszerep, ingyenes látogatási lehetőséggel, tárlatvezetéssel, valamint ágyú és tüzérbemutatóval igyekeztek csalogatni a látogatókat. Tapasztalataink szerint sokan éltek a lehetőséggel a legkülönbözőbb korosztályokat tekintve. Egész évben szerveznek programokat, elmondható, hogy nem csupán az erődhöz szervesen kapcsolódó programok helyszínéül szolgál az erőd területe, az ErődFeszt programsorozat keretein belül például több színházi előadást is tartottak itt, de idén nyáron helyet adott az erőd gasztro konferenciának is. Természetesen hadijátékot is szerveznek, amelyre szintén sokan kíváncsiak. Jellemző, hogy az interaktív programok nagy közönséget vonzzanak. Úgy tűnik a turisztikai fejlődés az erőd lehetőségeinek kiaknázása révén semmiképp sem elhanyagolható, nagyon jól kihasználják az adott teret szabadtéri programok szervezésére. Előkerült a műhely során, hogy fontos lenne a Dunán egy kikötői lehetőség kiépítése, erre szintén sor került, mégpedig ide az erődhöz tervezték. Ottjártunkkor a Dunai bástyánál lehetőség volt sétahajózásra is, ebből pedig az látszik, hogy igyekeznek bevonni a Duna adta lehetőségeket is a programkínálatba.

Tanulmányút – Mezőkövesd – 2018. augusztus 25.
Varsányi Faluszépítő, Hagyományőrző és Kulturális Egyesület
EFOP – 5.2.2-17-2017-00031 „Múltunkban a jövőnk”

A matyók és a palócok, jóllehet külön etnikumként tartjuk számon őket, genetikailag egységes népcsoportként határozhatók meg, amelyek a szlávokhoz állnak közel, csupán eltérő vallásuk miatt van különböző nevük.
Mezőkövesdi tanulmányutunk alkalmával igyekeztünk olyan programokat szervezni, amelyeken keresztül a résztvevők betekintést nyerhetnek a népi iparművészetek „tárházába”. Fontosnak tartottuk, hogy minél közelebb hozzuk a csoportot a különböző iparművészeti tevékenységek megismeréséhez. Ennek megfelelően utunk során ellátogattunk egy népművészeti boltba, voltunk a Matyó Múzeumban, megtekintettük a Jézus Szíve templomot, valamint eltöltöttünk pár órát a Matyó Portán.
A népművészeti boltban rövidáru, méteráru és a népviseletkészítés egyéb kellékei szintén megtalálhatóak voltak. A csoportunk tagjai örömmel tapasztalták, hogy mind az anyagok színvilága, mintája, mind a fellelhető kellékek alkalmasak akár a mi viseletünk bizonyos elemeinek elkészítéséhez is. A Matyó Múzeumban az állandó kiállításon kívül, a Matyó Baba időszaki kiállítást is megtekinthettük. Mivel a mi viseletünk is hasonlóan tükrözi az életkort és a családi állapotot a csoporttagokkal közösen tudtuk elemezni a babák öltözékét, annak darabjait, összehasonlítani a mi viseletünk hasonló elemeivel (pl. új asszony „fékkötője”). Az állandó kiállítás keretein belül részletes képet kaphattunk nem csupán a matyó viseletek, hanem a különböző iparművészeti tevékenységek jelenlétéről is. Az ebédet követően a Jézus Szíve templomba vezetett az utunk, ahol a templom oltárképében szintén megjelenik a matyó viselet. A délutáni programunk második felében a Matyó Portára látogattunk, ahol a házigazdák maguk készítik a portékájukat. Itt egy közös programon vehettünk részt, amelynek keretében megtekinthettünk egy hagyományos matyó lakóházat, matyó viseletbe öltözhettünk és ízelítőt kaptunk a „pipícs” készítésből. A házigazdák maguk készítik a helyben megvehető hímzett terítőket, babákat, sőt még a férfiak által viselt jellegzetes kalapot is a házaspár férfi tagja készíti egyedül az országban, így a csoport tagjai könnyed beszélgetés formájában cserélhettek tapasztalatot a készítőkkel.

Tanulmányút – Budapest – 2018. augusztus 20.
Varsányi Faluszépítő, Hagyományőrző és Kulturális Egyesület
EFOP – 5.2.2-17-2017-00031 „Múltunkban a jövőnk”

A Mesterségek Ünnepe 2018. augusztus 17-20. között került 32. alkalommal megrendezésre a Budavári Palotában. Ez az ország legnagyobb népművészeti fesztiválja. A rendezvényre a varsányiak népviseletben érkeztek, ezzel színesítve az Ünnep hangulatát. A Mesterségek Ünnepén több kézműves mesterrel, fellépővel, mesterség bemutatókkal, a kézműves gasztronómia remekeivel, és népi játszóházakkal lehetett találkozni. A mesterségeket ki lehetett próbálni. Találkoztunk többek között csizmadiával, bútorfestő műhellyel, és kékfestővel is. A szövés és a fonás került előtérbe. Látható volt továbbá paraszti szövőszékek, melyeken törülközőket, abroszokat, futókat, falvédőket, kispárnákat lehet készíteni. Vesszőből kosarat és tárolóedényeket, szalmából kalapot, táskát, csuhéból széktámlát és ülőkét, gyékényből szőnyeget, falvédőt fontak. A Mesterségek Ünnepe egy nagyszerű program a családok részére. A népi logikai, ügyességi és sportjátékokat is ki lehetett próbálni. Találkozhattunk többek között csizmadiával, bútorfestő műhellyel, és kékfestővel is. Az Oroszlános udvaron hagyományőrző koncerteken is részt vettünk.