A Varsányi Faluszépítő, Hagyományőrző és Kulturális Egyesület bemutatkozása

Varsány nevét az oklevelek 1219-ben említik először, de a régészeti ásatások leletei szerint Varsány területe már a honfoglalás korszaka előtt is lakott volt. A talált maradványok szerint itt húzódott végig a középső neolitikus zselizi népcsoport telepe, további ásatások pedig gazdag kerámia- és eszközanyag leleteket hoztak felszínre a korábbi agyagkitermelő és élelemtároló gödrökből. A település mai területe 1295 körül a Varsányi család birtoka volt, azonban a földesúr és fiai Csák Mátéhoz csatlakoztak, emiatt Károly Róbert 1319-ben elkobozta falvaikat, és Szécsényi Tamás várnagynak adta. Így maradt fenn a Varsányi család neve a település elnevezésében. Varsány 2012-ben Arany Rózsa-díjat kapott a Virágos Magyarországért versenyen, 2015-ben a Magyarországi Falumegújítási Díj Pályázaton a fenntarthatóságért végzett munkájáért kapott elismerést. Ezen a történelmi településen működik egyesületünk, az EFOP-5.2.2-17-2017-00031 azonosítószámmal nyilvántartott projekt megvalósítója.
A Varsányi Faluszépítő, Hagyományőrző és Kulturális Egyesület 2006-ban alakult, azzal a céllal, hogy aktív, közösségépítő tevékenységével kiemelkedjen a településen működő civil szervezetek közül. A településnek nemzetközi szinten is jó hírnevet szerzett, hiszen tevékenyen részt vesz azokban a programokban, melyeket a település öt európai országból származó testvértelepüléseivel közösen szervez vagy bonyolít le. Az egyesület évente megrendezésre kerülő programja a Testvértelepülési Találkozó, amely a határokon átnyúló kapcsolatok ápolásának legerősebb láncszeme. Az egyesület egyik célja, hogy a hagyományőrzésen keresztül partnerséget alakítson ki a különböző nemzetiségű és gondolkodású emberek között, ugyanakkor a nemzeti értékek képviseletét az élet minden területén fontosnak tartja.
Az egyesület határon átnyúló kapcsolatainak köszönhetően a partnerek rendszeresen vesznek részt egymás hagyományőrző rendezvényein, és ennek kapcsán közös szakmai programokat is megvalósítanak. Így a hagyományőrző tevékenység fonalából erős hálózat szövődött, ami lehetővé teszi komoly szakmai tartalmak közvetítését is. Ennek megfelelően a partnerek az egymás közötti tudásmegosztás keretében a tapasztalatok gyakorlati eredményeit disszeminálják, az igényeknek megfelelően kompetenciafejlesztő tréningeket, előadásokat tartanak, terveiket, fejlesztési stratégiákat egymás között ismertetik, az eredményekről rendszeresen beszámolnak a találkozók alkalmával.
Az egyesület a helyi értékek képviseletén és őrzésén túl bekapcsolódik más régiók által közvetített értékek átadásába a közös programok, események szervezése során. Elkötelezettek vagyunk az egyenlő fejlődés szükségessége mellett, nemcsak saját közösségünkben, hanem partnereinkkel való együttműködésünk során is. Széleskörű szakmai kapcsolatokkal rendelkezünk, egyesületünk tagja a Muharay Elemér Népművészeti Szövetségének is, amely országos hatókörének köszönhetően igyekszik összefogni azon szervezeteket, amelyek a hagyományok megőrzését, a nemzeti kultúra tovább örökítését a tánc-, zene-, és szokáshagyományok ápolásával valósítja meg. Szervezetünk hatékonyan részt vállal a település kulturális, népművészeti, természeti értékeinek és örökségének feltárásában, ápolásában, megőrzésében és bemutatásában. Segítjük a népművészet, néphagyomány, a falu építészete iránt érdeklődő magánszemélyek és közösségek együttműködését. Megszervezzük a fellelhető népművészeti tárgyak, eszközök összegyűjtését, a feltárt és megőrizendő szellemi, tárgyi, környezeti és természeti értékek széleskörű megismerésének lehetőségét. Büszkék vagyunk helyi népviseletünkre, a közösségi alkalmakon tagjaink és további résztvevők is szívesen viselik hagyományos öltözékünket, melyeknek beszerzésében, előállításában az egyesület tevékenyen részt vesz. Varsány lakosságának többsége római katolikus vallású, hagyományőrző tevékenységeinkhez szorosan kapcsolódnak vallásos témájú ünnepek, hagyományok, szokások rendszeres felelevenítése, megélése, a religius értékek továbbadása.
Egyesületünk létrejöttének céljai érdekében számos feladatot látunk el. A falu és a térség értékeinek számbavételének eredménye képpen az értékeket bemutató kiadványokat készítünk, turisztikai programokat dolgozunk ki, szervezzük a falusi vendéglátás, a kulturális turizmus látogatókat vonzó eseményeit, kiállítások keretében mutatjuk be a falu és a térség értékeit. Gyönyörű természeti környezetünk védelmének érdekében fórumokat, konferenciákat szervezünk, folyamatosan nyitottak vagyunk és érdeklődünk azok iránt a lehetőségek iránt, amelyek hozzásegítenek bennünket ahhoz, hogy településünk továbbra is Nógrád megye gyöngyszeme lehessen. Támogatjuk az amatőr kezdeményezéseket, ennek megfelelően az amatőr művészeti csoportok és szakkörök létrejöttét, folyamatos munkáját. Turisztikai marketingtevékenységünk fő célja a település és térség népszerűsítése, vonzóvá tétele, amitől gazdasági növekedést és munkahelyek teremtését is várjuk.
Az egyesület büszkesége a Muskátli népdalkör, amely Fülöp Ferenc díjas táncosaival kiváló minősítést kapott 2013-ban a Kapuváron megrendezett hagyományőrző együttesek minősítésén. A Muskátli népdalkör aktívan részt vesz a település rendezvényeinek szervezésében – Lepényfesztivál, Szent Mihály Napi Palóc Búcsú -, melyeket a későbbiek során részletesen bemutatunk. A népdalkör számos egyéb más felkérésnek is eleget tesz, népszerűek sokhelyütt az országban, szívesen invitálják őket nemcsak hazánkban, hanem országhatárainkon túl is megrendezésre kerülő rendezvények színvonalának emeléséhez. Repertoárjuk igen színesen mutatja be a térség népdalait, néptáncait, de még különböző népszokásokat is.
Varsány Község Önkormányzata LEADER pályázati támogatásból, START közmunkaprogram keretéből, illetve jelentős önkormányzati önerőből alakította ki a Hagyományőrzők Házát (lsd. 1. sz. kép), amely természetesen önkormányzati tulajdonú, de egyesületünk használatában áll. Ebben a felújított épületben tartja előadásait a Muskátli népdalkör, és itt kerülnek bemutatásra a különböző varsányi hagyományőrző termékek, valamint az épületben van szerencsénk konferenciákat, környékbeli kézművesek termékeit kínáló vásárokat rendezni. Ugyancsak a Hagyományőrzők Háza ad helyet a varsányi hagyományőrzéssel kapcsolatos termékek bemutatásának, úgy, mint népviselet, tárgyi eszközök, fotódokumentáció, stb. További funkcióként a Hagyományőrzők Házában helyi termékeket is bemutatunk. Ez jó kiegészítője a Kézművesportán működő „Portéka bolt”-nak, továbbá a Palóc Szekrény Galériának, ahol a térségben élő kézműves mesterek alkotásai vásárolhatók meg.
Hagyományaink őrzése mellett rendkívül fontos a jelen élethelyzetekben való felelős szerepvállalásunk is. Egyesületünk szervezi a munkaerőpiacon hátrányos helyzetűek képzését, foglalkoztatását, hozzájárulva ezzel a településen lakók munkanélküliségének enyhítéséhez.

Településünkön rendszeresen megrendezésre kerülő programok, melyek szervezésében, lebonyolításában egyesületünk is mindig aktívan részt vesz:

 Kézművesek és Falusi Vendéglátók Ünnepe
Az évről-évre több vendéget vonzó fesztiválon az Ízek utcájában a látogatók megízlelhetik a palóc gasztronómia remekeit, ahol bográcsban, katlanban, kemencében készült ételeket kínálnak a varsányi menyecskék. A rendezvény színpadán egész napon át egymást követik a hagyományőrző tánccsoportok fellépései. A minden esztendő júniusában sorra megrendezésre kerülő rendezvényre ellátogatnak Varsány lengyel, szlovák, szerb és erdélyi testvértelepüléseinek képviselői is.
 Lepényfesztivál
Nem véletlen, hogy a szervezők e finomságra építették évekkel ezelőtt a programot, hiszen a varsányi lepény messze földön híres. Helyben sütik a híres varsányi kalácsokat és a kemencés lángosokat is. A gasztronómiai kalandozás közben a vendégek a fesztivál színpadán kulturális bemutatókat, tánccsoportokat, hagyományőrző együtteseket láthatnak, hallhatnak.

 Szent Mihály Napi Palóc Búcsú
A Szent Mihály Napi Búcsú és Szüreti Vigalom a település egyik legrégebbi eseménye. A hagyományőrző szeptemberi program szabadtéri szentmisével kezdődik, borszenteléssel és körmenettel. A nap délutánján népviseletbe öltözött helyiek részvételével elindul a szüreti felvonulás, mely után a hagyományőrző együttesek műsora következik.
 Nógrád Megyei Vadásznap
A térség vadászai minden évben együtt ünnepelnek. A programot évek óta más-más helyszínen rendezik Nógrádban, a hangulat azonban mindenütt azonos: koncertek, kulturális és családi programok, játszóház, trófeakiállítás, népi iparművészek bemutatkozása, gasztronómiai ínyencségek várják a látogatókat.

Együttműködő partnereink bemutatása

Dungó Kulturális Egyesület – Homoródkarácsonyfalva

2010. október 10-én írta alá a két település közötti szerződést a két település polgármestere. A szerződés tartalmazza a kultúra, sport, a turizmus, a gazdaság és a közoktatási intézmények közötti együttműködést. A testvértelepülések minden évben részt vesznek a varsányi hagyományőrző rendezvényeken. Nem csak a települési vezetők, de civil szervezeteik is gyakran látogatnak el hozzánk. Hagyományőrző csoportjaik rendszeres és szívesen látott vendégek a rendezvények színpadán. A mi csoportjaink is rendszeresen utaznak ki a testvérek hagyományőrző rendezvényeire. Homoródkarácsonyfalva Hargita megyében található, Székelyudvarhelytől alig 21 kilométerre délkeletre, a Kis-Homoród völgyében fekszik. A magyar határtól 500 km-re fekvő erdélyi település lakói 90 %-a magyar nemzetiségű. Az 1200-as évek végén építették meg templomát, melyet a későbbiekben uralkodó korstílus, a gótika jegyében alakítottak át és adták át az unitárius egyházközösségnek. A települést híressé tette a templom tornyának egyik falába épített díszítőkő, melyen rovásírásos emléket fedeztek fel. Homoródkarácsonyfa nem csak tárgyi emlékeivel büszkélkedhet, hanem népművészetével, melyet egyesületeik révén sikeresen megőriztek.

A romániai település jelentős részben magyarlakta több magyar testvértelepüléssel is büszkélkedhet, melyet rendszeresen látogatnak.

A program célkitűzéseinek megfelelően bemutatják a település hagyományőrzési sajátosságait, valamint ezek közösségi életben betöltött szerepét is. Bemutatják a település hagyományainak őrzését, a helyi családi gazdálkodók működési feltételeit, gazdálkodási környezetüket. A program célkitűzéseinek megfelelően bemutatják a családi gazdaságok működésének helyi sajátosságait, valamint ezek közösségi életben betöltött szerepét is. Bemutatják a település hagyományainak őrzését, a „kaláka” munkavégzés értékteremtő és közösségépítő szerepét. A település vezetése, delegáltjai részt vesznek  a programban megtervezett műhelymunkákon, tapasztalatcseréken, tanulmányi utakon. Szakértőik előadást tartanak a különböző fórumokon.

A Dungó Kulturális Egyesület 2004-ben alakult, melynek fő célkitűzése a hagyományőrzés, kulturális programok, kirándulások, közösségi események szervezése, valamint az anyaországbeli testvérfalu kapcsolat ápolása és látogatása, tanfolyamok szervezése, mint turisztikai-, sajt és gyümölcs feldolgozó-, agrár-, turisztikai- és gyógynövény feldolgozási tanfolyam. Mindezzel szeretnénk hozzájárulni a fiatalok itthon maradásához.

Célkitűzéseik:

  • Helyi hagyományaink, kulturális értékeink őrzése és ápolása
  • Falu- és közösségfejlesztés
  • Közösségi ház létrehozása

Tevékenységeik:

  • Turisztikai programok, események, kirándulások szervezése
  • Faluturizmus fejlesztése.
  • Idegenforgalmi, vendéglátóipari tanfolyamok szervezése helyi vállalkozók részére.

Már tizennegyedik alkalommal kerül megrendezésre október első szombatján a Szelídgesztenye Fesztivál. A Farsangi Gyermeklakodalmas tizenegyedik alkalommal lett megszervezve. Hagyományőrző rendezvényeik közé tartozik még a szüreti bál is. Az egyesület amatőr színjátszó csoportot is működtet.

Ragyolci Önkormányzat

2009. május 22-én, a Nemzetközi Agroturisztikai fesztivál keretében, ünnepélyes keretek között írta alá Kiss Zoltán, a pályázó egyesület korábbi elnöke, Varsány község polgármestere és György Péter Ragyolc község polgármestere a két település között megkötött együttműködési megállapodást.

Ragyolc község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Losonci járásban, az Abroncsosi mikrorégióban helyezkedik el. Nagyon jó turisztikai, sport- és üdülési lehetőségekkel bíró, jelentős turisztikai központ. 2011-ben 1574 lakosából 1059 magyar és 404 szlovák volt. A mai falu kezdetei valószínűleg a 11. századig nyúlnak vissza, amikor határőr szolgálatot ellátó népek megerősített települése alakult ki a területén. Jelentősnek mondható civil szervezete a helyi sportegyesület és az 1927-ben alapított önkéntes tűzoltó egyesület is. Az önkormányzat a szlovák közigazgatási törvényben előírt, közoktatási, közművelődési feladatokat látja el.

A település Magyar Nemzetiségi Önkormányzatot és magyar-szlovák kéttannyelvű oktatási intézményt működtet.

Kiemelt jelentőségű a sport-, és szabadidős tevékenységek támogatása. Szervezett szociális ellátás és idősgondozás folyik a faluban. Aktív hagyományőrző csoport és Nyugdíjas klub biztosítja az idős korosztály részvételét a község társadalmi életében.  Néptánc csoportja és énekkara őrzi és gyűjti a helyi palóc hagyományokat. Falusi turizmusában kiemelkedő jelentősége van a hagyományőrzésnek.

Nagyon közkedveltek a ragyolci Nógrád néptánccsoport bemutatói, melyeket mindig regionális ételek kínálásával és borkóstolóval kötnek egybe.

Rendszeresen megrendezik az Ipoly Menti Művészeti Fesztivált Ragyolcon. A kétnapos rendezvényen szerepet kapnak a helyi és a környékbeli hagyományőrző csoportok.

Sedziejowice Község Önkormányzat

Varsány testvértelepüléseinek sorában az első a lengyelországi Sedziejowice volt, amellyel a kapcsolatok 2005 augusztusára nyúlnak vissza, amikor is a lengyel település tánckara vendégeskedett Varsányban. A polgármesterek (Kiss Zoltán, a pályázó egyesület korábbi elnöke, illetve Zgyiszlava Blonyszkiego) közötti beszélgetés során felmerült a kapcsolatok kiépítésének lehetősége. A varsányi képviselő-testület 2005. szeptember 12-ei ülésén fogadta el a programot. 2005 novemberében a település vezetői utaztak Lengyelországba. Ekkor írták alá az együttműködési szerződést, mely a kultúrát, a gazdaságot és a turizmust érinti.

A majd 6500 főt számláló település Lodz régióhoz tartozik, mely 1975-1998 között Sieradz tartomány része volt. Hagyományőrzéseben kiemelkedő jelenőségű a szőlőtermesztéshez kapcsolódó tevékenység, szokások, a szürethez kapcsolódó hagyományok. Egy labdarúgó klubbal büszkélkedhet a település, melynek junior és szenior csapata is van. A lakosság minden korosztálya aktívan részt vesz a kulturális- és sportéletben. A hagyományápolásnak nagy szerepe van itt, több kézműves mestere és néptánc csoportja által ismerheti meg a világ a település népművészetét. Az önkormányzat a lengyel közigazgatási törvényben előírt, közoktatási, közművelődési, és közjóléti feladatokat lát el. A város évek óta rendszeresen megrendezi a Tartományi Szüreti Fesztivált, amely nagy látogatottságot vívott ki magának az évek során.

A program célkitűzéseinek megfelelően bemutatják a település hagyományőrzési sajátosságait, valamint ezek közösségi életben betöltött szerepét is. Bemutatják a település hagyományainak őrzését, a helyi családi gazdálkodók működési feltételeit, gazdálkodási környezetüket. A település vezetése, delegáltjai részt vesznek  a programban megtervezett műhelymunkákon, tapasztalatcseréken, tanulmányi utakon. Szakértőik előadást tartanak a különböző fórumokon.

Otmuchów

2008. július 4-én, a lengyelországi Otmuchówtelepülésen ünnepélyes keretek között írta alá Kiss Zoltán a pályázó egyesület korábbi elnöke, Varsány község polgármestere és Jan Woźniak Otmuchów község polgármestere a két település között megkötött együttműködési megállapodást.

A megállapodás szerint a jövőben a két település a béke, barátság, és szabadság jegyében szorosabb kapcsolatokat fejleszt ki a kultúra és a művészet, a sport és a turizmus, a közoktatás és gazdaság területén.

A Nyári Virágfesztivált 1973 óta minden évben megrendezik. A rendezvény kulturális esemény, amelyet a virágoknak szentelnek, melyekkel népszerűsíteni szeretnék az opolei régiót. A kiállításon bemutatják a virágtermelők munkájának eredményét, valamint a régió kulturális eseményeit. A rendezvénysorozaton részt vesznek a baráti régiók és külföldi partnerek is. A rendezvénysorozat  a látogatók nagy tömegeit szólítják meg, és mindazokat, akik ebben az időben az  Otmuchów és Nysa tavak partján pihennek. A rendezvénysorozatot évek óta virágfelvonulás nyitja meg. A kiállításon vágott virágokat, cserepeseket és díszbokrokat, fákat láthatunk és sok egyéb kiállítás is megrendezésre kerül a XIII. századi várban, valamint a szabadtéren a kézművesek bemutatják termékeiket. A kiállítások mellett egész nap különböző műsorokat tartanak a színpadon a gyerekeknek kezdődő délelőtti rendezvényektől az egész későig, éjfélig tartó előadásokig. A színpadon megjelennek német, ukrán, magyar, román hagyományőrző együttesek is.

A helyi szervezetek hagyományápolása kiemelkedő. Az aktív kulturális szervezetek a világot járva ismertetik meg a lengyel népművészettel az embereket. A fiatalok és idősek egyaránt tevékenyen vesznek részt a település kulturális életében. Kiemelt jelentőségű a helyi sportélet, így a lakosoknak lehetőségük nyílik, hogy a sport és a hagyományápolás révén kapcsolatot teremtsenek más országok egyesületeivel, szervezeteivel. Az önkormányzat a lengyel közigazgatási törvényben előírt, közoktatási, közművelődési, és közjóléti feladatokat lát el.

A projekt bemutatása

A projekt átfogó céljai

  • A projekt célja nemzetközi tapasztalatok és jó gyakorlatok megismerése, kipróbálása és ajánlások kidolgozása a hazai alkalmazásra. A hazai fejlesztések mellett szükséges nemzetközi szakpolitikai tapasztalatok és jó gyakorlatok megismerése a megoldandó társadalmi hiányok és problémák jobb kezelése érdekében.
  • Nemzetiségekkel való kapcsolatfelvétel és szoros viszony kialakítása.
  • Az ifjúsági együttműködések erősítése, közös programok szervezése.
  • Civil szervezetek egymás közötti együttműködése.
  • Kulturális civil szervezetek és intézmények hálózati együttműködése a multikulturális sokszínűség megóvása és ápolása, az együttműködések tartalmának kibővítése, tapasztalatcserék erősítése érdekében.
  • Hagyományokra épülő komplex esélyteremtő társadalmi felzárkózási modell kidolgozása és ennek megfelelő mintaprogramok megvalósítása.
  • Közösségfejlesztő szervezetek, egyházak hálózati együttműködése, tapasztalatcserék erősítése.
  • A család társadalmi szerepét erősítő jó gyakorlatok megismerése és cseréje.
  • A Duna Stratégia megvalósítása keretében kialakítandó hálózati együttműködés támogatása.
  • A meghatározott társadalmi kihívásokkal és azok kezelésével kapcsolatos rendelkezésre álló speciális szakmai tudásanyag bővítése.

Konkrét célok

  • A fiatalok összefogása, az identitás erősítése a hagyományőrzés jegyében.
  • Felébreszteni a formálódó fiatal közösség cselekvési kedvét.
  • A helyi identitás erősítése, a hagyományos foglalkozások, a természeti és épített kultúrtörténeti értékek megismertetése és megőrzése, kézműves szakkör, helyismereti szakkör, hagyományőrző csoportok működési körének bővítése.
  • A település megtartó erejének növelése.
  • A generációk közötti kapcsolat javítása, erősítése.
  • Közös gondolkodás, eszmecsere ösztönzése.
  • Új közösségfejlesztő módszerek megismerése.
  • Meglévő külföldi testvértelepülési és civil szervezeti kapcsolatok ápolása, mélyítése.
  • Önkéntesek projekt-kompetenciáinak fejlesztése.
  • Egészséges, tudatos életmód lehetőségeinek bemutatása.
  • A jelenleg még működő hagyományok megőrzése, átadása és a hagyományőrzés jövőjének biztosítása.

A projekt keretében sor került kulturális, gasztronómiai bemutatókra, konferenciára, közös szakmai tanulmányutakra. A projekt megkezdése előtt a település egyik fontos történése, hogy egy falugazdaság megalakítása realizálódott.

A projekt megvalósításában a következő célok motiválták egyesületünket:

  • A határon átnyúló kapcsolatok erősítése.
  • A családi gazdálkodás az Európa 2020 stratégia megvalósításában téma feldolgozása
  • A jó példák átadása, tapasztalatcsere, innovatív megoldások kialakítása.
  • Generációk közötti kapcsolatok elmélyítése, színesítése.

A közös munka során alkalmazni kívánt módszerek

A közösségfejlesztési folyamat egy településen a la­kosság vagy/és szervezeteinek megszólításával és bevonásával – aktivizálásával – kezdődik, majd a problémák felismerésével és azok nyilvánossá tételével folytatódik, melynek során mind többen kapcsolódnak a folyamathoz, és jutnak el a közösségben megfogalmazódó feladatok fel­is­meréséhez és közösségi megoldásához, még­pedig ismereteik és képességeik fej­lesztése útján, a lehetséges partnerekkel együttműködve. (Varga, 1988)

Varga szerint a fejlődés tulajdonképpen egy mozgásokkal teli közegben valósul meg.

A fejlesztői munka első fázisában tehát először is új mozgásokat kell létrehoz­nunk. Ez elsősorban a lakosság és szervezeteinek bevonását jelenti: az érintett körzet megszervezését, a kapcsolatfelvételt, majd a kommunikáció kereteinek kialakítását. 

A második fázis (ez persze történhet egyidejűleg is az első fázissal) az adott terület mintegy lefényképezése, a helyzet feltárása. Ezt a fázist hívjuk tár­sa­dalmi-gazdasági diagnózisnak, de olyannak, amelynek felállításában a közösség nem-szakember tagjai is aktív szerepet vállalnak, hiszen e tudást elsősorban nekik kell birtokba venniük. A legfontosabb a közösség önmagáról való tudásának feltárása és a problémák azonosítása, de fontosak a helytörténeti, településszociológiai, statisztika, valamint a szakterületi és fejlesztési anyagok feltárása, s e tudás közösségi használatba vétele is.

A harmadik fázis a közösség véleményének, késztetéseinek és cselekvési po­tenciál­jának feltárása és a problémák mellérendelése. Itt az a lényeg, hogy ezt a folyamatot nem a fejlesztő, hanem – szükség esetén, az ő segítségével – a közösség maga végzi.

A negyedik fázis a feltáruló feladatok közös rangsorolása, a problémamegoldó folyamatok tervezése, a cselekvési terv és az önsegítő projektek készítése.

Ötödik fázis: Intézményépítés, jelen esetben szervezetfejlesztés, új folyamatok beépítése a szervezet életébe, új programok, közösségi tevékenységek létrehozása. Új szervezetek életre segítése a helyi közösségben, új közösségi szervezetek megalakulása, képzések, a cselekvéshez szükséges attitűd kialakítása és a technikák elsajátítása, különböző helyi tevékeny­ségek (projektek) beindulása, információs rendszer kialakítása, a nyilvánosság fórumainak létrehozása. A nyilvánosság érdeklődésének felkeltése, PR tevékenység.  Az önszervező folyamatok életben tartása, segítése.

A hatodik fázis a belső és külső partnerek megkeresése és aktivizálása: kapcsolatszervezés, hálózatépítés a helyi, országos és nemzetközi szervezetek között, konfliktuskezelés, érdekérvényesítés.

A hetedik fázis a szerteágazóvá vált munka koordinálása, az esetleg el­akadó meg­va­lósítások tovább lendítése, a megvalósult folyamatok értékelésének és a továbblépés tervezésének segítése, szakmai segítségnyújtás a lokális társadalomfejlesztés szellemi infrastruktúrájának megteremtésében, a döntéshozók és a jogalkotás befolyásolása.

A segítő beavatkozás nem más, mint a lehetőségek feltárása és átélésbe, cselekvésbe fordítható aktualizálása. (Varsányi, 1999)

A cselekvők táguló köre

Célunk a (potenciális) cselekvők körének megtalálása és a lehető legszélesebb körré szervezése. A cselekvők központi magja a közösség véleményformálóiból áll össze, szélesebb köre pedig a fokozatosan köréjük csoportosulókból (Biddle, 1965). A folyamat első fázisában leírt mozgásokat a közösségfejlesztő(k) és a központi mag hozza létre, majd e mozgások kiterjednek a folyamatosan bekapcsolódó, szélesedő körre, amely egyre inkább átveszi a kezdeményezést és folyamattá szervezi a tevékenységeket.

 A módszerek alkalmazásának az a célja, hogy a lehető legtöbb lakost vonja be a közös gondolkodásba és tegye a közjóért cselekvővé, vagyis aktívvá, ezért is hívjuk a legnagyobb módszercsoportot aktivizáló módszereknek. A közösségfejlesztés egyik fő szakmaépítő törekvése, hogy a módszerek hatókörét tágítsa. A személyesség, a megszólítottság, az élő kommunikáció természetesen e szinteken is nagyon fontos, s ezeket szervezeti találkozókkal, közös akciókkal lehet hasonlóképpen biztosítani, mint az embertől emberig szinteken. A hazai közösségfejlesztés módszertani készlete még csekély, s ennek egyértelműen társadalmi okai vannak Nincsenek még, vagy csak most kezdenek alakulni tudatosan vállalt közös ügyek. De a lokális szervezetek közötti kommunikáció szervezése és e tapasztalatokból a különféle módszerek elvonatkoztatása azért is halad nehezen, mert nincsenek még, vagy csak nagyon kevesen olyan civil szervezetek, amelyek a térségi közjóért akarnak dolgozni.   

A módszerek helyes megválasztásának művészete

A közösség általi fejlesztés folyamatát tehát a rendelkezésre álló munkamódok (vagyis a több módszert is elegyítő, folyamatot kitevő módszerek kombinációi) és módszerek, technikák alkalmazása segíti. Mivel azonban e folyamat több szereplős, szerteágazó és gyakran mutat fel váratlan fordulatokat, a folyamat kezelésében mindig nagy szerepe van az egyéni ötleteknek és megoldásoknak, a rögtönzésnek, a próbálkozásnak. Fontos, hogy a váratlanul felbukkanó problémákra, fordulatokra, konfliktusokra a segítők természetesen reagáljanak és a módszerek megválasztásában használják saját megérzéseiket, de ugyanilyen fontos, hogy saját beavatkozásuk hatását figyelemmel kísérjék és elemezzék, mert csak így biztosítható a folyamat fenntarthatósága és előre mozdítása.

Nem lehet tehát sémát alkalmazni a fejlesztés módszertanának alkalmazására. Más feladatot ró a közösségfejlesztésre, ha a helyi társadalom szervezett, s mást, ha nem az, vagy nem eléggé az.

Egy szervezett helyi társadalomban nem csak egy intézmény, az önkormányzat és annak intézményei fejtenek ki közösségi hatást, hanem helyi civil mozgalmak, szervezetek is. Ha elegendő számú civil szervezet van egy lokalitásban, az lehetővé teszi, hogy ne egyenként szólítsuk meg a véleményformáló embereket, hanem egyenesen a szervezetekhez forduljunk, őket vonjuk be a közösségi problémafeltáró és megoldó folyamatba. Előfordulhat azonban, hogy a fejlesztőnek nem sikerül aktivizálni e szervezeteket és tagjaikat. Ha így alakul, annak oka az lehet, hogy e szervezetek munkája önmagukra, s nem a közösségre irányul (horgászok, bringások, stb.), s ezért megnyerésük a közjó érdekében éppolyan hosszú folyamat, mint ha egyénekkel kezdünk el dolgozni.

Párbeszéd körök

Han­kiss Elemér és munkatársai kezdeményezésére a 90-es évek közepe táján nálunk is egyre többen hozzá láttunk, hogy meghonosítsuk az önszervező köri mozgalom egyik variánsát, az úgynevezett Párbeszédkör módszert. Az általuk kiadott módszertani füzet a vita és a párbeszéd szembeállításával mutatja be a társadalmi részvétel kívánatos modelljét, a polgárok és szervezeteik általi párbeszéd során megszülető konszenzust. (Hankiss és Borbélyné Nagy Éva, 1996). Ezt mi különös tekintettel a fiatalok körében kívánjuk megvalósítani. Ennek célja egyrészt a fiatalok aktivizálása, másrészt a fiatalok szociális kompetenciának, kommunikációs készségének, konfliktuskezelésének fejlesztése.

A vita

  • A vitában való részvétel célja az, hogy saját álláspontunk helyességét, illetve az el­len­kező álláspont helytelenségét bi­zony­gas­suk.
  • A vita saját meggyőződésünk megerősí­tését szolgálja.
  • A vitát meg kell nyerni (avagy el lehet veszíteni) – ez az érvelő tehetségétől épp­úgy függ, mint az érv érdemességétől.
  • A vita természeténél fogva az igazság rész­leges, szelektív bemutatását kö­veteli.
  • A vita csak a résztvevők álláspontjaival fog­lalkozik kizárva minden más lehető­séget.
  • A vita az álláspontokba helyezett érzelmi befektetést növeli, ezzel is nehe­zebbé téve egyéb lehetőségek megvizsgálását.
  • A vitát nem nehéz propaganda célokra fordítani.

A párbeszédi alternatíva

  • A párbeszédben az álláspontok helyes­sé­gét illető ítélkezést félretesszük.
  • A cél az, hogy a különféle álláspontokat meg­hallgassuk, azokat megértsük, s azok­ból ta­nuljunk.
  • A legfontosabb teendő, hogy meghall­gassuk egymást s ezúton felfedezzük vé­le­­mé­nye­ink közös elemeit.
  • Az egyik fő cél, hogy a saját álláspontunk bizonygatása helyett a meg­ol­dások egyéb le­hetőségeit mérlegeljük.
  • A párbeszédnek nincsenek vesztesei, de amennyiben mindenki tanul s bővíti látó­kö­rét, mindenki nyer.
  • A párbeszéd a résztvevők kölcsönös bi­zalmát, egymás iránti tiszteletét, önbe­csü­lését, ma­gabiztosságát, nyelvi és vita­készségi jártasságát növeli.
  • A párbeszéd felszabadít s növeli a kritikai ítélőképességet.

A Jövőműhely módszere (Jung, Millert, 80-as évek)

A közösségi problémák feltárásának, súlyozásának és a jövőbeni közösségi tevékenységek kiválasztásának leggyorsabb módszere az ún. “Jövőműhely”- módszer, amely a tervezéshez vezet el bennünket. Ezt a módszert szeretnénk kipróbálni és megvalósítani a fiatalok körében.

A módszer létrehozói Robert Jung német szociális munkás és Norbert Millert német szociálpolitikus, akiknek módszertani leírását 1996-ban fordították le magyarra.

A módszer leírása

  • Előkészítés

Az emberek bemutatkoznak egymásnak, és a csoportvezető(k) elmagyarázza(ák) a módszert, amellyel a nap folyamán dolgozni fognak. Elsőként témákat kell választani, és egy példán keresztül be is lehet mutatni a módszert.

A témák legyenek pozitív célok, amelyekkel a csoport egyetért. Mindig meg kell vizsgálni, hogy a csoport egyetért-e a témával. Ha nem, el kell kezdeni keresni egy új, megfelelő témát. Példák a témákra:

  • a lakóközösségi központ – mindenki ügye;
  • jó életkörülményeket a közösség idősebb tagjai számára;
  • megfelelő segítséget a fogyatékos gyermekeknek;
  • hasznos, jövedelmező munkát a közösség munkanélküli fiataljainak;
  • tartalmas szabadidős lehetőségeket – kábítószer nélkül.
  • Kritika

Mindenkivel jegyeztessük föl a kulcsszavakat (lehetőleg 1–1 szót), azokat az akadályokat leírandó, amelyek a cél elérését meghiúsítják. Ezt csendben végezzük (kb. 10 perc).

Ezután mindenki felírja oszlopokban a falra kitűzött nagy papírlapokra az általa feljegyzett szavakat.

A vezetők felolvassák a szavakat és értelmezik azok tartalmát, szükség esetén kiegészítik magyarázó szavakkal. Vita a szavak alkalmasságával vagy érvényességével kapcsolatban nem megengedett.

Ezt követi a szavazás. Minden résztvevőnek van 10, a kulcsszavak között elosztható pontja: adhatják mind a 10-et egy szóra, vagy egy-egy pontot tíz különböző szóra stb. A szavazás is csendben történik – semmilyen befolyásolás nem megengedett. Ezután a vezetők összegyűjtik a szavazatokat, csoportosítják az azonos témára vonatkozó szavakat és összeadják a szavazatokat. Ilyetén módon a figyelem azokra a témákra/szavakra fog irányulni, amelyek a legtöbb szavazatot kapták. Tehát, van egy listánk azokról a témákról, amelyeket a résztvevők legfontosabbnak találtak.

Következik a tagadó mondatok (negatív állítások) felírása:

Formáljunk kb. ötfős kiscsoportokat. Mindegyik csoport kap egy nagy papírt és egy filcet. Egy-egy mondatban meg kell fogalmazniuk a legtöbb pontot kapott szavakat/témákat. A negatív kulcsszavak tehát tagadó mondatokba épülnek. A kész lapokat felakasztják a falra. A mondatokat felolvassák, és szükség esetén értelmezik. Az értelmezés során is el kell kerülnünk a vitákat!

  • Újra írás

Az újra írás tulajdonképpen pozitív mondatalkotás („ideális állapot”- jellegű mondatok kreálása).

Újra kis csoportokban dolgozunk, és átalakítjuk a negatív mondatokat pozitív állításokká, vagyis feltételezzük, hogy a legfontosabb dolgok ideális állapotukban működnek. A mondatokat nem folyamatosan írjuk, hanem külön vezetjük, hogy a következő szakaszban szavazhassunk rájuk.

  • Az „ideális állapot” kijelentések bemutatása

A mondatokat felakasztjuk a falra, felolvassuk és értelmezzük. Minden csoport azonos mondatai között vannak apró különbségek.

Szavazás az „ideális állapot”-ot tartalmazó kijelentésekről. Minden egyes résztvevő öt pontot kap most, és azzal gazdálkodhat. A vezetők megszámolják a szavazatokat, szétvágják a csoportok mondatlistáit és újra csoportosítják őket (ragasztót használva) összetartozó témák csoportjaiba. E csoportokat felerősítik a falra. Ez a szavazatszámlálás, vágás-ragasztás akkor történik legjobban, ha ezalatt a résztvevők a következő feladaton, a fantázia terven dolgoznak.

  • Fantázia projekt/kreatív feladat

Új, lehetőleg ötletes csoportbeosztás – pl. nők-férfiak, piros-kék ruhadarabot viselők, órát jobb kézen-bal kézen viselők stb.

Minden csoportnak egy fantáziatervet kell létrehoznia, melyhez korlátlan erőforrások állnak rendelkezésre. Ennek a projektnek valamilyen módon kapcsolódnia kell a napi témához. A csoportok lehetőleg rajzzal, ábrával stb. illusztrálják gondolataikat, ne hosszas írásműveket készítsenek.

A fantáziaprojektek témája minden esetben a hagyományőrzés, a hagyományőrzésbe ágyazott település és közösségfejlesztés.

  • A fantáziaprojektek bemutatása

Minden csoportból egy csoporttag előadja a csoport projektjét egy döntnöknek (lehetőleg ne a vezető legyen, hanem pl. egy vendéglátó vagy más személy). A győztes, azaz a legjobb fantáziaprojektet bemutató kiválasztását díjkiosztás követi (édesség), vigaszdíj (még édesség) a többieknek.

  • A részletes vízió szakasza
  • A fantáziaprojekt során keletkezett energiát és lelkesedést most az ideális állapottól egy részletesebb képre irányítjuk: hogyan is festene a feladat-vállalkozás a legsikerültebb formájában? A résztvevők képzelete megint csak szabadon szárnyalhat: nincsenek bürokratikus vagy anyagi korlátok. Kihangsúlyozandó, hogy a csoportoknak csak az ideális végső képet kell megrajzolniuk, nem pedig az odavezető utat, azaz nem stratégiát kell gyártani.
  • A részletes vízió bemutatása

A csoportokat képviselő csoporttagok felolvassák, elmagyarázzák saját, kidolgozott elképzelésüket. Semmi olyan jellegű megjegyzés vagy vita nem megengedett, mint például: „De hiszen ez lehetetlen!”

  • A víziók tematikus csoportosítása

A vezetők ezután szétvágják, és témakörök szerint összeragasztják a képeket. Ha nagyon sok kép van, akkor először talán korlátozni kell a számukat egy öt pontos szavazattal. Ezután a témákat a falra lehet akasztani.

Minden egyes témát részletesen ismertetünk, hogy az emberek meg tudják ítélni, helyesen csoportosítottuk-e a képeket?

  • Egy téma kiválasztása

A résztvevők ezután felsorakoznak annak a témának a lapja alá, amellyel a leginkább szeretnének foglalkozni. A cél, hogy a látomásokból realitás legyen. A csoportképzés ezen a szinten befolyásolástól mentes, önkéntes.

  • Megvalósítás
  • Minden csoport kap egy ötletlapot az induláshoz. Az ötletlap voltaképpen egy kérdések formájában megfogalmazott utasításlista. Nem kötelező jellegű, csak azok hívják segítségül, akik ennek szükségét érzik. Ezt a következő lépések követik:
  • Értékek – Kezdhetünk-e azonnal? Milyen akadályok állnak előttünk? Hogyan vélekednek a munkatársak, politikusok, a hatalommal bíró emberek stb.?
  • Stratégiák – Milyen politikai, gazdasági támogatásra van szükségünk? Kivel tudunk együttműködni? Hogyan tudjuk bevezetni, megismertetni vagy piacosítani az ötletet?
  • Cselekvés – Ki akar és tud dolgozni ezen az ötleten? Mennyi munkára van szükség? Hogyan tudjuk eladni az ötletet? Mi a kockázat? Mi a haszon?
  • A témák megvalósíthatóságáról készített előmeneteli jelentés

Minden csoport az utasításokat, kérdéseket vagy hasonlókat dolgoz fel, és egy nagy papírlapra felírja gondolatait, terveit. Egy előre megbeszélt időpontban a csoportok újra összeülnek, és mindegyik csoport vázolja a többiek előtt terveit és ötleteit.

  • Záró értékelés

Végül mindenkinek lehetőséget adunk arra, hogy értékelje a napi tevékenységet. Ez jó lezárása a munkának, nemcsak azért, mert mindenki lehetőséget kap a hozzászólásra, ami jó érzés számukra, hanem mert e megjegyzések egyben új ötletforrások is a Jövőműhely módszerének fejlődéséhez.

Ha nem képzési, hanem valóságos élethelyzetben alkalmazzuk a módszert, akkor érdemes több időt, akár több estét is rászánni, mert azok, akik nem szokták a „fejmunkát” (ahogy egy mezőgazdaságban fizikai munkát végző asszony mondta egyszer, aki részt vett egy Jövőműhelyen), azok nagyon hamar elfáradnak és érdektelenné válnak a műhelymunka végére, holott annak részleteit nagyon élvezik. Ha megfelelő ütemben haladunk, akkor a közösség tagjait nem csak meggondolkodtatjuk, nem csak új szempontok figyelembevételére tanítjuk, hanem aktivizáljuk is közös cselekvésre.

Mind az önszervező-köri mozgalmak, mind a Jövőműhely módszere alkalmat ad a folyamatos építkezéshez, de használatuk sorrendjének betartása egyáltalán nem kötelező.

A projekt szakmai eredményeinek bemutatása

Az általunk megvalósított programok megtervezésével, összeállításával elsősorban azt szerettük volna elérni, hogy a különböző típusú projektesemények egymással összekapcsolódva, harmonizálva működjenek. Cél volt, hogy úgy állítsuk össze a programokat, hogy azok biztosítsák a szervezetük hosszútávú fejlődését, és elősegítsék az együttműködő szervezetekkel való tartós szakmai kapcsolatok fennmaradását. Ennek megfelelően a projektesemények különböző összetételű résztvevőkkel, különböző arányú elemekkel (pl. elmélet és gyakorlat) valósultak meg, ugyanakkor mindegyik hozzájárult a pályázati célkitűzés eléréséhez. A projekt alapvetően tanulmányutak, műhelymunkák, helyi rendezvények és tanácsadások keretében valósult meg. A helyszínek kiválasztásánál figyelmet fordítottunk arra, hogy olyan magyarországi szervezeteket keressünk meg, amelyek példaértékű mintát tudnak mutatni egyesületünknek.

A programtípusok között leginkább a tanulmányutak során volt lehetőség a szakmai tapasztalatcserére, a jó gyakorlatok megismerésére, a felek közötti együttműködés erősítésére. Ezeken a tanulmányutakon úgyszintén elméleti és gyakorlati munka zajlott sok hazai szakértő és külföldi partnerek részvételével, ahol a résztvevők megismerkedhettek az adott térség tapasztalataival, problémáival, elemző betekintést nyerhettek a térség helyzetébe, új ismeretekbe, úgy gyakorlatokba. A projekt időtartama alatt összesen 10 tanulmányutat teljesítettünk.

A műhelymunkák során a tanulmányutak tapasztalatait dolgoztuk fel, előkészítve jelen módszertani kiadvány anyagát, és egyeztettük kutatási módszereinket. Ezeken az alkalmakon alkottuk meg a kutatásunk eszközéül szolgáló kérdőíveket, majd a kérdőívek összesítése, és a tanulságok levonása is a műhelymunkák feladata volt.

Hasznos, a projekt megvalósítása szempontjából nélkülözhetetlen eszmecseréket folytattunk a tanácsadások alkalmával. A projekt megkezdésekor projektkompetenciáink fejlesztésére hívtunk szakértő segítséget. A pályázati elszámolás és a szakmai munkák adekvát dokumentációja hozzá tartozik a projekt sikeres megvalósításához, ezért fontosnak tartottuk, hogy a szakmai munkába bevont kollégák felkészültek legyenek e téren. Pályázatunk megvalósításában kiemelt szerepe van a generációk közötti hatékony és konfliktusmentes kapcsolatépítés, kommunikáció jelentőségének. A generációk közötti kommunikációs problémákról hétköznapi szinten valamennyien tudunk beszélni, de ahhoz, hogy a meglévő tények olykor bosszantó, olykor nevetséges voltát taglalnánk, szükségünk volt egy olyan szakemberre, aki pszichoszociális aspektusból is képes volt megvilágítani a problémát.

Településünknek két olyan helyi rendezvénye is van, amelyek megszervezésében, lebonyolításában egyesületünk évek óta részt vesz. A projekt fizikai megvalósításának időszakára eső ezen rendezvényeket bevettük Szakmai Tervünkbe, hogy a projekt céljainak fényében bizonyos szervezési és lebonyolítási feladatokat megreformáljunk. Pályázatunk egyik feladata az önkéntesek megszervezése, rendszeres foglalkoztatása. A helyi rendezvények kiváló lehetőséget biztosítottak számunkra e feladat kiteljesítésében.

A tanulmányutakon megvalósult szakmai együttműködések bemutatása

Szakmai tervünkben összesen 12 egy – és többnapos tanulmányutat irányoztunk elő, különböző helyszínekre, különböző témakörökre fókuszálva. A projekt fizikai megvalósításának szakaszában elhatalmasodó világjárvány ezen a ponton beleszólt elképzeléseinkbe, és összességében így „csak” 10 tanulmányút megvalósítására volt lehetőségünk, de még így is túlteljesítettük a 36 hónapos megvalósítási időre kötelezően vállalandó tanulmányutak számát. A tanulmányutak során több módszert (pl. vita, előadás, gyakorlat, stb.) is alkalmaztunk, melyek lehetővé tették a külföldi és a hazai szakemberek közötti ismeretátadást és együttműködést. A tanulmányutak tervezésénél alkalmanként 30 fő részvételével számoltunk, amely számot több esetben is sikerült túllépnünk. A helyszínek kiválasztásánál szempont volt, hogy megismerhessük a tanulmányozni kívánt módszert, a tapasztalati úton való tanulás lehetőségét, a hagyományokból táplálkozó létfenntartás fortélyait.

1. tanulmányút – Mezőkövesd

Népi iparművészek nyomában a messze földön híres Mezőkövesden jártunk, hagyományőrző programokba ágyazott tapasztalati tanulás céljából. A matyók és a palócok, jóllehet, külön etnikumként tartják őket számon, genetikailag egységes népcsoportként határozhatók meg szláv gyökereik miatt. Mezőkövesdi tanulmányutunk alkalmával igyekeztünk olyan programokat szervezni, amelyeken keresztül a résztvevők betekintést nyerhetnek a népi iparművészetek tárházába. Fontosnak tartottuk, hogy minél közelebb hozzuk a csoportot a különböző iparművészeti tevékenységek megismeréséhez. Ennek megfelelően utunk során ellátogattunk egy népművészeti boltba, voltunk a Matyó Múzeumban, megtekintettük a Jézus Szíve templomot, valamint eltöltöttünk pár órát a Matyó Portán.

A népművészeti boltban rövidáru, méteráru és népviseletkészítés egyéb kellékei szintén megtalálhatóak voltak. A csoportunk tagjai örömmel tapasztalták, hogy mind az anyagok színvilága, mintája, mind a fellelhető kellékek alkalmasak akár a mi viseletünk bizonyos elemeinek elkészítéséhez is. Érdekes volt számunkra megtapasztalni, hogy ahogy nálunk külön szakosodnak a hímezni való minták „verésére”, úgy ott is megtalálhatóak a boltban a különböző vert terítők, falvédők, házi áldások. Mivel utazott velünk gyakorlott népviseletkészítő is, akár a vásárláshoz is kérhettünk tőle tanácsot. A Matyó Múzeumban az állandó kiállításon kívül a Matyó Baba időszaki kiállítást is megtekinthettük. Ez hatalmas élmény volt, hiszen a gyermektől egészen az idősebb korosztályig mindenkinek alkalmas viseleteket láthattunk. Csoportunkban népviseleti babakészítő is volt, ezért különösen érdekes volt, hogy például a babák testének készítését is bemutatták a kiállítási darabokon keresztül. Az állandó kiállítás keretein belül részletes képet kaphattunk nem csupán a matyó viseletek, hanem a különböző iparművészeti tevékenységek jelenlétéről is. A Matyó Portán megtekinthettük, hogy a házigazdák maguk készítik a helyben megvehető, hímzett terítőket, babákat, sőt, még a férfiak által viselt jellegzetes kalapot is a házaspár férfi tagja készíti egyedül az országban. Így a csoport tagjai könnyed beszélgetés formájában cserélhettek tapasztalatot a készítőkkel. A tanulmányút befejező szakaszában élénk beszélgetést, vitát folytattunk a látottakról, hallottakról. A mezőkövesdi minta sok szempontból tanulságos projektünk szempontjából. A turisztikai látványosság szempontjából érdekes, rendkívül gazdag és sokrétű gyűjteménynek köszönheti a Matyó Múzeum látogatottságát. A múzeum, mint hívogató, csalja ide a messzi földről érkezőket, hiszen olyan vizuális élményt kínál, amely egyedülálló. Erre a kuriózumra aztán többféle helyi specialitás is ráfűzhető, aminek következtében a város és környéke akár több napra is le tudja kötni az odalátogatók figyelmét. Talán sokan nem gondolják végig ezt gazdasági szempontból, de a diskurzus végére egyöntetű véleményként fogalmazódott meg a résztvevőkben, hogy az ilyen helyi specialitást fel lehet használni arra, hogy kapcsolódó szolgáltatásokkal a helyi lakosoknak munkát, bevételt biztosítsunk nemcsak szezonálisan, de akár az év teljes szakaszában. A hagyományos népviselet, a régi használati tárgyak bemutatása nemcsak érdekes az odalátogatóknak, de összekapcsolva interaktív megoldásokkal, kellemes időtöltést biztosít. A régi, népművészeti értékek megőrzése is nagyon fontos feladat, de a mai kor emberének a régi leletek megtekintésén túl valami plusz tényező is kell. Szerencsére reneszánszát éljük a házi készítésű portékák (használati eszközök, élelmiszerek és italok) gyártásának, fogyasztásának, így a népművészeti ritkaságok bemutatása mellett a kiegészítő szolgáltatások és kereskedelmi kínálat végtelen lehetőséggel bír.

2. tanulmányút – Komárom

A második tanulmányutunk témája a Jövőműhely módszer helyszíni tanulmányozása, tapasztalatcsere. Igyekeztünk olyan programokat szervezni, amelyeken keresztül megismerhetjük a különböző városrészeket, megtapasztalhattuk, mi változott, mi valósult meg a tíz évvel ezelőtt lezajlott Jövőműhely célkitűzéseiből, hogy fest ma a város, hol tart a turisztika. Komárom hét városrészre osztható, a Jövőműhely is városrészenként zajlott, majd egy kiadványban foglalták össze az értékeket, pozitívumokat, negatívumokat, célkitűzéseket. Utunk során igyekeztünk egy egységes benyomást kialakítani a városról, de jellemzően célzottan látogattunk el egy-egy városrészbe, hogy lássuk, miben tapasztalunk fejlődést, változást. A szőnyi városrészben a lakosok külön kiemelték a templomi toronyóra felújításának igényént, ahogy láttuk, ez meg is történt, azonban az óra továbbra sem működik. A helyi kastélyt, mint értéket emelték be a programba, itt jelenleg kórház működik. Sajátosan hasznosították, de kívülről megőrizte a műemlék jellegét. A városháza környéke megszépült, parkosították. Itt tekinthetők meg a római kori szarkofágok, amelyek helyzete többször is előkerült a műhely alkalmával. A Monostori erőd kiemelt figyelmet kapott a tanulmányút során, hiszen ottjártunkkor került megrendezésre a kulturális örökség napja, amit a monostori városrészben számos program kísért több napon keresztül, amibe mi is igyekeztünk bekapcsolódni. Különösen jó alkalom volt ez a turisztikai jellegű változások, fejlődés felismerésére. Három erőd található a városban, de a fókuszpont egyértelműen a Monostori erődre tevődik. A helyiek a Jövőműhely alkalmával fontosnak tartották az erőd turisztikai célú fejlesztését, mint programhelyszín bevonását, a Duna közelségének kihasználását. Ez a kulturális örökség napi rendezvénykor igen jól megvalósult. Pénteken színházi előadást tartottak, szombaton pedig az erődé volt a főszerep, ingyenes látogatási lehetőséggel, tárlatvezetéssel, valamint ágyú- és tüzérbemutatóval csalogatták a látogatókat. Tapasztalataink szerint sokan éltek a lehetőséggel, valamennyi korosztály képviseltette magát a résztvevők között. Itt egész évben szerveznek programokat, elmondható, hogy nem csupán az erődhöz szervesen kapcsolódó programsorozat keretein belül. Például több színházi előadást is tartottak itt, de idén nyáron helyet adott az erőd egy gasztro-konferenciának is. Természetesen hadijátékokat is szerveznek itt, amelyekre úgyszintén sokan kíváncsiak. Jellemző, hogy az interaktív programok nagy közönséget vonzanak. Úgy tűnik a turisztikai fejlődés az erőd lehetőségeinek kiaknázása révén semmiképpen sem elhanyagolható, nagyon jól kihasználják az adott teret szabadtéri programok szervezésére. Rendkívül jó példát láttunk itt arra, hogy a helyi adottságok ötvözve kreatív elképzelésekkel, miképpen képesek egy városrész turisztikai adottságait feldobni. A látogatottság, a folyamatos érdeklődés számos lehetőséget rejt magában. Szóba került a Jövőműhely során, hogy fontos lenne a Dunán egy kikötő kiépítése. Erre szintén sor került, mégpedig ide, az erődhöz tervezték. Amikor ott jártunk, a dunai bástyánál lehetőség volt sétahajózásra is, ebből pedig az látszik, hogy igyekeznek hasznosítani a Duna adta lehetőségeket is programkínálataikban. Összességében igaz, hogy számos célkitűzés megvalósult, amit tíz éve a helyiek és a szakemberek megfogalmaztak. Nagyon nagy jelentőségét látjuk annak, hogy a helyi emberek bevonásával, az ő véleményükre, meglátásaikra alapozva, a természeti és történeti emlékek megóvásával, fejlesztésével és felhasználásával sikerült egy nyüzsgő életű kulturális központot teremteni e városrészben.

3. tanulmányút – Pécs, Orfű

Soron következő tanulmányutunkat Baranya megyébe szerveztük. Településünk egyik fejlődési lehetőségének tekintjük a helyi termékek előállítását és a helyben történő felhasználását, ezért ez a tapasztalatok és a tudás megszerzésére irányuló tanulmányút rendkívül fontos volt nekünk. Népi, kézműves termékeinket évek óta készítjük, melyekre egyre nagyobb a kereslet. A helyben előállított termékek egészségesek, mivel ismert a származási helyük és gondozási körülményeik. Különösen hangsúlyos ma ezzel a témával foglalkozni, hiszen egyre több őstermelő, falugazdaság van kialakulóban szerte az országban.  A háromnapos tanulmányút során megismerkedtünk a pécsi és Pécs környéki lehetőségekkel. Részt vettünk dr. Papp Nóra, a Pécsi Egyetem docensének előadásán, melyen beszámolt arról a kutatásról, amit a gyógynövények felhasználásáról, a hatóanyagok mind teljesebb körű megismerésének lehetőségeiről és fontosságáról tartott. Mind saját szakembereink, mind pedig a külföldi partnerek képviselői nagy érdeklődéssel fordultak az előadás felé, hiszen mindannyiunk számára jelentős információkhoz jutottunk. Helyi termékeinket rendezvényeinken, a településeinken megrendezésre kerülő konferenciákon, közösségi programokon vonultatjuk fel. Szakmai fórumunkat a Helyi Termék és Kézműves Piacon szerzett tapasztalatok megvitatásával, összegzésével folytattuk le. A környékbeli települések, a Mecsek keleti részén elhelyezkedő falvak igazi kincsesbányáknak számítanak a termelők, manufaktúrák, falusi vendéglátók számára. A kiváló minőségő alapanyagok megfelelő szakértelemmel ötvözve fantasztikus termékek előállítását teszi lehetővé. A piac helyi termékei között megtalálhatók bioételek, borok, fűszerek és gyógynövények, lekvárok és szörpök, mézek és mézes finomságok, de ékszerek és különféle kézműves portékák is, úgymint natúrkozmetikumok, textiltermékek, népművészeti termékek, stb.

Orfűn őstermelőkkel találkoztunk, akik lekvárt, sajtot, mézet készítenek. Nagyon fontosnak tartják, hogy a helyi termékeket elsősorban a helyi lakosság és az ide látogató turisták körében értékesítsék. A helyben eladott termékeket nem terheli a szállítás költsége, nagyobb biztonsággal őrizhető meg a termékek minősége is. Mint elmondták, nagyjából tizenöt évvel ezelőtt indult a helyi termékek előállítása, tehát, egy viszonylag hosszabb folyamat eredményeiről és nehézségeiről tudtak beszámolni nekünk: A helyben értékesítés preferálása még inkább megköveteli a változatlan, kifogástalan minőséget, hiszen maga a gyártó az, aki a fogyasztóval közvetlenül találkozik. A falusi vendéglátásba bekerülő termékek pedig már nemcsak a termék előállítóját, de a vendéglátó szolgáltatását is minősítik. Fontosnak tartják az összefogást, az egymás segítését, ami megnyilvánul az egymás portékáinak, szolgáltatásának ajánlásában, a közös programszervezésben is, tehát lényeges a közösségi szemlélet gyakorlatba ültetése ahhoz, hogy valamennyi termelő, kereskedő és szolgáltató biztosítani tudja megélhetését. A helyben nem értékesíthető, úgymond feleslegként megjelenő terméket szállítják csak tovább, az ország más területén lévő kiskereskedelmi értékesítésre.

Óbányán felkerestük az Éliás-Mezey Erzsébet tulajdonában és működtetésében lévő Illatosházat is. A védett falusias környezetben, autentikus építészeti megoldásokkal felújított parasztház nagyon jó példa arra, hogy a természeti adottságokat érdemes párosítani igazán jó vendéglátással, a természeti környezet nyújtott látvány megerőszakolása helyett a tájképbe illő vendégház kialakítása, és a táj jellegzetességeihez igazodó szolgáltatások nyújtása szinte állandó, évről évre visszatérő vendégek sorával biztosítja a ház gazdájának, Éliás-Mezey Erzsébetnek azt a megélhetési forrást, amely számára sokkal inkább hobbija kiélését, mint erőfeszítésekben gazdag munkát jelent. A helyi ételspecialitásokon túl a portán termesztett gyógynövények, a belőlük készült illóolajok, harmatvizek, a biogyümölcsök, mind-mind vendégcsalogatók. A településen többen foglalkoznak lekvár- és szörp készítéssel, amit a látogatók körében értékesítenek. Nagyon különlegesnek találtuk azt, hogy a falu határában egy asztalra helyi termékeket helyeztek el, ami mellett egy becsületkasszába a látogató saját elhatározása szerinti összeget helyezhetett el ellenszolgáltatásként.

A Pécsi Tudományegyetem Gyógynövény Intézetében folytattuk tanulmányutunkat, ahol megtekinthettük a botanikus kertet, betekintést nyerhettünk az egyetemi kutatásba, valamint természetes alapanyagból gyártott kozmetikumokkal ismerkedhettünk meg.

Utazásunk és a tanulmányút része volt még a szigetvári Arura Illóolaj Manufaktúra megismerése, ahol saját termesztésű növényekből vízgőzdesztillációval készítenek illóolajat és aromavizet.

A tanulmányút során a helyben értékesített termékek minőségi követelményeiről, a közösségi szellem gazdasági hasznáról, az egyéni vállalkozások kreatív, ötletes, ugyanakkor jelentős gazdasági sikereket ígérő lehetőségeiről szereztünk tapasztalatokat, valamint betekinthettünk egy nagymúltú egyetem kutatómunkájába is.

4. tanulmányút – Budapest, Mesterségek ünnepe

Fontosnak tartottuk, hogy részt vegyünk egy olyan találkozón is, amely bátran mondható, hogy az ország egész részéről vonzza nemcsak a látogatókat, hanem mindenféle kereskedőt, szolgáltatót és művészt, akinek csak köze lehet a hagyományokhoz. Megtalálható itt minden, ami köthető magyarságunk tradíciójához: kézművesség, zene, tánc, portékák, jó hangulat. Ez a rendezvény olyan széleskörű ismereteket, lehetőségeket kínál, hogy két alkalommal is beterveztük a projekt programjába. Sajnos, a 2020-as járványhelyzet miatt e programunkról le kellett mondanunk. 2018-ban, amikor is részt vettünk a magyar népművészet ünnepén a Budavárban, immár 32. alkalommal került megrendezésre ez a nagyszabású, háromnapos, az ország legnagyobb népművészeti fesztiválja. A rendezvényre a varsányiak népviseletben érkeztek, ezzel színesítve az ünnep hangulatát. A Mesterségek Ünnepén több kézműves mesterrel, fellépővel, mesterségbemutatókkal, a kézműves gasztronómia remekeivel, és népi játszóházakkal lehetett találkozni. A mesterségeket ki lehetett próbálni. Volt szerencsénk bepillantani csizmadia, bútorfestő, kékfestő, szövő, fonó mesteremberek munkáinak folyamataiba. Mások vesszőből kosarat és tárolóedényeket, szalmából kalapot, táskát, csuhéból széktámlát és ülőkét, gyékényből szőnyeget, falvédőt fontak. A népi logikai, ügyességi és sportjátékokat is ki lehetett próbálni. A fesztivál alakalmával módunk nyílt arra, hogy a megszólított mesteremberekkel ne csak szakmájuk fortélyairól beszélgessünk, hanem megtudjunk minél többet arról is, hogy ezeket a mesterségeket űzve, saját településeiken miképpen boldogulnak, hogyan tudják felhasználni a hagyományok megőrzését a mai, modern kor adta viszonyok között a megélhetés biztosítására. Érdekelt bennünket az is, hogy milyen egyéb lehetőségeket látnak még hagyományos foglalkozások, régi szokások életben tartásában. Többen beszámoltak arról, hogy jelentős turisztikai látogatottságot biztosít a településüknek a hagyományok őrzéséhez köthető tevékenységek mindennapi gyakorlata.

5. tanulmányút – Kemence

A tanulmányút célja ezúttal a keresztény identitás erősítése, valamint hagyományos mesterségek napjainkban releváns módjának alkalmazása az önálló munkahelyteremtés jegyében. Szervezetünk elkötelezett a keresztény kultúra ápolásában, életben tartásában, a fiatalok életébe való átörökítésben. Hisszük, hogy a keresztény etika és erkölcs jó alapja lehet a hosszútávú gondolkodás kialakításának, a napjainkra oly jellemző urbanizácó, mint életforma lassításának, így az ilyen és ehhez hasonló tevékenységek hozzájárultak ahhoz, hogy minél sikeresebben megvalósítsuk a pályázat Felhívásában kitűzött célokat. Nagybörzsönyben a meglátogatott Lekvár-lak, mint helyi, családi vállalkozás jó példája annak, hogy egy alig több, mint 2000 lakosú település is tartogat bőséges megélhetési forrást, ugyanakkor felmutat egy olyan tevékenységet, amely a hagyományok ápolásán keresztül juttatja előnyökhöz a tevékenység végzőjét és a szolgáltatás igénybe vevőit is. Az országban ez a családi vállalkozás állítja elő a legtöbbféle lekvárt, és hazai szinten majd’ ötven viszonteladójuk van. A látogatás során betekintést nyertünk egy családi vállalkozás életébe, ahol úgy a hagyományok őrzésének fontosságáról, mint a gazdasági fellendülés lehetőségeiről is nagyszerű példát kaptunk. A családi vállalkozás tulajdonosaival megegyeztünk a további együttműködés lehetőségéről. A rendkívül jó adottságokkal, szemrevaló és ízes termékek gyártásával bíró vállalkozás a lekvárgyártáson kívül vendégház működtetésével is foglalkozik. A csodálatos természeti környezetet és valamennyi helyi adottságot arra használják fel, hogy vonzó rekreációs helyet biztosítsanak az ide érkezőnek; a kézműves lekvárok gyártásával pedig a legmesszebbmenőkig pótolják azt a bevételt, amitől a turistaidényen kívül eső időszakban elesnének, ha egyszerűen csak egy vendégházat üzemeltetnének egy csodás környezetben. 

A családi műhely és vendégház működésének feltérképezése után tekintettük meg Kemence település tájházát, amelyet a falu hagyományos háztartására jellemzően egy felvidéki palócházban rendeztek be.

6. Tanulmányút- Tihany

A Tihanyi Levendula Fesztiválon jellemzően olyan kisvállalkozók vesznek részt, akik saját tudás-, kapcsolati- és gazdasági tőkéjüket használják arra, hogy kulturális hagyományokat tartsanak életben, ugyanakkor saját megélhetésüket is e tevékenység gyakorlásával biztosítják. A fesztiválon résztvevő kiállítókkal volt alkalmunk személyes, tevékenységüket megismerő beszélgetések lebonyolítására is, valamint arra is, hogy jövőbe mutató együttműködés lehetőségét realizáljuk. Egyesületünk elkötelezett abban, hogy településünk fiataljait segítse szakmai terveinek megvalósításában egy esetleges karrierút módosítás esetén, valamint, hogy tájékozottak legyenek alternatív egészségmegőrzési ismeretekben is. Ezért tartjuk fontosnak az ilyen és ehhez hasonló rendezvényeken való részvétvevőkkel való kapcsolatkialakítást. Egyesületünk feladatai között szerepel, hogy szervezi a munkaerőpiacon hátrányos helyzetű rétegek képzését, elősegíti azok foglalkoztatását, valamint ezekhez a célokhoz kapcsolódó szolgáltatásokat lát el, tehát elkötelezett az ilyen jellegű jó gyakorlatok személyes megismerésében. Mint ahogy arra Magyarország Ifjúsági Garancia Akcióterve is felhívja a figyelmünket, a korai iskolaelhagyás nagyban hozzájárul a 25 év alattiak körében nagy számot mutató munkanélküliséghez. A fesztiválon megismert szakmák elsajátítása nem igényel magas iskolai végzettséget, akár a hátrányos helyzetű gyermekek számára is kitűzendő cél lehet elsajátításuk. Ennél fogva ezen a tanulmányúton olyan közvetlen ismeretekre és kapcsolatokra tettünk szert, amelyek hozzásegítenek bennünket, hogy azon fiataljaink számára is esélyteremtő programokat dolgozzunk ki, akik hasonló lehetőségek nélkül talán megrekednének a közmunkaprogramban.

7. Tanulmányút – Nemesvámos – Ukk – Halimba – Nagyvázsony)

Ezen a háromnapos tanulmányúton több kisüzemet, családi vállalkozást látogattunk meg. Külföldi partnereinkkel a három nap során bőven volt lehetőségünk megvitatni tapasztalatainkat. A projekt átfogó céljaival összhangban e háromnapos kirándulás során törekedtünk a nemzetiségekkel való kapcsolatfelvételre és a szorosabb viszony kialakítására. Projektünk megvalósítása során konkrét céljaink között szerepelt a fiatalok körében az identitás erősítése a hagyományőrzés jegyében, a hagyományos foglalkozások, a természeti és épített kultúra megismerése és megőrzésére tett törekvések elsajátítása, a generációk közötti kapcsolat javítása, erősítése, közös gondolkodás, eszmecsere ösztönzése. Hatalmas jelentősége volt a három együtt töltött napnak a projekt céljainak elérésében.

Nemesvámoson meglátogattuk a tökmagfeldolgozó üzemet. A családi vállalkozás munkájának jelentős részét a héj nélküli tökmag termeltetése és exportja, valamint a tökmagolaj előállítása és kereskedelme adja. Tökmagsajtoló üzemüket 2021-ben építették. A gyáregység minden négyzetméterét úgy tervezték, hogy ott a legmodernebb technológia alkalmazására nyíljon lehetőség. Így a legkorszerűbb gépek üzembe állításával, kompromisszumok megkötése nélkül garantálják a legjobb minőséget fogyasztóik számára.

A Bébic Szociális Szövetkezet 2013-ban alakult Ukkon, melynek tagja a helyi Önkormányzat is. A szociális szövetkezet önkormányzati területeken hozott létre homoktövis-, málna-, fekete berkenye-, cékla- és egyéb zöldségültetvényeken megtermelt alapanyagokat dolgozza fel kiváló minőségű lekvárokká és italokká. A szövetkezet ösztönzi a térségi őstermelőket és családokat gyümölcstermesztésre és kertészetek kialakítására, fejlesztésére. Konferenciák és táborok alkalmával népszerűsítik az egészséges életmódot és a helyi termékeket. Képzéseket indítanak a hátrányos helyzetű lakosság felzárkóztatására. Népszerűsítik a Balaton-felvidék kiváló minőségű termékeit, valamint együttműködnek hasonló tevékenységet folytató szociális szövetkezetekkel.

Halimba polgármestere, Tóbel János működteti a Herbaportát. A halimbai gyógynövényes hagyományokra építve több alkalommal szervezett képzéseket gyógynövény, fűszernövény ismeretek megszerzése céljából. Vegyszermentesen működtetett gazdaságából saját receptjei alapján készít savanyúságot, befőtteket, szörpöket, lekvárokat. Saját nevelésű sertései feldolgozásával hagyományos fűszerezésű húskészítményeket állít elő. A hozzájuk érkező vendégeknek bemutatót tart a házi állattartás fortélyairól. A falusi vendégasztal szolgáltatás keretében a Herbaportára látogató vendégek a családi vállalkozás által előállított zöldség-és fűszernövényekből, valamint a porta gazdaságából származó háztáji állatokból készült ételeket kóstolhatják meg. Együttműködve a Balaton-felvidék jeles borászaival, borvacsorákat rendeznek, ahol természetesen a borászok borai mellé a porta ételeit kínálják. A borvacsorák után senkinek sem kell aggódnia azon, hogy miként jut haza, hiszen szálláshely szolgáltatással is foglalkoznak. Tíz fő elszállásolására van lehetőségük falusi vendéglátás keretében. Gasztronómiai érdekességként látvány-disznóvágásokat rendeznek.

Nagyvázsonyban az Igásló Látogató központot kerestük fel. A központot működtető alapítvány elkötelezett abban, hogy elősegítse a vidéki, egyházi kötődésű fiatalok, ifjúsági közösségek társadalmi szerepvállalását, közéleti tevékenységét. Jellegzetességeiből adódóan kiváló helyszíne nagyszabású rendezvényeknek, valamint egyéni érdeklődők, turisták számára vendéglátással is foglalkoznak.

A háromnapos tanulmányút bővelkedett tapasztalatszerzésben. Rendkívül jó példáját láttuk a lakosság és az önkormányzat összefogásából létrejövő, és nagyszerűen működő szövetkezet megvalósításának, egyéni kezdeményezések felvirágoztatásának, és elmondható, hogy valamennyi állomásunkon kézzelfogható példát kaptunk arra, hogy hogyan lehet a helyi természeti, kulturális adottságokat felvirágzó vállalkozásokká, a látogatók számára feledhetetlen élményforrássá tenni.

8. Tanulmányút – Őrség

Több évtizedes hagyománya van az Őrségben a Tökfesztivál megrendezésének. Ez a rendezvény az ország legtávolabbi helyéről is vonzza az idelátogatókat, aki egyszer már járt itt, valószínűleg többször is visszatér. Külföldi partnereink is nagy érdeklődést mutattak a fesztivál iránt. Személyes kapcsolatainknak köszönhetően előzetesen felvettük a kapcsolatot a fesztivál szervezőivel, így odaérkezésünkkor volt lehetőségünk szakmai kérdésekkel fordulni hozzájuk. Két szépmúltú hagyományőrző rendezvénnyel büszkélkedhet községünk is, de szerettük volna megtudni többek között azt, hogy hogyan tudjuk e rendezvényeinket még szélesebb körben vonzóvá tenni. Tehát, látogatásunk elsődleges célja az volt, hogy kapcsolódjunk Szakmai Tervünkhöz, amelyben konkrét célként fogalmaztuk meg új közösségfejlesztő módszerek megismerését, a hagyományőrzés megőrzésének biztosítását. A szervezőktől szerzett információk rámutattak arra, hogy hol kell még fejlődnünk a fiatalok összefogásának erősítésében, ami ugyancsak a Szakmai Tervünkben szereplő meghatározott cél. A kirándulás másodlagos célja a korábbi tanulmányutakkal összhangban az volt, hogy megismerjünk hagyományőrzésen alapuló foglalkozásokat, beleértve a foglalkozás gyakorlásához vezető utat is, azokat a lehetőségeket, hogy ezek miként biztosítják egy-egy kisvállalkozás prosperálását, mi készteti a szolgáltatások igénybe vevőit arra, hogy időről időre visszatérjenek egy adott termék vásárlásához, mi ösztönözi őket a természetes úton előállított termékek használatára.

9. Tanulmányút – Parád

Parádra vezető tanulmányutunk célja, hogy felfedezzük kulturális és népi örökségünk ápolásának fontosságát az identitás megőrzésében, különös tekintettel a népművészetre. Három helyszínt látogattunk meg: a Tájházat, a Palóc Házat, az Asztalos Johák kiállítótermet népi fafaragó hagyatéki kiállítást. Sonkoly Gábor A kulturális örökség fogalmának értelmezési és alkalmazási szintjei című tanulmányában így ír: „A kulturális

örökség a közösség számára fontos jelentéssel bíró tárgyak vagy tárgyakkal kifejezett immateriális dolgok készlete. Ezeket a tárgyakat a megfelelő intézmény összegyűjti, leltározza, megvizsgálja, közszemlére teszi, megőrzi, restaurálja, ha szükséges, megfejti és megérti a rejtett kódokat és levonja a következtetéseket. E folyamat során az eredeti tartalommal valami újjal, a birtokbavevő értelmezésével gazdagodik. Így az örökség összekapcsolódik az emlékezettel, mindkettő az identitás része, amit meg kell keresni, elő kell ásni, meg kell őrizni, vagy újra fel kell fedezni. Ebben az értelemben az örökség valójában nemcsak arra szolgál, hogy feltérképezze a bírt javakat, hanem arra is, hogy körülírja, meghatározza az örökhagyó/örökös önazonosságát, sokszor anélkül, hogy az ennek tudatában lenne.” [1]

Míg sokunk számára a régmúlt kulturális emlékeinek megőrzése és kiállítása nem más, mint sok, ma már használhatatlan, de érdekes holmi összegyűjtése és érdeklődő nézegetése, addig mi, hagyománnyal, kultúrával, népszokásokkal foglalkozó szakemberek személyiségünk gyökerét látjuk e tárgyakban, és a tárgyakból rendezett kiállításban. Magatartásmintáink összességét részben meghatározza az egyik generációról a másikra szálló kultúra, az emberi élet összetettsége csak a hagyományok folyamatosságában létrejövő fejlődésben érthető meg. Hogy hol tartunk most, csak úgy értékelhető, hogyha tudjuk, hogy honnan indultunk. Projektünk megvalósításával hozzá kívánunk járulni ahhoz a nézethez, hogy bár kalapot emelünk mindennemű modernizációnak és fejlődésnek, de nem adjuk be a derekunkat teljes egészében a globalizációnak és a fogyasztás alapú társadalom kihívásainak. Igen is meg akarjuk tartani, fel szeretnénk éleszteni azokat a jól bevált régi módszereket, amelyek hosszú-hosszú évszázadok, évtizedek alatt hozzájárultak a térségünkben lakó emberek boldogulásához. Szeretnénk meglovagolni a hagyományok újjáéledésének hullámát, azt az irányzatot magunkévá tenni, amelyik hiszi és vallja, hogy hatalmas erő és kincs rejlik a régi bevált módszerekben, szokásokban, megélhetési formákban és ezek bemutatásában, mint sajátos ötletbörzékben.

10. Tanulmányút – Bereg

A tanulmányút első napján programunkat Ináncson kezdtük, ahol Kiss Péter polgármester vezetésével látogatást tettünk a helyi tésztaüzemben, megismertük a település adottságait, társadalmi-, gazdasági helyzetét. Innen az utunk Hernádszentandrásra („Bioszentandrásra”) vezetett. Üveges Gábor polgármester kalauzolásával betekintést nyertünk a településen működő zöldség- és gyümölcsfeldolgozás folyamatába, gyógynövények termesztésébe és felhasználási módjaiba. Ezt követően Vizsolyban megtekintettük a hungarikumok sorába került Vizsolyi Bibliát, mely – az első teljes, magyar nyelvű biblia, majd látogatást tettünk Molnár Gergely (Mézes Gergő) Bemutatóméhészetében és apiterápiás centrumában.

A nap utolsó állomása az Abaújvári Református Egyházközség gazdasága és manufaktúrája volt. A lelkipásztorok vendégszeretetének köszönhetően kemencés finomságokat kóstoltunk meg. Az érintett két járás lakosságának társadalmi, etnikai összetétele a hetvenes évek óta folyamatosan homogenizálódik. Az évtizedek óta tartó szelektív elvándorlás, amely elsősorban a térség belső területeit érintette, a rendszerváltást követő gazdasági átalakulás, a térség ipari üzemeinek megszűnése után jelentősen mérséklődött, egyes települések esetében meg is fordult, de fennmaradt etnikailag szelektív jellege, amely a romák arányának fokozatos növekedését eredményezte. A cigány lakosság aránya a becslések szerint ma a térség össznépességét tekintve eléri a 25-30%-ot. A kilencvenes évektől a térségben az országosan tapasztalhatóval ellentétes demográfiai folyamatokat figyelhetünk meg: miközben az ország lakónépessége csökkent, a térség néhány, etnikai-társadalmi értelemben vett gettótelepülésén jelentős mértékű növekedésnek indult a népességszám. Emelkedett a cigány népesség és a fiatalkorúak aránya, a munkanélküliség és az inaktivitás, amely mind az országos, mind a megyei átlagnál lényegesen magasabb. Az ingázás a rendszerváltás előttihez képest drasztikusan beszűkült, munkanélküli családok szivárogtak vissza korábban odahagyott településükre. A foglalkoztatás, elhelyezkedés lehetőségei a térségi központban és a folyóvölgy nagyobb településein kedvezőbbek, elsősorban a közlekedésnek köszönhetően, míg a központoktól távolabb eső, kisebb településeken alig akad munkahely, azoknak is döntő hányadát az önkormányzat nyújtja. A gazdaság nem képes fejlődni a térségben, a mezőgazdaság átalakulása egyelőre csak egy-két gyümölcsültetvényre korlátozódik. A térség társadalmát a nyugdíjasok és a tartós munkával nem rendelkező (alacsony képzettségű) rétegek jellemzik. Az táji-földrajzi adottságokból következően vannak jó példák és gyakorlatok az önkormányzatok közötti együttműködésre, ebben vannak még tartalékok, amennyiben megfelelő forrású és valódi kitörési pontokra koncentráló programokat valósítanak meg. A tanulmányutat lezáró szakmai megbeszélést a következő konklúzióval zártuk: A helyi közösségek kiaknázatlan kapacitásait intenzív közösségfejlesztő munkával kell segíteni. Mindezek hiányában folytatódni fog a szegénység generációról generációra történő átöröklődése, egyre több család sodródik kilátástalan nyomor helyzetbe. A programok területileg célzott megvalósítása esetén esély nyílik arra, hogy a következő generáció, a felnövekvő gyerekek jelentős része képessé váljon a társadalmi és a földrajzi mobilitásra, ezzel enyhülhet a szegénység, a nyomor térbeli koncentrációja.

A második napot Vattai Jánosné vezetésével Paszab településen kezdtük, ahol a község nevezetességével, a paszabi szőttes kialakulásával és készítésével ismerkedtünk meg. Utunkat Tiszabercelen folytattuk, ahol a megyei értéktárban is szereplő gáz üzemű szivattyútelepen tettünk látogatást mely a megye legrégebbi gőzüzemű szivattyútelepe Tiszabercel és Paszab határában épült.

A látogatót ma is lenyűgözi a régi gépészektől örökölt, gondossággal karbantartott gépek látványa és egy-egy mindenre kiterjedő figyelemmel kidolgozott, sokszor szellemesen egyszerű, de mégis hatásos műszaki megoldás. Azt is el kell képzelni, hogy mit jelentettek ezek a ma megcsodált gépészeti berendezések építésük idején azoknak az embereknek, akik többsége még talán semmiféle gépezettel nem került kapcsolatba. Tiszabercelt követően Tematikus városnéző sétán vettünk részt Tokajban, majd ellátogattunk a szállásadó településen működő Mádi Sajt Manufaktúrába és a Leskó füveskertbe.

Muhari Zoltán polgármester úr vezetésével megismerkedtünk a Szatmár szívében található Panyola település nevezetességeivel.

A tanulmányút utolsó állomása Szatmárcseke volt, ahol megtekintettük a Kölcsey emlékszobát és a Csónakos, fejfás temetőt.

A két napos tanulmányút összegzéseként elmondható, hogy a meglátogatott térség gazdasági, természeti és kulturális adottságait figyelembe véve, munkaerő-piaci és társadalmi helyzete hasonlít a miénkhez. Azonosnak nevezhető problémákra hasonló megoldásokat kerestünk és találtunk, nemcsak mi, varsányiak, de a tanulmányúton jelen lévő külföldi szakemberek is. 


[1] Sonkoly G. (2000). A kulturális örökség fogalmának értelmezései és alkalmazási szintjei. Regio, 11. évf. 4. sz., 45-66. http://epa.oszk.hu/00000/00036/00038/pdf/0303.pdf

A műhelymunkák tevékenységeinek bemutatása

1. Műhelymunka

Az első műhelymunka foglalkozásra 2017. decemberében ült össze a szakmai vezető irányításával a szakmai megvalósítók csapata. Ezen az első műhelymunkán kaptak részletes ismertetőt a szakmai megvalósítók a projekt egészéről. A résztvevők egyöntetűen fogalmazták meg, hogy teljes egészében egyetértenek a projekt céljaival, részcéljaival, a projektben megvalósítandó szakmai munkával, és kifejezték határozott elköteleződésüket a megvalósítással kapcsolatban. Kiemelték, hogy rendkívül fontosnak tartják, hogy a Szakmai Tervben meghatározott programok maradék nélkül megvalósuljanak, tovább erősödjön a szakmai munka az együttműködő külföldi partnerekkel. Örömmel nyugtázták, hogy az Európai Uniós támogatás lehetőséget biztosít olyan jellegű tevékenységek, szakmai feladatok megvalósítására, amelyek eddig forráshiány miatt csak tervekként szerepeltek a közösen szervezett programok során. A szakmai megvalósítókon kívül ezen a műhelymunkán jelen volt Varsány Község Önkormányzat Képviselő Testülete is, hogy ők is maradéktalanul beszerezhessenek minden lényeges információt az előttünk álló projekttel kapcsolatosan. A képviselő testület tagjai biztosították a szakmai megvalósítókat, hogy személyes lehetőségeiken belük ők is igyekeznek minden tőlük telhetőt megtenni a projekt sikeres lebonyolítása érdekében. Ezen az első alkalmon részletesen átbeszéltük a projekt valamennyi programját, a betervezett tanulmányutakat, a hozzájuk kapcsolódó műhelymunkákat és a rendezvényeket, valamint elkészítettük az ütemtervet. Azért is tartottuk nagyon fontosnak, hogy minden résztvevő megismerje teljes részletességében a projektet és a hozzá kapcsolódó feladatokat, mert úgy gondoltuk, hogy csak akkor várhatunk el elkötelezett munkát a munkatársainktól, hogyha a kezdet kezdetétől tudják, hogy mibe fognak bele. A programok részletes ismertetése után, mindenki az egyéniségének, szakmai területének megfelelően vállalhatott így a felmerülő feladatokból. Elmondhatjuk, hogy nagyon szerencsésnek érezhetjük magunkat, hogy településünkön rendelkezünk egy ilyen jellegű projekt megvalósításához elegendő szakemberrel. Természetesen, ez nem itt, ezen az első műhelymunkán derült ki számunkra, már a projekt tervezésekor, a pályázat benyújtása előtt feltérképeztük, hogy egy esetleges sikeres elbírálást követően milyen esélyekkel realizálhatnánk a megvalósítást.

2. Műhelymunka

Második számú műhelymunkánkon, az úgy nevezett „kich-off meeting”-en a szakmai vezetőn és megvalósítókon kívül a külföldi partnerek is részt vettek. Ennek a műhelymunkának az időpontját úgy határoztuk meg, hogy hamarosan kövesse az elsőt. Ezen a műhelymunkán tudtuk egyeztetni külföldi partnereinkkel az ő saját éves programjukat. Az előforduló időpont-átfedések miatt át kellett beszélnünk az ütemtervet, és mint láttuk, aktualizálni kellett Szakmai Tervünket. Településünknek és az együttműködő külföldi partnerek településeinek, szervezeteinek is megvannak azok az évről évre ismétlődő programjai, régóta tervezett eseményei, amelyek elhalasztásáról, átütemezéséről nem lehet szó. Emiatt a projekt néhány eseményét kellett más időpontra helyeznünk. A pályázat megvalósítási szakaszának legeslegelején mindannyian egyetértettük abban, hogy mihamarabb meg kell tartanunk azt a foglalkozást, amelyet projektkompetencia-fejlesztő tréningnek neveztünk el. Számítottunk rá, hogy számos olyan információval leszünk gazdagabbak e foglalkozás után, amely hozzásegít bennünket ahhoz, hogy projektünk szakmai munkáját, valamint a projektelszámolással kapcsolatos adminisztrációt is kifogások nélkül hajthassuk végre, ugyanis ilyen jellegű projektet még nem valósított meg sem a település önkormányzata, sem pedig egyesületünk. Valamennyi résztvevő egyetértett abban, hogy nem nélkülözhetjük a professzionalitást, ezért külső, nagy tapasztalattal rendelkező szakember, vagy szakemberek segítségét kell igénybe vennünk. A külföldi partnerekkel megegyeztünk abban, hogy a következő műhelymunka alkalmára előkészítjük a projekt keretében előírt formai és tartalmi követelményeknek megfelelő együttműködési megállapodást.

3. Műhelymunka

Ennek a műhelymunkának a fő témája a külföldi partnerekkel a projekt megvalósítása érdekében történő együttműködés kereteinek rögzítése volt. Az előkészített együttműködési megállapodást részletesen ismertettük számukra. Az együttműködési szerződések aláírásával megtörtént a Szakmai Tervben is megjelölt intézmények közötti hivatalos kapcsolatfelvétel. Meghatároztuk a szervezetek kapcsolattartóit, valamint aktualizáltuk az egyes közreműködők elérhetőségeit, gondolva arra is, hogy ha az elsődleges kapcsolattartó nem elérhető, ki az, aki helyette a projekt ügyeiben eljárhat. Megjelöltük azokat a programokat, amelyeken feltétlen számítunk a külföldi partnerek személyes jelenlétére és aktív közreműködésére. A műhelymunkát megelőzően aktualizáltuk programtervünket az előző műhelymunkán megbeszéltek alapján, és most ezt a frissített verziót át is adtuk mind a négy külföldi partnerünknek. Úgy éreztük, hogy kellő gondossággal, kellő alapossággal igyekeztünk az előkészítő munkákat elvégezni. Szerettük volna, ha mindenki, aki a szakmai megvalósításban részt vesz, tisztában van azzal, hogy mi is lesz az ő feladata, az egyes feladatokat milyen határidővel kell teljesítenie.

4. Műhelymunka

Szakmai vezetőnk ismertette a Jövőműhely módszert a résztvevőkkel. A második tanulmányút helyszínélül választott Komárom városának kulturális, turisztikai fejlesztéséhez használták ezt a módszert, és ezen a műhelymunka alkalmon megbeszéltük, hogy mely szakmai szempontok szerint fogjuk megtekinteni a várost. Feladatunk volt még e napon, hogy kidolgozzuk a 6 napos táborunk részletes programját, meghatározzuk a tábor szervezésével, lebonyolításával kapcsolatos feladatokat és ezen feladatokat ki is osztottuk a szakmai megvalósítók és az önkéntes fiatalok között, valamint az, hogy a soron következő, mezőkövesdi tanulmányutunk időpontját is egyeztettük. Projektünk megvalósítása során fontosnak tartottuk, hogy lehetőség szerint a műhelymunkák kapjanak egy központi témát, amit közösen feldolgozunk, ugyanakkor mindig fordítsunk arra figyelmet, hogy a soron következő projektesemények tervezésével, szervezésével kapcsolatos teendők is pontosításra, átbeszélésre kerüljenek; legyen mindenkinek egyértelmű, hogy a következő személyes találkozásunkig milyen feladatokat kell elvégeznie.

5. Műhelymunka

Soron következő műhelymunkánkat összevontuk helyi rendezvényünkkel, a Lepényfesztivállal. Az ez alkalommal 14. éve rendszeresen megtartott rendezvény nagyszerű lehetőséget biztosít a hagyományőrző programokba ágyazott tapasztalati, tanulási program gyakorlatban történő megéléséhez. Mai napunk kiemelt feladata volt a rendezvény megvalósítása, a korábban egyezetetett munkafeladatok véghezvitele a szervezés és lebonyolítás tekintetében. A rendezvény keretében az itt élő lakosság identitásának erősítésének, megőrzésének filozófiája köré szerveződik minden: a hagyományos népviselet bemutatása, a népi énekek, játékok felelevenítése, palóc ételek, sütemények elkészítése, melyek sorában a legnagyobb kuriózum a varsányi túrós lepény, aminek elkészítésében aktívan részt vettek a projekt szakmai megvalósítói és a bevont önkéntesek is.

6. Műhelymunka

A hatodik műhelymunka témája az volt, hogy megismerkedjünk a „cselekvők táguló köre” módszerrel. Célunk a potenciális cselekvők megtalálása és a lehető legszélesebb körré szervezése volt. A cselekvők központi magja a közösség véleményformáló tagjaiból áll össze, szélesebb köre pedig a fokozatosan köréjük csoportosulókból. A folyamat első fázisában elsősorban a közösségfejlesztők és a központi mag tevékenykednek, majd ez az aktivitás kiterjed a folyamatosan bekapcsolódó, szélesedő körre, amely egyre inkább átveszi a kezdeményezést, és folyamattá szervezi a tevékenységet. A módszerek alkalmazásának tehát az a célja, hogy a közjó érdekében a lehető legtöbb lakost vonja be a közös gondolkodásba és cselekvésbe, vagyis tegye őket aktívvá. Kiemelt feladat a projektben soron következő rendezvény megvalósításának szervezése. Ezen az alkalmon a következő hétvégén megrendezésre kerülő Szent Mihály Napi Palóc Búcsúval kapcsolatos teendőket beszéltük át, pontosítottuk az egyes feladatokat. Kijelöltük az egyes feladatok felelőseit, és meghatároztuk a fiatalok bevonásának módját: elsősorban olyan személyekre számítottuk a fiatalok aktivizálása érdekében, akik már több éve folyamatosan részt vesznek a búcsú megszervezésében, így tapasztalataikkal mintegy megkönnyítik a fiatalok számára azokat a feladatokat, amelyek rájuk kerültek kiosztásra. A Szent Mihály Napi Palóc Búcsú római katolikus ünnep, ennek megfelelően kifejezetten azokra a fiatalokra szerettünk volna támaszkodni, akikről tudható, hogy elkötelezetten gyakorolják vallásukat, de ezidáig közösségi rendezvények szervezésében, lebonyolításában még nem vállaltak feladatot.

7. Műhelymunka

Műhelymunka alkalmunkat összevontuk a pécsi és orfűi tanulmányúttal, így ennek megfelelően a tanulmányút tapasztalatait összegeztük. Nagyon fontosnak tartottuk Dr. Papp Nóra előadását, amiben rengeteg hasznos, a köznapi ismeretek közé nem tartozó információt hallottunk a gyógynövényekről. Projektünk céljaival összhangban egyértelműen és egyöntetűen fogalmaztuk meg, hogy az itt elhangzottakat szélesebb körben és hosszú távon szeretnénk terjeszteni. Ennek érdekében a szakmai megvalósítok a külföldi partnerekkel közösen, írásos formában összefoglalják az előadáson elhangzottakat, hogy az előadásból levonható tapasztalatokat saját településeiken mint tudástőkét, hasznosítani tudják. Nagyon hasznosnak ítéltük meg, és ezért kiemelt figyelmet szenteltünk két témának. Ezek közül az első a napjainkban gyakori hitek és tévhitek útvesztőjében való eligazodáshoz kapott információk, a másik pedig a tápláléknövények legfontosabb biológiai hatásai kiegészítve az optimális étrend jellemzőivel a tápláléknövények bevitelének szempontjából. Úgy ítéltük meg, hogy ez a két kiemelt téma az, amelyek a hétköznapi ember számára gyakorlatilag napi szintű érdeklődésre tart számot, és amelyekben a legnagyobb segítségre van szüksége mindenkinek. Az írásos összefoglaló alapján a megszerzett információkat elsősorban a szervezeteinkhez forduló, a szervezeteink hatáskörében élő személyekkel szeretnénk megosztani. Jó lehetőséget láttunk a professzorasszonnyal való találkozás létrejöttében, hiszen lefektettük a további szakmai együttműködés lehetőségének alapjait.

8. Műhelymunka

A műhelymunka témája a Szakmai Tervünkben részletesen bemutatott, „A módszerek helyes megválasztásának művészete” elnevezésű módszerspecifikáció volt. Erre az alkalomra meghívtuk a helyi civil szervezetek képviselőit is, így egyesületünk mellett képviseltette magát a horgászok, a vadászok, a sportolók, a borászok és a turizmusfejlesztők szervezetei is a természetesen jelen lévő külföldi partnerekkel együtt. A projekt céljaival valamennyi helyi szervezet egyet ért, és elismeréssel fogadták az eddigi munkánkról tett rövid szakmai beszámolónkat. Elkerülhetetlennek és rendkívül szükségesnek tartottuk, hogy a településünkön munkálkodó civil szervezetekkel kialakítsunk egy olyanfajta együttműködést, amely a projekt megvalósítási szakaszának megkezdéséig még nem jött létre. Ennél fogva jelen műhelymunka alkalmunkon leszögeztük azokat a közös kapcsolódási pontokat, amelyek lehetővé teszik, hogy a településünkön a helyi lakosságért tevékenykedő civil szervezetek egymást segítve munkálkodhassanak. Csoportosítani tudjuk így a véleményformálókat, hiszen nincs szükségünk arra, hogy egyenként szólítsuk meg a személyeket; együttműködve a többi civil szervezettel nagyobb hatókörben, és célirányosabb szervezést és közös munkát eredményező kommunikációban gondolkodhatunk. Közösségi problémafeltáró és problémamegoldó munkánk így hatékonyabbá válik. Azért is tulajdonítunk rendkívül nagy jelentőséget a projekt céljaival egyetértő elköteleződésnek a többi civil szervezet részéről is, mert ezen a műhelymunka alkalmon határoztuk meg a varsányi és a horomoródkarácsonyfalvai összehasonlító kutatást megalapozó kérdőív főbb szempontjait is. A kutatás lefolytatásában úgyszintén számítottunk a helyi civil szervezetek delegálásával bevonható önkéntesekre is.

9. Műhelymunka

A közösségi problémák feltárásának, súlyozásának és a jövőbeni közösségi tevékenységek kiválasztásának leggyorsabb módszere az úgy nevezett Jövőműhely módszer.  Ezen a műhelymunka alkalmon megvitattuk és összegeztük a fantáziaprojektek tapasztalatait. Szervezetünk elkötelezetten, rendszeresen teret ad az idősebb és fiatalabb generáció közötti tudásmegosztás lehetőségének. A korábban oly jellemző dekorációs technikák ma már népművészeti kuriózummá váltak. E technikák széles körben, nemzetiségtől független megismerése és továbbadása nagyban hozzájárul a multikulturális sokszínűség elfogadásához. Az idősebb generációhoz tartozók mindig szívesen anekdotáznak kézimunkázás közben, így az ifjabbak nemcsak csodálatos kézműves technikákat, fogásokat tanulhatnak, de sokat meg is tudnak az idősebbek életéről. Azért is látjuk ennek jelentőségét, mert az elmúlt egy-két évtizedben oly gyorsan fejlődik a technika és a tömeggyártás valamint a globális túlfogyasztás korában rendkívül pozitív eseménynek számít nemcsak szép, de funkcionálisan hasznos és tartós tárgyakat készíteni; olyanokat, amelyek növelik kulturális indentitásunkat is.

10. Műhelymunka

A párbeszédkör módszert mi különös tekintettel a fiatalok körében kívántuk megvalósítani. E módszernek a célja egyrészt a fiatalok aktivizálása, másrészt a fiatalok szociális kompetenciáinak, kommunikációs készségeinek, konfliktuskezelési technikáinak fejlesztése. Mint ahogyan azt a Szakmai Tervben is kifejtettük, a Párbeszéd kör elnevezésű foglalkozást azért tartjuk fontosnak a pályázat megvalósítása során, mert ez a módszer már a ’90-es évek kezdetétől segít az alkalmazóknak, hogy egyre inkább, és egyre hatékonyabban tudjanak szerepelni társadalmi részvételt megkívánó diskurzusokban. A módszer segíti az alkalmazóit abban, hogy a nézeteltéréseket vagy vitákat okozó témakörök esetében hatékonyan tudják képviselni saját álláspontjukat anélkül, hogy a másikét aláásnák. A Párbeszéd kör módszer kipróbálásával egy kiválasztott beavatkozási terület mentén elindul egy közös munka folyamata, mellyel szeretnénk hozzájárulni a későbbiekben elkészülő szakmai ajánlásokhoz és az ebből származó innovációkhoz.

11. Műhelymunka

Szakmai Tervünkben Robert Jung Jövőműhely módszerét választottuk a közösségi problémák feltárásának, súlyozásának és a jövőbeni közösségi tevékenységek kiválasztásának tervezéséhez. E módszert egészítjük ki a kérdőívezéssel, hogy kutatásunk eredményét elérhetővé téve segítsük a szakpolitikai tervezést és végrehajtást, valamint a mindennapos szakmai munkát. E napon, műhelymunkánk fő témája volt, hogy a kérdőív kérdéseit egyeztessük, véglegesítsük. A résztvevők meglévő szakmai tapasztalataikat kiválóan tudták kamatoztatni egy olyan kérdőív megalkotásában, melyeknek kérdései releváns kutatási forrásként szolgálnak majd. A kérdőív 21 kérdést tartalmaz, melyekre meghatározott válaszok formájában lehetett válaszolni.

12. Műhelymunka

Mai műhelymunkánk egyetlen témája az igen komoly és jelentős erőfeszítést, odafigyelést igénylő kérdőív kiértékelés volt. Összességében 100 kérdőívet töltettünk ki Varsány és ugyanennyit Homoródkarácsonyfa célcsoportjával is. A kérdőívek a pályázat Felhívásával összhangban a helyi identitás mérését szolgálták. A kérdések különböző csoportokat alkottak, így rákérdeztünk a válaszoló nemére, iskolai végzettségére, lakhelyére, mint általános kérdésekre, továbbá civil szervezetekhez köthető kapcsolatára, saját elköteleződésére, a szórakozási és munkalehetőségekre a térségben, a saját helyi identitás fokára, a térség fejlesztési lehetőségeire, valamint a különböző lehetőségekről való információs ellátásra. A kérdőív kiértékelése alapot ad jövőben elkészítendő kiadványunk megalkotásának, valamint rendkívül jól tükrözi a pályázati Felhívás céljait és indokoltságát.

13. Műhelymunka

A falusi vendéglátás, turizmus fellendítésének és magas színvonalon történő művelésének csodálatos példája a halimbai Herbaporta. 10 év alatt pályázati támogatásokat is igénybe véve jött létre a gyógynövényes tankert, ahol gyógynövényismertető és felhasználást segítő képzések valósulnak meg. A képzéseken résztvevők megismerkednek továbbá a háztáji gazdálkodás lehetőségeivel, valamint betekintést nyernek a saját felhasználáson túlmutató, vendéglátást is lehetővé tevő, ugyanakkor nagyüzemi termelési módokat mellőző gazdálkodásba. A porta vendégházában több napra szállást is kaphatnak az idelátogatók. A pályázati Felhívás részcéljai között szerepel a meghatározott társadalmi kihívásokkal és azok kezelésével kapcsolatos speciális szakmai tudásanyag bővítése. A Herbaportán tett látogatásunk alkalmával meggyőződtünk arról, hogy a helyi természeti adottságok megfelelő gazdálkodó és innovatív szemlélet mellett növelik a helyi identitást, munkahelyet teremtenek, hozzájárulnak az egészséges életmód népszerűsítéséhez, a természeti kincsek megbecsülésének elismeréséhez, a személyes emberi kapcsolatokon alapuló értékteremtő formákhoz.

14. Műhelymunka

A mai napi műhelymunkán a közelmúltban megrendezett két nagy, több településről, más térségből is látogatókat vonzó rendezvényünk megszervezésének és lebonyolításának tapasztalatait beszéltük át. Különös hangsúlyt fektettünk arra, hogy feltérképezzük a különböző generációk hozzáállását, a projekt céljai internalizálódásának mértékét, a részvételre serkentő motivációkat úgyszintén a generációkra jellemző sajátosságok mentén, valamint a munkában résztvevő nemzedékek jellegzetességeinek ismérve szerint térképeztük fel a rendezvények megszervezésében és lebonyolításában felmerülő személyi akadályok lehetőségeit, valós példáit. A fiatalok mozgósítására és elköteleződésének fokozására van szükség, hiszen az idősebb korosztály nemcsak fizikai és szellemi teljesítőképességét tekintve szorul segítségre, de tagjai sajnos egyre inkább fogynak, és a hagyományőrzésen alapuló kulturális értékek továbbvitele a fiatalok feladata lesz. A kérdőívek kiértékelésének tapasztalatai is szóba kerültek ennek kapcsán, hiszen azokból jól látható, hogy a fiataloknak igényük van a kikapcsolódásra, szórakozásra. Ennek egyik helyi és kulturális identitást erősítő példája a helyi rendezvényekbe való bekapcsolódás, a lokálpatrióta szemlélet kialakítására tett erőfeszítések sorozata.

A projekt céljai és a megvalósuló projektesemények illeszkedése a releváns stratégiákhoz, dokumentumokhoz

Végzettség nélküli iskolaelhagyás elleni középtávú stratégia

A végzettség nélküli iskolaelhagyás az iskolai kudarcok, a lemorzsolódás egyre nagyobb veszélyként jelenik meg a település életében.  A térség népességéről összességében elmondható, hogy elöregedés jellemzi, mely egyrészről köszönhető a jelentős mértékű elvándorlásnak, másrészről pedig annak a ténynek, hogy a születések száma évről-évre csökken. A falvakból egyetemre, főiskolára elkerülő fiatalok nem költöznek vissza tanulmányaik elvégzése után. Ez nem pusztán a lakónépesség számának csökkenését tekintve okoz problémát, hanem egyben a szellemi tőke elvándorlását is jelenti, valamint a helyi hagyományok ápolásának, életben tartásának kérdését is érinti. Hiszen amennyiben a tanult fiatal felnőtt korosztály elmarad a településről, az itt maradottak pedig sajnos egyre inkább az iskolázatlanabb réteg, akiknek a gyermekeinél ez a veszély fokozottan jelentkezik. Tanulmányutainkkal és a hozzájuk kapcsolódó műhelymunkák sorával számos tapasztalatot szereztünk e stratégia által felvetett probléma megoldására.

Ifjúsági Garancia Akcióterv

Az ifjúsági munkanélküliség Európa egyik legégetőbb, legsúlyosabb problémája. A kihívás komolyságát és mélyreható voltát felismerve, az Európai Tanács ajánlása arra ösztönözi a tagállamokat, hogy mihamarabb megoldást találjanak a fiatalkori munkanélküliség leküzdésére, egy olyan Ifjúsági Garancia formájában, amely biztosítja, hogy minden rászoruló 25 év alatti fiatal egyéni igényeinek és képességeinek megfelelő minőségi, konkrét elhelyezkedési lehetőségben, gyakorlati-, vagy gyakornoki helyben, illetve továbbtanulási lehetőségben részesüljön. Településünkön az országos átlagnál magasabb a munkanélküliek aránya. Magas a tartós munkanélküliek száma, ezen belül kiugróan magas a tartósan munkanélküli, alulképzett roma népesség aránya. A nem megfelelő jövedelemszint, illetve a munkanélküli családok esetében a bérből származó bevételek hiánya miatt a térségben élők életszínvonala egyre rosszabb.

A program fejlesztései során a célunk az volt, hogy a munka nélkül levő fiatalok minél rövidebb időn belül találjanak munkát, személyre szabott segítséget kapjanak a munkaerő-piaci helyzetük javításához. A szakképzetlen fiatalok esetében ez elsősorban azzal érhető el, ha visszatérhetnek a tanuláshoz, egy új lehetőséget kapnak a gazdaság igényeihez igazodó szakképesítés megszerzésére. A szakképzett fiatalok esetében a munkatapasztalat megszerzésére, illetve a versenyszférában történő elhelyezkedés segítésére kell helyezni a hangsúlyt. A hagyományőrzésbe ágyazott településfejlesztés új irányt adhat a fiatalok pályaorientációjához. 2014. nyarán elindult gyógy- és fűszernövény projektünk a TÁMOP – 5.3.6-11/1-2012-0074 Kiút A Szegregátumból-Varsány Komplex Telepprogramban. 4800 darab palánta érkezett a megművelt földterületre, ahová kutat is fúrattunk. Az ültetést és gondozást végzők tanfolyam keretében szerezték meg a szükséges tudást. A programban egy olyan utat mutattunk meg, amely szintén hozzájárulhat a lakosság életszínvonalának emelkedéséhez. S mind ezek mellett hozzájárul a lakosság egészségfejlesztéséhez is. Megkezdett ezirányú tevékenységünket jelen projektünk megvalósításával fejlesztettük tovább, sőt, bevonva külföldi partnereinket, számukra is hasznosítható jó gyakorlatok megismerésével lettünk gazdagabbak.

Nemzeti társadalmi felzárkóztatási stratégia

Ma Magyarország, s Varsánynak is egyik legsúlyosabb gondja a szegénységben élők, közöttük a roma népesség helyzetének fokozatos romlása. Ennek következménye a leszakadás, a kiszorulás az életlehetőségekből mind a tanulás, mind a foglalkoztatás, mind az egészségügyi szolgáltatások területén, valamint a hátrányos helyzetű térségekben és települések perifériáján növekvő és újonnan kialakuló rossz lakhatási körülmények. Az országos átlagnál magasabb a munkanélküliek aránya. Magas a tartós munkanélküliek száma, ezen belül kiugróan magas a tartósan munkanélküli, alulképzett roma népesség aránya. A nem megfelelő jövedelemszint, illetve a munkanélküli családok esetében a bérből származó bevételek hiánya miatt a térségben élők életszínvonala egyre rosszabb. 

Programunk teljes összehangban került megvalósításra a település helyi esélyegyenlőségi programjával. A roma és nem roma lakosság természetes, problémák nélküli együttélése szintén a település elsődleges céljai között szerepel. A roma lakosság aránya közel 17 %-os. A települési önkormányzat és a Roma Nemzetiségi Önkormányzat között együttműködési megállapodás született. Az önkormányzat sikeresen pályázott a TÁMOP-5.3.6-11/1 komplex telepprogram pályázati kiíráshoz, ahol az együttműködő partnerek között szerepel a nemzetiségi önkormányzat. A TÁMOP – 5.3.6-11/1-2012-0074 Kiút A Szegregátumból-Varsány Komplex Telepprogram sikeresen megvalósult a fenti célok érdekében. Varsány községben a kedvezőtlen demográfiai jellemzőkön túl a szegénység, a munkanélküliség a települést jellemző főbb problémák. Ezek kiindulópontja a nem megfelelő szocializáció, az alacsony iskolai végzettség, a tanulásban történő lemaradás lehet. A szocializáció elsődleges színtere a család, a másodlagos színtér a Gyerekház, óvoda, iskola, és a kortárscsoportok, a lakóhelyi, és a munkakörnyezet. A hátrányos helyzetű családokban a szülőket támogatni, segíteni kell ahhoz, hogy gyerekeik számára megfelelő mintát tudjanak közvetíteni. Ebben lényeges szerepe van a településen működő védőnői hálózatnak, a nappali ellátást biztosító nevelési-oktatási intézetnek, családgondozónak, s a fiataloknak a szabadidő hasznos eltöltésére pozitív mintát adó civil szervezeteknek. Kiemelt feladatunknak tartjuk, hogy hozzájáruljunk a korábban megkezdett, pályázati forrásokból finanszírozott munkának, ami a roma lakosság felzárkóztatására irányult. Tanulmányutainkon számos olyan helyen jártunk, ahol a felkeresett települések hasonló problémákkal küzdöttek, viszont már évek óta törekszenek arra, hogy a fennálló, ezirányú problémát mérsékeljék, lehetőség szerint megoldják. Ezért nagyon nagy jelentőséget tulajdonítunk olyan vállalkozások megismerésének, akik munkájukkal elősegítik a felzárkóztatást (is) jelentő változásokat. A cigányság társadalmi hátrányait elsősorban alacsony iskolai végzettségük okozza, hiszen az alacsony iskolai végzettség nem teszi lehetővé magas követelményeknek megfelelő munkaerő-piaci státusz elérését. E probléma orvoslására határozottan jó megoldásnak találjuk olyan foglalkozások bevezetését, amelyek nem kívánnak magas iskolai végzettséget, mégis megkövetelnek egy minimális szakmai irányultságot, ugyanakkor a közmunkaprogramnál jelentősen stabilabb és magasabb színvonalú jövedelmet biztosítanak. Ilyenek voltak a tanulmányutakon megismert gyógynövény – és gyümölcsfeldolgozó vállalkozások, a hagyományos foglalkozásokra építő élelmiszer- és használati tárgyakat előállító kisipari szervezetek.

Nemzeti Ifjúsági Stratégia

A 88/2009. (X. 29.) OGY határozattal elfogadott Nemzeti Ifjúsági Stratégia (NIS) egy jövőkép, amely felvázolja az ifjúsági korosztály fejlődésének optimális irányait. Célja, hogy hosszú távon irányt szabjon az ifjúság életfeltételeinek javításához, segítséget nyújtson a szféra valamennyi szereplőjének az ifjúsággal kapcsolatos intézkedések tervezéséhez, szervezéséhez és végrehajtásához. Mi is ezen szempontokat vettük figyelembe projektünk összeállításakor, nem véletlenül kapta a projekt a MÚLTUNKBAN A JÖVŐNK címet. A hátrányos helyzetű családokban a szülőket támogatni, segíteni kell ahhoz, hogy gyerekeik számára megfelelő mintát tudjanak közvetíteni. Ebben kiemelkedő szerepe van a településen működő védőnői hálózatnak, a nappali ellátást biztosító nevelési-oktatási intézetnek, családgondozónak, s a fiataloknak a szabadidő hasznos eltöltésére pozitív mintát adó civil szervezeteknek, úgy mint egyesületünknek is. A projekt megvalósítása során folyamatosan törekedtünk arra, hogy fiataljainkat bevonjuk a már évek óta működő és a projekt kapcsán elinduló programok szervezésébe, lebonyolításába. Úgy véljük, nem lehet elég korán elkezdeni kialakítani fiataljainkban a lokálpatrióta szemléletet. Különös hangsúlya van ennek a huszadik század második évtizedében, amikor is a külföldön való boldogulás reménye ennyire csalogató az ifjak számára.

Duna Régió Stratégia

Jelen felhívás keretében megvalósuló fejlesztések támogatják és szolgálják a DRS-ben a makro-régió egyes területei közötti nagyfokú regionális fejlettségbeli különbségek felszámolására, lényeges mérséklésére meghatározott célok megvalósulását.

A fejlesztések összhangban vannak a Duna Régió Stratégia 7. prioritási területének (Tudásalapú társadalom kialakítása a kutatás, oktatás és az információs technológiák segítségével) kiemelt célkitűzéseivel, és ez által hozzájárulnak azok megvalósulásához is.

A Duna Régió Stratégia 9. prioritásának (Az emberi erőforrásba és képességekbe való befektetés) beavatkozási területei kapcsán célul tűzi ki az elmaradott régiók, térségek versenyképes tudáshoz való hozzásegítését.

Együttműködő partnereink hasonló adottsággal rendelkező települések a környező országokban. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy létrejött a testvértelepülések civiljeivel való aktív kapcsolattartás, a tudásmegosztás, a közös gondolkodás. Minél többen fordulunk egy megoldandó probléma felé, annál több szemszögből találhatunk rá a megoldásra. A pályázat megvalósítása során külföldi partnereinkkel még szorosabbra fűztük a már korábban kialakult együttműködést. Olyan szakmai programban vettünk részt, amelynek folytatása garantált.

Illeszkedés az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Programhoz:

Az 5.2 intézkedésnek célkitűzései a társadalmi innováció és a transznacionális együttműködések kialakítása, kiterjesztése, nemzetközi tapasztalatok megismerése.

Európát építeni, közös európai megoldásokat találni az egész Európát érintő problémákra csak úgy lehet, ha az emberek, a tagállamok szervezetei és intézményei együttműködnek egymással, tanulnak egymástól, új gyakorlatot teremtenek.

A nemzetközi kapcsolatok építésének egyik legelterjedtebb formáját jelentik napjainkban a testvérvárosi, testvértelepülési kapcsolatok, amelyek megnyitják az utat a települések számára a nemzetközi programokban történő részvételre, új lehetőségeket teremtenek a fiatalok számára.

A testvértelepülési kapcsolatok a polgárok kezdeményezésére épülnek, és bár a hivatalos együttműködés kereteit az önkormányzatok képviselő-testületei alakítják ki, csak azok a kapcsolatok bizonyulnak életképesnek és hoznak eredményt, amelyben a lakosság, a civil szervezetek, a vállalkozások aktívan részt vesznek, és amelyeket magukénak éreznek. A testvértelepülési kapcsolatok nem pusztán cserekapcsolatok, segítik az emberek egymás mellett élését, a szolidaritást, közelebb hozzák és egyben egymás iránt megértőbbé teszik a különböző kultúrákban élő embereket. Projektünk szakmai tervének közös megvalósításával az eddig többé-kevésbé rendszeres, és leginkább csak kulturális programokra koncentráló találkozóit a projekt megvalósításával professzionális szakmai együttműködéssé alakítottuk. A már évek óta létező és működő kapcsolatok igazi értelmüket ebben a szakmai munkában nyerték el, hiszen sokkal rendszeresebben, sokkal célirányosabban és sokkal sokrétűbben működtünk együtt, mint a projekt megkezdése előtt. Az így nyert tapasztalatok által mindannyian olyan fejlődésen mentünk keresztül, amelynek gyümölcseit saját településünkön, sőt, akár településhatárainkon túl, tágabb közösségünkben is kamatoztatni tudunk.

A projekt megvalósítása és a helyi igények összekapcsolódása

Egyesületünk megalakulásának indítékát helyi igények összességében kell látnunk. Varsány lakosságának igénye volt arra, hogy a település kulturális, népművészeti, természeti értékeinek és örökségének ápolására, feltárására, megőrzésére és bemutatására létrejöjjön egy civil szervezet. Kezdetektől fogva aktívan bekapcsolódtunk a helyi közösségi életbe, a helyi települési és intézményi rendezvények szervezésébe, lebonyolításába. Településünkön a szórakozás, kikapcsolódás, művelődés lehetőségei igazodnak a hazai falusi viszonyokhoz. Ennek értelmében a tartalmas szabadidő eltöltés szervezésében kiemelkedő szerep jut egyesületünknek, tehát, a hagyományőrzés szépségének és kulturális értékeknek továbbadásán túl egyesületünk egyfajta népművelő, közösségteremtő feladatot is kénytelen felvállalni. Varsányban elöregedő település, és amennyiben nem teszünk hatékonyan az elvándorlás ellen, egyszer csak elfogy a falu lakossága. Ugyanakkor kihasználva természeti, kulturális adottságainkat, a helyi szakemberek elhivatottságát, megállíthatjuk ezt a folyamatot, és képesek leszünk Varsányt fiatalok számára is vonzó településsé varázsolni. Egy élhető településhez elsősorban elérhető munkahelyek, megfelelő infrastruktúra és megtartó közösség szükséges. Projektünk megvalósításával feltártuk azokat a lehetőségeket, amelyekkel a település munkahelyteremtő képessége fokozható, a helyi civil szervezetekkel valamint a külföldi partnerekkel szorosra fűzött együttműködéssel pedig kialakítottunk egy tagjait megbecsülni és így megtartani kívánó közösséget.

A projekt szakmai munkáját kiegészítő kutatás bemutatása

100 – 100 fős mintával számoló, kérdőíves kutatásunkat településünkön és Homoródkarácsonyfalván végeztük. Kapcsolódva a projekt céljaihoz és a pályázati felhívásban megfogalmazottakhoz, kérdőívünket az alábbi szempontok szerint készítettük el. A demográfiai adatok kerültek az első helyre, majd ezt követően a helyi közösségi életben való aktivitást, vagy az aktivitásra való hajlamot vizsgáltuk. Kíváncsiak voltunk arra, hogy a közösségi tevékenységek létéről honnan kapnak információt a lakosok, továbbá arra is, hogy a megkapott információkon túl, van-e elképzelésük arról, hogy milyen közösségi programok (rendszeres és eseményszerű) járulnának ahhoz hozzá, hogy kellemesebben érezzék magukat az adott településen. Kutatásunk természetesen ki kellett, hogy térjen a társadalmi státuszt nagyban befolyásoló tényezőkre is, hiszen jól tudjuk, hogy hiába rendelkezik egy település felbecsülhetetlen természeti adottságokkal, ha a megélhetés biztosításához csak szűkös források elérhetők, akkor az ambiciózusabb fiatal lakosság el fog vándorolni az adott településről. Ennek értelmében rákérdeztünk a kérdővben arra is, hogy mennyi utazási időt tartanak elfogadhatónak ahhoz, hogy a településről el lehessen jutni egy középiskolába, valamint, hogy a környéken tanulható szakmák megszerzése árán lehet-e munkát találni elérhető közelségben. A fiatalokat hosszabb távon úgy lehet a településen tartani, ha nemcsak megélhetésük, de gyermekeikkel megélt, családi életük is lefogadható színvonalon élvezhető helyben. Ezért érdekelt bennünket, hogy milyen a kisgyermekes családok élete a településen. A fiatalok elvándorlásának mértéke felgyorsult, és egyre népszerűbb tendenciát mutat, emiatt a probléma orvoslására gyors megoldások kellenek. Ebből adódóan érdekelt bennünket az is, hogy jelenleg mennyire érzik súlyosnak a településeken élők a helyi munkanélküliséget, valamint az is, hogy milyen elképzeléseik vannak arra vonatkozóan, hogy a fiatalokat milyen munkalehetőségekkel lehet helyben tartani. A munkanélküliség mutatóinak elemzésére természetesen rendelkezésünkre állhatnak megbízható, pontos statisztikai adatok is, de jelen kérdőívünk kitöltetésével az volt a célunk, hogy egy olyan helyzetjelentést kapjunk, amely inkább az itt élők szubjektív érzéseire alapul. Tettük mindezt azért, mert úgy gondoljuk, hogy az elvándorlás fontolgatásakor az érintett fiatalok sem a hivatalos statisztikai eredményeket böngészik, hanem az egymástól származó, leginkább szubjektív érzéseken és ezekből kialakuló véleményeken alapszik döntésük az elvándorlás vagy a helyben maradás tekintetében. Projektünk megvalósításával egyrészt az objektív mutatók javítására, másrészt a szubjektív tényezők befolyásolására törekedtünk. Azokon a településeken, ahol a lakosság túlnyomó többsége élhetőnek minősíti a helyi viszonyokat, kisebb a befolyásoló ereje a jobb megélhetést, ugyanakkor kötődések nélküli, bizonytalanságot is magában hordozó lehetőségeket tartogató ismeretlenbe való költözésnek.

A Homoródkarácsonyfalván készített kérdőívek eredményei
A Dungo Kulturális Egyesületnél végzett felmérésben 34 férfi és 66 nő vett részt. Jelentős többségük elmúlt már 26 éves, a kitöltők között összesen 43 fő tartozott a 26-50 éves korosztályba, 20 fő 18 és 25 év közötti, 37 fő legalább 51 éves, vagy annál idősebb.
A megkérdezettek majdnem fele, 39%-uk szakmunkás végzettségű, 22% rendelkezik érettségivel és/érettségire épülő szakképesítéssel, 12% főiskolát végzett, és 15% -nál az iskolai végzettség nem magasabb az általános iskola 8 osztályánál. Nincs a megkérdezettek között olyan, aki nem fejezte be az általános iskolai tanulmányait.
A lakóhelyük településnagyságára vonatkozó kérdésnél 86 fő nyilatkozott úgy, hogy olyan településen lakik, ahol az állandó lakosság száma kisebb mint 1000 fő, és 6 személy lakik olyan településen, ahol az állandó lakosok száma 1000 és 3000 között van. Itt kívánjuk megjegyezni, hogy Homoródkarácsonyfalva összlakossága 2011-es adatok alapján 503 fő, amelyből 489 személy magyarnak vallja magát.
Az alábbi diagram bemutatja, hogy a kérdőívet kitöltők milyen arányban tagjai helyi csoportnak vagy szervezetnek.

A közösséghez tartozás igénye jól látszik a fenti diagramon, hiszen láthatjuk, hogy hagyományőrző szervezethez 32 fő, míg más, bejegyzett civil szervezethez 34 fő tartozik. Ezt azt jelenti, hogy a kitöltők 66%-a rendszeresen tölti szabadidejét közösségben, szervezett formában, és végez több-kevesebb önkéntes munkát a településén lakók örömére.
A civil szervezethez való tartozás pozitív hozadékának ismerjük el, hogy arra a kérdésre, hogy részt vennének-e új civil szervezet megalakításában, a válaszadók 69%-a válaszolt igennel. Úgy látjuk, hogy a településen élőknek határozottan kedvező benyomásaik vannak a civil szervezetek munkájával kapcsolatban, valamint fontosnak tartják, hogy egy ilyen kicsi településen az ott lakók szervezett formákban kapcsolódjanak egymáshoz.
Következő kérdésünkre adott válaszaiknál még inkább alátámasztásra került, hogy az itt élők szívesen munkálkodnak azért a közösségért, amiben élnek, hiszen arra a kérdésre, hogy mit tud felajánlani a teleülés közösségfejlesztése érdekében 77 fő válaszolta azt, hogy önkéntes munkát. 1 személy ajánlana fel pénzt, 22 fő pedig saját személyes, sok év alatt megszerzett tudásával tudná gyarapítani a közösség életét.
A lakóhelyen vagy annak közvetlen környezetében az alkalmanként megrendezésre kerülő zenei koncertek érhetőek viszonylag rendszeresen, ezt a szakkörök jelenléte, működése követi. Színházba elenyésző számban tudnak eljutni a megkérdezettek, az ilyen jellegű kikapcsolódásért annyira sokat kell utazni, hogy ezt csak 4 fő tudja bevállalni néha, alkalmanként. Filmszínházba a megkérdezettek egyáltalán nem járnak.
A kérdőívet kitöltő 100 fő közül 57 részben, 43 fő jól ismeri a környék nemzetiségeinek kultúráját, és közülük 61 fő gondolja úgy, hogy a lakóhelye teljes egészében, 39 fő pedig, hogy részben tükrözik a kulturális jellegzetességeket.
A kulturális intézményi ellátottság hiánya ellenére a válaszadók jelentős hányada – 83% – gondolja úgy, hogy elégséges számban vannak olyan programok, amelyek fiataloknak szólnak.
A településhez, a térséghez való kötődés, identitás erőssége jellegzetes a megkérdezettek körében, hiszen 31%-uk szeret, míg 67%-uk nagyon szeret lakóhelyén élni.
A közösségi eseményekről több forrásból is tájékozódnak a kérdőívet kitöltők, de nem meglepő módon, 82 fő azt a választ adta, hogy Facebook csoportból értesül a megrendezésre kerülő programokról. A szociálmédia hatása napjainkra már olyannyira erős, hogy azok is, akik korábban, néhány évvel ezelőtt még tiltakoztak használata ellen, ma már tagjai a legnépszerűbb közösségi oldalnak, hiszen belátják kézzelfogható előnyeit. A hirdetőtáblákkal, helyi újságokkal ellentétben a szociálmédiának az az előnye is számottevő, hogy egy-egy eseményről több résztvevő nézőpontja szerint nyújt írásos és fotókkal dokumentált beszámolót. Ennek hatásával a korábbi források nem vetekedhetnek.
A megkérdezettek 56%-a gondolja úgy, hogy településének kapcsolata a környező településekkel elégségesnek mondható, viszont 43% úgy nyilatkozott, hogy ez fejlesztésre szorul. Ennél a kérdésnél tehát azt láthatjuk, hogy elég erősen megoszlanak a vélemények, szinte fele-fele arányban állnak. Ezért azt gondoljuk, hogy ezt a kérdést érdemes lenne részletesebben körül járni, a megkérdezettekkel egy olyan kérdőívet kitölteni, amelynek ez a kérdés lenne a fő témája.

Az alábbi diagrammal azt kívánjuk szemléltetni, hogy a kérdőívet kitöltők milyen típusú rendezvényeken venne szívesen rész a lakóhelyéhez közel. Ennél a kérdésnél természetesen több válasz adása is lehetséges volt.

A jelen állapot felmérése után rátértünk azokra a kérdésekre, amelyek a fiatalok jövőképére, a településen tartásával kapcsolatos elképzelésekre keresték a választ.
A megkérdezettek egyértelműen abban látják a fejlődés lehetőségét, hogy létesüljenek új munkahelyek és legyenek képzések a munkanélküliek számára. A következő prioritás a középiskolások bejárásának segítését célozza meg. Ennél a kérdésnél is több válasz bejelölése lehetséges volt, ezért mutatjuk az ide tartozó diagramot.

A környéken tanulható szakmák nem illeszkednek a helyi munkaerő-piaci kereslethez a válaszadók szerint: 68% százalék szerint „nem teljesen”, 30% szerint „egyáltalán nem”.
A munkanélküliek arányára való rákérdezésnél úgy gondolják, hogy településükön nagyjából minden második aktívkorú dolgozik, tehát iszonyú nagy munkanélküliséget érzékelnek. Ennek a kérdésnek a megoldására egyértelmű válaszként azt találják, hogy helyi munkahelyeket kellene teremteni, de lehetőséget látnak abban is, hogy már máshol működő vállalkozásokat csábítsanak a környékre, és abban is, hogy az itt működő vállalkozások munkaerő felvételi kapacitását kellene bővíteni. Arra a kérdésre, hogy a fiatalok mely területen vállalnának legszívesebben munkát, a válaszadók úgyszintén több szektort is megjelöltek. A válaszokat az alábbi diagramon szemléltetjük.

A megkérdezettek úgy látják, hogy a gyermekes családok helyzete elviselhető (43%) vagy elégséges, de nincs jövőképük (53%).
Ennek vélhetőleg az az oka, hogy a válaszadók 82%-a gondolja úgy, hogy több munkahely kellene a településre vagy a környékre. A középiskolába járásra nagyjából 1 óra utazási időt tartanak elfogadhatónak, tehát szükség volna egy olyan felmérésre, amely összeveti a környékben tanulható szakmák nyújtotta lehetőséget a munkaerő-piaci kereslettel.
Elég egyértelmű eredmények születtek a tekintetben is, hogy milyen intézkedések lennének szükségesek a fiatalok helyben tartására. Ezek pedig a következők a legtöbb válasz arányában: lakhatási támogatás; képzések, tréningek; elérhető humán közszolgáltatások.

A Varsányban készített kérdőívek eredményei
Egyesületünk által felvett kérdőíveket 28 férfi és 72 nő töltötte ki, életkori megoszlásuk a következő: 18-25 év közötti 12 fő, 26-50 év közötti 62 fő, 51 éves és annál idősebb 26 fő. Iskolázottsági szintjüket tekintve 3 fő általános iskolai végzettséggel, 7 fő szakmunkás végzettséggel, 40 fő érettségivel és/vagy arra épülő szakképesítéssel, 50 fő főiskolai végzettséggel rendelkezik. 21 fő lakik 3.000 és 15.000 lakosszám közötti településen, 79 fő pedig olyan településen lakik, ahol az állandó lakosok száma kevesebb, mint 3.000 fő.
47 fő nem tagja helyi csoportnak, szervezetnek, viszont a többi válaszadó több szervezethez is tartozik, legtöbben bejegyzett civil szervezethez (28 fő).
A megkérdezettek közül 38 fő úgy vélekedik, hogy részt venne új civil szervezet alakításában, viszont majdnem pontosan ugyanennyi személy nyilatkozott nemlegesen.
A település közösségfejlesztése érdekében a legtöbben önkéntes munkájukkal tudnának hozzájárulni, összesen 66 választ rögzítettünk ide, viszont elég sokan, összesen 29 fő semmit sem tudna felajánlani e célra.
A szórakozási lehetőségek tekintetében elég kielégítő válaszok születtek. Zenés rendezvények, koncertek 79 fő számára elérhetőek, sportegyesületbe és szakkörökre egyaránt majd’ 50 fő jár, és 29 fő tudja megoldani, hogy eljusson színházi előadásokra. (Mivel a válaszok között több is bejelölhető volt, így a kérdésekre adott válaszok értéke több, mint 100.)
A nálunk kitöltött kérdőívek is azt támasztják alá, hogy a megkérdezettek elég jól ismerik a környék nemzetiségeinek kultúráját és saját lakhelyükről is úgy vélekednek, hogy az tükrözi a sajátságos kulturális jellegzetességeket.
Az itteni válaszadók 66%-a úgy gondolja, hogy a helyi fiatalok ellátottak nekik szánt programokkal. Ezt a számot azért is egy nagyon jó aránynak tudhatjuk be, mert összesen 30 fő válaszolta azt, hogy „nem tudom”, ami nem azt jelenti, hogy nincsenek ilyen programok, hanem azt, hogy a válaszadónak nincs ilyen jellegű információja, vélhetőleg idősebb korosztályba tartozik, és nem kíséri figyelemmel a fiatalabbaknak szóló program-ajánlatokat.
A közéleti eseményekről a többség itt is Facebook csoportokból értesül, ugyanakkor 16-29% között mozog a többi információforrás (lakossági fórum, hirdetőtábla, helyi újság, weboldal) „nézettsége” is.
A környező településekkel való kapcsolat értékelését az alábbi diagramon mutatjuk be.

Az itt élők az alábbi programokon vennének részt szívesen (a sorrend jelöli a fontosságot): családi programok, egészséges életmódot népszerűsítő programok, hagyományőrző tevékenység, életmód tanácsadás körébe tartozó előadások, sportolási lehetőség, könyvbemutatók, nemzetiségi napok.
A megkérdezettek az alábbi diagram szerint látják fontosnak az egyes területek fejlesztésének szükségességét.

A környéken tanulható szakmákkal a válaszadók szerint nem feltétlenül lehet a környéken munkát találni (nem igazán 57%, egyáltalán nem 29%). Ennek ellenére nem érzik nagynak a munkanélküliséget, 62%-uk úgy nyilatkozott, hogy nem jelentős számú a munkanélküliség. Ha a könnyen megszerezhető szakmák elérhető közelségben kevés munkahely betöltésére adnak jogosultságot, viszont nem magas a munkanélküliség, akkor annak több oka is lehet. Például sokan átképzésen vettek részt, mások vállalják, hogy több időt fordítsanak munkába járásra, így nem a közvetlen közelben elérhető munkahelyekben gondolkodnak, esetleg többen nem a képzettségüknek megfelelően dolgoznak, stb. E téma köré mindenképpen érdemes lenne egy önálló kutatást szervezni.
A munkanélkülieken való segítést nálunk is hasonlóképpen képzelik el, mint Homoródkarácsonyfalván, új munkahelyek létrehozásával, meglévő, jól működő vállalkozások idecsábításával lehetne javítani a munkanélküliek helyzetén.
A gyermekes családok helyzetéről a válaszadók úgy vélekednek, hogy az elégségesnek mondható, de nincs jövőképük (55%), vagy éppen elviselhető (32%). Szerencsére, az elviselhetetlen, kilátástalan válaszokat mindösszesen 2 fő jelölte be, és azért ne menjünk el szó nélkül amellett a 11 válasz mellett sem, amelyik azt állítja, hogy a fiatalok helyzete itt megfelelő, és rendelkeznek jövőképpel.
Az alábbi diagramon bemutatjuk, hogy a megkérdezettek szerint a fiatalok a térségben mely területeken vállalnának szívesen munkát.

A megkérdezettek a szakmai fejlődés lehetőségét fontosabbnak tartják, mint a több munkahely létrejöttét ahhoz, hogy a fiatalok inkább helyben keressenek és találjanak munkát. Visszautalva egy korábbi kérdésünkre adott válaszokra, úgy tűnik, hogy valóban arról lehet szó, hogy jelentős azoknak az embereknek a száma, akik nem a képesítésüknek megfelelő szinten vagy foglalkozás szerint találnak munkát.
Arra a kérdésre, hogy milyen intézkedések szükségesek a fiatalok helyben maradásának ösztönzésére, az alábbi, fontossági sorrendbe szedett válaszokat kaptuk: képzések, elérhető humán közszolgáltatások, lakhatási támogatás, szemléletformálás, több szabadidős és szórakozási lehetőség, testmozgás, egészséges életmód támogatása. Fontos megjegyeznünk, hogy ennél a kérdésnél is lehetőségük volt a válaszadóknak több választ is megjelölni. Ennek eredménye képpen az első három helyen szereplő válasz igen kiemelkedő arányban magas százalékpontokat kapott: 49, 41. 38. Tehát, a válaszadók 49%-a úgy gondolja, hogy e kérdéskörben a legfontosabb a képzések, tréningek helyben történő elérése, és nagyjából 40% körüli az az arány, akik a humán közszolgáltatások gyarapításában és a lakhatási támogatások meglétében véli garantálni a fiatalok településeinken marasztalását.
A szakmai fejlődés igényét támasztja alá az is, hogy a megkérdezettek 86%-a úgy gondolja, hogy egy középiskolába való eljutásra szánt utazási idő nem kéne, hogy több legyen, mint 30 perc.

Összegzés, ajánlás

A kérdőíves felmérés alapján láthatjuk, hogy mindkét településen jelentős szerepe van a civil szervezetek által nyújtott lehetőségeknek, az ott élők számítanak munkájukra. Ezek a szervezetek nagyban hozzájárulnak tevékenységükkel, hogy erősítsék a fiatalokban az identitás tudatot, a meglévő társadalmi értékekhez való kötődést. Hatalmas a civil szervezetek társadalompolitikai jelentősége, hiszen ezek az önszerveződésből létrejövő csoportosulások képesek arra, hogy megfogalmazzák a többségitől, tehát az átlagostól eltérő értékeket, érdekeket, szükségleteket, igényeket. A civil szervezetek képesek alternatív megoldási módszerek kifejlesztésére, alkalmazására is. A kutatás résztvevői szignifikánsan visszajelezték, hogy bíznak a civil szervezetek hatékonyságában, a modern demokrácia lényeges elemének tekintik e szervezeteket, és úgy gondolják a társadalmi pluralizmus csak velük együtt értelmezhető. A kutatásunkban megjelenő pozitív hozzáállás a civil szervezetekhez, és a nagyfokú önkéntességi hajlam azért is jelent kedvező eredményt, mert számos, civil szervezetek tevékenységének hatékonyságát mérő kutatás szerint a civil szervezetekben való részvétel és a társadalmi bizalom között határozott kapcsolat figyelhető meg. Még a teljesen passzív tagok is sokkal bizakodóbbak, mint a kívülállók. Ez a bizalom természetesen fokozódik az által, ha az egyének nemcsak egy, hanem több civil szervezethez, helyi csoporthoz tartoznak. A civil szervezetek hatékony véleményformálók, jól közvetítik az együttműködésre való fogékonyságot, a szolidaritást, tehát, jelentős szocializációs hatásuk van. Durkheim az egyének és az állam között álló, közvetítő funkciót betöltő civil szervezetekben látta a társadalmi szolidaritás egyetlen biztosítékát. Ennél fogva kiemelt figyelmet érdemelnek az olyan szervezetek, amelyek biztosítják az önfejlődés lehetőségét, és értékes alapot jelentenek az állampolgáriság tettekben megnyilvánuló eszméjének gyakorlásához. A civil szervezeteknek fontos integratív szerepük van: erősítik az emberek társadalmi kötődéseit, sokrétű személyes kapcsolatrendszer kialakítására és életben tartására adnak lehetőséget. A civil szervezetek megteremtik a módját a szabadidő hasznos és értelmes eltöltésének, ugyanakkor a valahová tartozás érzését is nyújtják, azonosulási lehetőséget kínálnak, jelentenek. Ennél fogva a civil szervezetek legfontosabb hatása a közösségre, hogy aktivizálni tudják a szervezet hatókörében lakókat. Könnyen elfogadható, hogy a kisebb településeken, úgy mint Varsányban és külföldi partnereinknél is, hatványozódik a civil szervezetek jelentősége az identitástudat formálódásában, hiszen az ilyen kicsi településeken sokkal inkább szem előtt vannak ezeknek a szervezeteknek a tevékenységei, eredményei. Egy kis közösségben az emberek sokkal inkább ismerik egymást, és sokkal többet tudnak a szűk környezetükben zajló eseményekről, mint a nagyobb városokban élők. Hatalmas erő rejlik ezekben a kis közösségekben, hiszen sokkal hamarabb érhető el kooperáció a lakosok között az ismeretség okán. Könnyen belátható, hogy a modernizáció káros hatásaival szemben vívott harcban mennyire káros lenne, ha figyelmen kívül hagynánk ezt a hatalmas kohéziós erőt. Ugyanakkor tudomásul kell vennünk, hogy abban az esetben, ha a településeinken élők számára nem biztosított a mindennapi megélhetéshez nélkülözhetetlen munka elérhető közelsége, akkor bármekkora erő is rejlik ezekben a helyi kis közösségekben, amelyeket a civil szervezetek foghatnak össze, a lakosság el fog vándorolni. Európa társadalma elöregedő. Hazánkban is számos intézkedés született az elmúlt években, amelyek azt célozzák, hogy a fiatalok vállaljanak több gyermeket. Rengeteg kistelepülésről tudunk, ahonnan már évtizedekkel ezelőtt elkezdtek elvándorolni a fiatalabbak, az örökségül megmaradt régi házak üresen állnak, az ingatlanoknak nincs értéke. Ezek a tények hasonló okokra vezethetők vissza, mint amire kérdőíves felmérésünk kapcsán mi is választ kaptunk. Csodálatos természeti és kulturális értékeket tudunk felmutatni, viszont amivel híján vagyunk, azok a rendelkezésre álló munkaerő felvételét biztosítani tudó munkahelyek, valamint az elérhető közelségben lévő szakmai felkészülést nyújtó oktatási intézmények, elsősorban a középiskolák. Tanulmányútjaink során több kisebb, családi alapon szerveződő, majd bővülő vállalkozást kerestünk fel. Ezeknél a kis vállalkozásoknál azt tapasztaltuk, hogy gondos munkával felmérték a helyben elérhető erőforrásokat, a természeti környezet adta lehetőségeket, ezeket aztán összevetették a helyi igényekkel, majd e két tényező mentén kialakították üzletpolitikájukat. Számos olyan helyen jártunk, ahol a kisvállalkozások építettek arra a leszakadó rétegre, akiknek egyébként a helyi viszonyokat figyelembe véve nemigen volt nagyobb lehetőségük, mint a közmunkaprogramban való részvétel. Természetesen a közmunkaprogram egy nagyszerű átmeneti lehetőség, ugyanakkor családok életét hosszútávon nem lehet rá alapozni. Nagyobb lehetőség rejlik a helyi természeti és kulturális adottságok kihasználásában, az erre alapozott termelésben, szolgáltatásokban, mind perspektivikusan, mind pedig a megélhetés szempontjából nem elhanyagolható jövedelemszerzés szempontjából is.
A felmérést végző mindkét település, Varsány és Homoródkarácsonyfalva is csodálatos természeti adottságokkal, megtekintésre érdemes turisztikai látványosságokkal rendelkezik. Ennek okán mindkét település – és további, a projekt megvalósításában részt vevő külföldi partnereink települései is – akár egész évben vonzhatná a látogatókat, főként, ha a helyi szolgáltatásainkat bővíteni tudnánk. Láthatjuk, hogy mennyire sok érdeklődőt csábít az évente egyszer megrendezésre kerülő Lepényfesztiválunk. Az embereket érdeklik a helyi specialitások, szívesen ismerkednek meg egyes tájak jellegzetes ételeivel, italaival, ezért akár hosszú utat is képesek megtenni, főként, ha a gasztronómiai különlegességek mellett egyéb más, kulturális és turisztikai élményben is részesülhetnek. Ha felmérjük, hogy eddigi hagyományőrző és gyűjtő munkánk, valamint a természeti és épített környezetünk adta lehetőségek révén milyen programokat tudnánk kínálni az idelátogatóknak, rögtön szembesülnénk azzal, hogy számos kézművesipari terméket előállító kisüzemre valamint turisztikai, vendéglátói szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások megteremtésére van szükségünk, nekünk, varsányiaknak és erdélyi partnerünknek is. Sok helyi érdekcsoportnak származna előnye a falusi turizmus és azon belül a gasztroturizmus fejlesztésében és az abból származó településfejlesztési előnyök realizálásából, úgymint az önkormányzatnak, a helyi lakosoknak, a vállalkozóknak és a civil szervezeteknek is. Az érdekegyeztetés és összefogás által az elnéptelenedés felé vezető út helyett a felvirágoztatás felé vezető úton is járhatnánk. Ehhez kívánjuk felhasználni mindazt a tapasztalati úton szerzett tudást, amelyet tanulmányutainkon gyűjtöttünk össze. Egyezetetéseket végzünk a helyi döntéshozókkal, szakemberekkel valamint potenciális befektetőkkel, és a tanulmányutakon kialakított kapcsolatainkat megerősítve belefogunk a szervezésbe.
A kialakítandó kisvállalkozások és szolgáltatások beindításához szükségünk van szakképzett munkavállalókra. Programot kell kidolgoznunk arra vonatkozólag, hogy miképpen tudjuk támogatni a képzésben vagy átképzésben részt venni kívánókat. Magyarországon az OKJ-s képzések felnőttképzésből való kivonása a képzések centralizálását eredményezte. Ennél fogva a képzéseket már nem lehet a résztvevőkhöz elhozni, a résztvevőknek kell a képzésekre eljárniuk. Ez azt eredményezi, hogy sokan azért nem tudnak részt venni egy-egy képzésen, mert az utazással járó költségeket, vagy a tömbösített órákon való részvételhez szükséges szállásköltséget, nem tudják önerőből megfinanszírozni. Nem is beszélve azokról a felnőttekről, akik már mindenképpen csak tandíjfizetés mellett, önköltséges formában tudnak részt venni az egyes képzéseken. Pályázatunk megvalósítási szakaszát befejezve szervezetünk legsürgetőbb következő tevékenysége az lesz, hogy felmérjük a szükségleteket és a szükségletmeghatározás után kidolgozzuk stratégiánkat arra vonatkozóan, hogy hogyan tudjuk megvalósítani elképzeléseinket. Ebben az elkövetkező munkában is nagyban számítunk külföldi partnereink segítségére, mint ahogyan ők is számítanak a mi támogatásunkra. Úgy hisszük, hogy együtt szélesebb spektrumon vagyunk képesek gondolkodni és ennek következtében hathatós megoldásokat találni. A tanulmányutakon szerzett tapasztalatainkból merítve szeretnénk településeinken újabb munkahelyeket teremteni, és ezzel meggátolni, hogy fiataljaink elvándoroljanak a jobb megélhetés reményében.
Visszatekintve a projekt megvalósítási szakaszára, rendkívül eredményesnek tartjuk a közös munkát és nagyszerű lehetőségnek értékeljük, hogy a tanulmányutak és az azokat feldolgozó műhelymunkák távlati lehetőségeket nyújtanak. Felülvizsgálhattuk meglévő erőforrásainkat, új tapasztalatokkal, jó gyakorlatok megismerésével, kipróbálásával, együttműködési lehetőségekkel gyarapodtunk, és leraktuk az alapjait egy nagyszabású fejlesztési programnak. A projekt megvalósításában közreműködő szakmai megvalósítók elkötelezettek az eredmények továbbvitelében, felhasználják meglévő személyes kapcsolataikat arra, hogy a projekt megvalósítása által megkezdett munkát folytatni tudjuk.
Egyesületünk külföldi partnereinkkel egyhangúlag abszolút mértékben azonosul a Duna Régió Stratégia Az emberi erőforrásba és képességekbe való befektetés fejezetében vázolt problémához: „A munkaerőpiacon a munkavállalók mobilitása érdemel figyelmet. Ez lehetőséget nyújt arra, hogy az emberek a lakóhelyük közelében tudjanak dolgozni, és a mobilitásra vonatkozóan mindenki számára előnyös, megalapozott döntést hozhassanak. Ahhoz, hogy valaki nagyobb eséllyel élhessen és dolgozhasson a családja és a szülőhelye közelében, jobb helyi munkalehetőségekre van szükség, és ez azért is fontos, hogy a régióban ne történjen agyelszívás, amellyel együtt jár a képességekbe való meg nem térülő befektetés miatti veszteség is.” A stratégia megfogalmazza az igényt arra vonatkozóan, hogy a munkaerőpiacnak inkluzívabbá kell válnia annak érdekében, hogy a munkaerőben rejlő lehetőségeket minél inkább ki lehessen használni a szegénység elleni küzdelemben. A stratégia megalkotói különös hangsúllyal szeretnének fellépni a kreativitás és a vállalkozói készség támogatása mellett, a versenyképesség fokozása érdekében. Hangsúlyozzák, hogy különös figyelmet kell szentelni a vidéki területeknek, az alternatív foglalkoztatási lehetőségeknek.
A Nemzeti Ifjúsági Stratégia az ifjúsági korosztályok sikeres társadalmi integrációjához szükséges környezet fejlesztését három pontban foglalja össze:
1. A gyermekvállaláshoz szükséges társadalmi, gazdasági, mentális feltételek erősítése, a családi környezet kialakulásának és biztonságának segítése.
2. A fiatalok munkavállalásának és önálló egzisztenciateremtésének elősegítése.
3. A kirekesztés, a kirekesztettség és a marginalizáció esélyeinek csökkentése.
Az önálló egzisztencia megteremtésének fontosságát a NIS is abban látja, hogy mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a fiatalok képesek legyenek olyan munkát vállalni, amely lehetővé teszi a biztos alapokra helyezett családalapítást. A stratégia üdvözlendőnek tartaná a korai munkatapasztalatok megszerzésnek forrásaként a civil szervezeteknél történő önkéntesmunkából származó gyakorlat elismerését, fontosnak tartja a piacképes szakmák oktatását, az első munka megtalálására fordított idő lerövidítését. Ezen felül igényt támaszt arra, hogy a munkaerőpiacról kiszorultak számára reintegráló programok létesüljenek, a nem piacképes szakmával rendelkezők pedig hozzájussanak a megfelelő átképzésekhez.
Kutatásunk eredménye mind a hazai, mind pedig a külföldi partnerünk oldalán alátámasztják azt, hogy a megkérdezett összesen kétszáz fő messzemenőleg egyetért e stratégiákban megfogalmazottakkal, sőt, maximális igényük van arra, hogy ezek az elvek megvalósuljanak. Ennél fogva biztosak lehetünk abban, hogy a projekt megvalósítása során tapasztalati tanulással szerzett információk, a megismert jó gyakorlatok nyomán megszületett elképzelések megvalósítása a jövőben támogatásra talál mind a varsányi, mind pedig külföldi partnereinknél.

Köszönetnyilvánítás
Ezúton szeretnénk köszönetünket kifejezni külföldi partnereinknek: a Dungo Kulturális Egyesületnek (Homoródkarácsonyfalva – Erdély), a Ragyolci Önkormányzatnak (Szlovákia), a Sedziejowice Község Önkormányzatának (Lengyelország), valamint Otmuchów testvértelepülésünknek. A program eredményességéhez nagyban hozzájárultak szakmai tudásukkal, szemléletmódjukkal, innovatív megoldásaikkal, nagyfokú tapasztalatukkal és segíteni akarásukkal. Bízunk benne, hogy a közös munka bennük is kellemes emlékeket, hasznos tapasztalatokat, értékes gondolatokat teremtett. Valamint szeretnénk köszönetünket kifejezni a hazai szakmai megvalósítóknak is, akik nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy egyesületünk sikeresen megvalósítsa ezt a projektet, és akik hozzájárulnak ahhoz, hogy a megkezdett munkát együtt tudjuk folytatni településünk fejlődése érdekében.