A műhelymunkák tevékenységeinek bemutatása

1. Műhelymunka

Az első műhelymunka foglalkozásra 2017. decemberében ült össze a szakmai vezető irányításával a szakmai megvalósítók csapata. Ezen az első műhelymunkán kaptak részletes ismertetőt a szakmai megvalósítók a projekt egészéről. A résztvevők egyöntetűen fogalmazták meg, hogy teljes egészében egyetértenek a projekt céljaival, részcéljaival, a projektben megvalósítandó szakmai munkával, és kifejezték határozott elköteleződésüket a megvalósítással kapcsolatban. Kiemelték, hogy rendkívül fontosnak tartják, hogy a Szakmai Tervben meghatározott programok maradék nélkül megvalósuljanak, tovább erősödjön a szakmai munka az együttműködő külföldi partnerekkel. Örömmel nyugtázták, hogy az Európai Uniós támogatás lehetőséget biztosít olyan jellegű tevékenységek, szakmai feladatok megvalósítására, amelyek eddig forráshiány miatt csak tervekként szerepeltek a közösen szervezett programok során. A szakmai megvalósítókon kívül ezen a műhelymunkán jelen volt Varsány Község Önkormányzat Képviselő Testülete is, hogy ők is maradéktalanul beszerezhessenek minden lényeges információt az előttünk álló projekttel kapcsolatosan. A képviselő testület tagjai biztosították a szakmai megvalósítókat, hogy személyes lehetőségeiken belük ők is igyekeznek minden tőlük telhetőt megtenni a projekt sikeres lebonyolítása érdekében. Ezen az első alkalmon részletesen átbeszéltük a projekt valamennyi programját, a betervezett tanulmányutakat, a hozzájuk kapcsolódó műhelymunkákat és a rendezvényeket, valamint elkészítettük az ütemtervet. Azért is tartottuk nagyon fontosnak, hogy minden résztvevő megismerje teljes részletességében a projektet és a hozzá kapcsolódó feladatokat, mert úgy gondoltuk, hogy csak akkor várhatunk el elkötelezett munkát a munkatársainktól, hogyha a kezdet kezdetétől tudják, hogy mibe fognak bele. A programok részletes ismertetése után, mindenki az egyéniségének, szakmai területének megfelelően vállalhatott így a felmerülő feladatokból. Elmondhatjuk, hogy nagyon szerencsésnek érezhetjük magunkat, hogy településünkön rendelkezünk egy ilyen jellegű projekt megvalósításához elegendő szakemberrel. Természetesen, ez nem itt, ezen az első műhelymunkán derült ki számunkra, már a projekt tervezésekor, a pályázat benyújtása előtt feltérképeztük, hogy egy esetleges sikeres elbírálást követően milyen esélyekkel realizálhatnánk a megvalósítást.

2. Műhelymunka

Második számú műhelymunkánkon, az úgy nevezett „kich-off meeting”-en a szakmai vezetőn és megvalósítókon kívül a külföldi partnerek is részt vettek. Ennek a műhelymunkának az időpontját úgy határoztuk meg, hogy hamarosan kövesse az elsőt. Ezen a műhelymunkán tudtuk egyeztetni külföldi partnereinkkel az ő saját éves programjukat. Az előforduló időpont-átfedések miatt át kellett beszélnünk az ütemtervet, és mint láttuk, aktualizálni kellett Szakmai Tervünket. Településünknek és az együttműködő külföldi partnerek településeinek, szervezeteinek is megvannak azok az évről évre ismétlődő programjai, régóta tervezett eseményei, amelyek elhalasztásáról, átütemezéséről nem lehet szó. Emiatt a projekt néhány eseményét kellett más időpontra helyeznünk. A pályázat megvalósítási szakaszának legeslegelején mindannyian egyetértettük abban, hogy mihamarabb meg kell tartanunk azt a foglalkozást, amelyet projektkompetencia-fejlesztő tréningnek neveztünk el. Számítottunk rá, hogy számos olyan információval leszünk gazdagabbak e foglalkozás után, amely hozzásegít bennünket ahhoz, hogy projektünk szakmai munkáját, valamint a projektelszámolással kapcsolatos adminisztrációt is kifogások nélkül hajthassuk végre, ugyanis ilyen jellegű projektet még nem valósított meg sem a település önkormányzata, sem pedig egyesületünk. Valamennyi résztvevő egyetértett abban, hogy nem nélkülözhetjük a professzionalitást, ezért külső, nagy tapasztalattal rendelkező szakember, vagy szakemberek segítségét kell igénybe vennünk. A külföldi partnerekkel megegyeztünk abban, hogy a következő műhelymunka alkalmára előkészítjük a projekt keretében előírt formai és tartalmi követelményeknek megfelelő együttműködési megállapodást.

3. Műhelymunka

Ennek a műhelymunkának a fő témája a külföldi partnerekkel a projekt megvalósítása érdekében történő együttműködés kereteinek rögzítése volt. Az előkészített együttműködési megállapodást részletesen ismertettük számukra. Az együttműködési szerződések aláírásával megtörtént a Szakmai Tervben is megjelölt intézmények közötti hivatalos kapcsolatfelvétel. Meghatároztuk a szervezetek kapcsolattartóit, valamint aktualizáltuk az egyes közreműködők elérhetőségeit, gondolva arra is, hogy ha az elsődleges kapcsolattartó nem elérhető, ki az, aki helyette a projekt ügyeiben eljárhat. Megjelöltük azokat a programokat, amelyeken feltétlen számítunk a külföldi partnerek személyes jelenlétére és aktív közreműködésére. A műhelymunkát megelőzően aktualizáltuk programtervünket az előző műhelymunkán megbeszéltek alapján, és most ezt a frissített verziót át is adtuk mind a négy külföldi partnerünknek. Úgy éreztük, hogy kellő gondossággal, kellő alapossággal igyekeztünk az előkészítő munkákat elvégezni. Szerettük volna, ha mindenki, aki a szakmai megvalósításban részt vesz, tisztában van azzal, hogy mi is lesz az ő feladata, az egyes feladatokat milyen határidővel kell teljesítenie.

4. Műhelymunka

Szakmai vezetőnk ismertette a Jövőműhely módszert a résztvevőkkel. A második tanulmányút helyszínélül választott Komárom városának kulturális, turisztikai fejlesztéséhez használták ezt a módszert, és ezen a műhelymunka alkalmon megbeszéltük, hogy mely szakmai szempontok szerint fogjuk megtekinteni a várost. Feladatunk volt még e napon, hogy kidolgozzuk a 6 napos táborunk részletes programját, meghatározzuk a tábor szervezésével, lebonyolításával kapcsolatos feladatokat és ezen feladatokat ki is osztottuk a szakmai megvalósítók és az önkéntes fiatalok között, valamint az, hogy a soron következő, mezőkövesdi tanulmányutunk időpontját is egyeztettük. Projektünk megvalósítása során fontosnak tartottuk, hogy lehetőség szerint a műhelymunkák kapjanak egy központi témát, amit közösen feldolgozunk, ugyanakkor mindig fordítsunk arra figyelmet, hogy a soron következő projektesemények tervezésével, szervezésével kapcsolatos teendők is pontosításra, átbeszélésre kerüljenek; legyen mindenkinek egyértelmű, hogy a következő személyes találkozásunkig milyen feladatokat kell elvégeznie.

5. Műhelymunka

Soron következő műhelymunkánkat összevontuk helyi rendezvényünkkel, a Lepényfesztivállal. Az ez alkalommal 14. éve rendszeresen megtartott rendezvény nagyszerű lehetőséget biztosít a hagyományőrző programokba ágyazott tapasztalati, tanulási program gyakorlatban történő megéléséhez. Mai napunk kiemelt feladata volt a rendezvény megvalósítása, a korábban egyezetetett munkafeladatok véghezvitele a szervezés és lebonyolítás tekintetében. A rendezvény keretében az itt élő lakosság identitásának erősítésének, megőrzésének filozófiája köré szerveződik minden: a hagyományos népviselet bemutatása, a népi énekek, játékok felelevenítése, palóc ételek, sütemények elkészítése, melyek sorában a legnagyobb kuriózum a varsányi túrós lepény, aminek elkészítésében aktívan részt vettek a projekt szakmai megvalósítói és a bevont önkéntesek is.

6. Műhelymunka

A hatodik műhelymunka témája az volt, hogy megismerkedjünk a „cselekvők táguló köre” módszerrel. Célunk a potenciális cselekvők megtalálása és a lehető legszélesebb körré szervezése volt. A cselekvők központi magja a közösség véleményformáló tagjaiból áll össze, szélesebb köre pedig a fokozatosan köréjük csoportosulókból. A folyamat első fázisában elsősorban a közösségfejlesztők és a központi mag tevékenykednek, majd ez az aktivitás kiterjed a folyamatosan bekapcsolódó, szélesedő körre, amely egyre inkább átveszi a kezdeményezést, és folyamattá szervezi a tevékenységet. A módszerek alkalmazásának tehát az a célja, hogy a közjó érdekében a lehető legtöbb lakost vonja be a közös gondolkodásba és cselekvésbe, vagyis tegye őket aktívvá. Kiemelt feladat a projektben soron következő rendezvény megvalósításának szervezése. Ezen az alkalmon a következő hétvégén megrendezésre kerülő Szent Mihály Napi Palóc Búcsúval kapcsolatos teendőket beszéltük át, pontosítottuk az egyes feladatokat. Kijelöltük az egyes feladatok felelőseit, és meghatároztuk a fiatalok bevonásának módját: elsősorban olyan személyekre számítottuk a fiatalok aktivizálása érdekében, akik már több éve folyamatosan részt vesznek a búcsú megszervezésében, így tapasztalataikkal mintegy megkönnyítik a fiatalok számára azokat a feladatokat, amelyek rájuk kerültek kiosztásra. A Szent Mihály Napi Palóc Búcsú római katolikus ünnep, ennek megfelelően kifejezetten azokra a fiatalokra szerettünk volna támaszkodni, akikről tudható, hogy elkötelezetten gyakorolják vallásukat, de ezidáig közösségi rendezvények szervezésében, lebonyolításában még nem vállaltak feladatot.

7. Műhelymunka

Műhelymunka alkalmunkat összevontuk a pécsi és orfűi tanulmányúttal, így ennek megfelelően a tanulmányút tapasztalatait összegeztük. Nagyon fontosnak tartottuk Dr. Papp Nóra előadását, amiben rengeteg hasznos, a köznapi ismeretek közé nem tartozó információt hallottunk a gyógynövényekről. Projektünk céljaival összhangban egyértelműen és egyöntetűen fogalmaztuk meg, hogy az itt elhangzottakat szélesebb körben és hosszú távon szeretnénk terjeszteni. Ennek érdekében a szakmai megvalósítok a külföldi partnerekkel közösen, írásos formában összefoglalják az előadáson elhangzottakat, hogy az előadásból levonható tapasztalatokat saját településeiken mint tudástőkét, hasznosítani tudják. Nagyon hasznosnak ítéltük meg, és ezért kiemelt figyelmet szenteltünk két témának. Ezek közül az első a napjainkban gyakori hitek és tévhitek útvesztőjében való eligazodáshoz kapott információk, a másik pedig a tápláléknövények legfontosabb biológiai hatásai kiegészítve az optimális étrend jellemzőivel a tápláléknövények bevitelének szempontjából. Úgy ítéltük meg, hogy ez a két kiemelt téma az, amelyek a hétköznapi ember számára gyakorlatilag napi szintű érdeklődésre tart számot, és amelyekben a legnagyobb segítségre van szüksége mindenkinek. Az írásos összefoglaló alapján a megszerzett információkat elsősorban a szervezeteinkhez forduló, a szervezeteink hatáskörében élő személyekkel szeretnénk megosztani. Jó lehetőséget láttunk a professzorasszonnyal való találkozás létrejöttében, hiszen lefektettük a további szakmai együttműködés lehetőségének alapjait.

8. Műhelymunka

A műhelymunka témája a Szakmai Tervünkben részletesen bemutatott, „A módszerek helyes megválasztásának művészete” elnevezésű módszerspecifikáció volt. Erre az alkalomra meghívtuk a helyi civil szervezetek képviselőit is, így egyesületünk mellett képviseltette magát a horgászok, a vadászok, a sportolók, a borászok és a turizmusfejlesztők szervezetei is a természetesen jelen lévő külföldi partnerekkel együtt. A projekt céljaival valamennyi helyi szervezet egyet ért, és elismeréssel fogadták az eddigi munkánkról tett rövid szakmai beszámolónkat. Elkerülhetetlennek és rendkívül szükségesnek tartottuk, hogy a településünkön munkálkodó civil szervezetekkel kialakítsunk egy olyanfajta együttműködést, amely a projekt megvalósítási szakaszának megkezdéséig még nem jött létre. Ennél fogva jelen műhelymunka alkalmunkon leszögeztük azokat a közös kapcsolódási pontokat, amelyek lehetővé teszik, hogy a településünkön a helyi lakosságért tevékenykedő civil szervezetek egymást segítve munkálkodhassanak. Csoportosítani tudjuk így a véleményformálókat, hiszen nincs szükségünk arra, hogy egyenként szólítsuk meg a személyeket; együttműködve a többi civil szervezettel nagyobb hatókörben, és célirányosabb szervezést és közös munkát eredményező kommunikációban gondolkodhatunk. Közösségi problémafeltáró és problémamegoldó munkánk így hatékonyabbá válik. Azért is tulajdonítunk rendkívül nagy jelentőséget a projekt céljaival egyetértő elköteleződésnek a többi civil szervezet részéről is, mert ezen a műhelymunka alkalmon határoztuk meg a varsányi és a horomoródkarácsonyfalvai összehasonlító kutatást megalapozó kérdőív főbb szempontjait is. A kutatás lefolytatásában úgyszintén számítottunk a helyi civil szervezetek delegálásával bevonható önkéntesekre is.

9. Műhelymunka

A közösségi problémák feltárásának, súlyozásának és a jövőbeni közösségi tevékenységek kiválasztásának leggyorsabb módszere az úgy nevezett Jövőműhely módszer.  Ezen a műhelymunka alkalmon megvitattuk és összegeztük a fantáziaprojektek tapasztalatait. Szervezetünk elkötelezetten, rendszeresen teret ad az idősebb és fiatalabb generáció közötti tudásmegosztás lehetőségének. A korábban oly jellemző dekorációs technikák ma már népművészeti kuriózummá váltak. E technikák széles körben, nemzetiségtől független megismerése és továbbadása nagyban hozzájárul a multikulturális sokszínűség elfogadásához. Az idősebb generációhoz tartozók mindig szívesen anekdotáznak kézimunkázás közben, így az ifjabbak nemcsak csodálatos kézműves technikákat, fogásokat tanulhatnak, de sokat meg is tudnak az idősebbek életéről. Azért is látjuk ennek jelentőségét, mert az elmúlt egy-két évtizedben oly gyorsan fejlődik a technika és a tömeggyártás valamint a globális túlfogyasztás korában rendkívül pozitív eseménynek számít nemcsak szép, de funkcionálisan hasznos és tartós tárgyakat készíteni; olyanokat, amelyek növelik kulturális indentitásunkat is.

10. Műhelymunka

A párbeszédkör módszert mi különös tekintettel a fiatalok körében kívántuk megvalósítani. E módszernek a célja egyrészt a fiatalok aktivizálása, másrészt a fiatalok szociális kompetenciáinak, kommunikációs készségeinek, konfliktuskezelési technikáinak fejlesztése. Mint ahogyan azt a Szakmai Tervben is kifejtettük, a Párbeszéd kör elnevezésű foglalkozást azért tartjuk fontosnak a pályázat megvalósítása során, mert ez a módszer már a ’90-es évek kezdetétől segít az alkalmazóknak, hogy egyre inkább, és egyre hatékonyabban tudjanak szerepelni társadalmi részvételt megkívánó diskurzusokban. A módszer segíti az alkalmazóit abban, hogy a nézeteltéréseket vagy vitákat okozó témakörök esetében hatékonyan tudják képviselni saját álláspontjukat anélkül, hogy a másikét aláásnák. A Párbeszéd kör módszer kipróbálásával egy kiválasztott beavatkozási terület mentén elindul egy közös munka folyamata, mellyel szeretnénk hozzájárulni a későbbiekben elkészülő szakmai ajánlásokhoz és az ebből származó innovációkhoz.

11. Műhelymunka

Szakmai Tervünkben Robert Jung Jövőműhely módszerét választottuk a közösségi problémák feltárásának, súlyozásának és a jövőbeni közösségi tevékenységek kiválasztásának tervezéséhez. E módszert egészítjük ki a kérdőívezéssel, hogy kutatásunk eredményét elérhetővé téve segítsük a szakpolitikai tervezést és végrehajtást, valamint a mindennapos szakmai munkát. E napon, műhelymunkánk fő témája volt, hogy a kérdőív kérdéseit egyeztessük, véglegesítsük. A résztvevők meglévő szakmai tapasztalataikat kiválóan tudták kamatoztatni egy olyan kérdőív megalkotásában, melyeknek kérdései releváns kutatási forrásként szolgálnak majd. A kérdőív 21 kérdést tartalmaz, melyekre meghatározott válaszok formájában lehetett válaszolni.

12. Műhelymunka

Mai műhelymunkánk egyetlen témája az igen komoly és jelentős erőfeszítést, odafigyelést igénylő kérdőív kiértékelés volt. Összességében 100 kérdőívet töltettünk ki Varsány és ugyanennyit Homoródkarácsonyfa célcsoportjával is. A kérdőívek a pályázat Felhívásával összhangban a helyi identitás mérését szolgálták. A kérdések különböző csoportokat alkottak, így rákérdeztünk a válaszoló nemére, iskolai végzettségére, lakhelyére, mint általános kérdésekre, továbbá civil szervezetekhez köthető kapcsolatára, saját elköteleződésére, a szórakozási és munkalehetőségekre a térségben, a saját helyi identitás fokára, a térség fejlesztési lehetőségeire, valamint a különböző lehetőségekről való információs ellátásra. A kérdőív kiértékelése alapot ad jövőben elkészítendő kiadványunk megalkotásának, valamint rendkívül jól tükrözi a pályázati Felhívás céljait és indokoltságát.

13. Műhelymunka

A falusi vendéglátás, turizmus fellendítésének és magas színvonalon történő művelésének csodálatos példája a halimbai Herbaporta. 10 év alatt pályázati támogatásokat is igénybe véve jött létre a gyógynövényes tankert, ahol gyógynövényismertető és felhasználást segítő képzések valósulnak meg. A képzéseken résztvevők megismerkednek továbbá a háztáji gazdálkodás lehetőségeivel, valamint betekintést nyernek a saját felhasználáson túlmutató, vendéglátást is lehetővé tevő, ugyanakkor nagyüzemi termelési módokat mellőző gazdálkodásba. A porta vendégházában több napra szállást is kaphatnak az idelátogatók. A pályázati Felhívás részcéljai között szerepel a meghatározott társadalmi kihívásokkal és azok kezelésével kapcsolatos speciális szakmai tudásanyag bővítése. A Herbaportán tett látogatásunk alkalmával meggyőződtünk arról, hogy a helyi természeti adottságok megfelelő gazdálkodó és innovatív szemlélet mellett növelik a helyi identitást, munkahelyet teremtenek, hozzájárulnak az egészséges életmód népszerűsítéséhez, a természeti kincsek megbecsülésének elismeréséhez, a személyes emberi kapcsolatokon alapuló értékteremtő formákhoz.

14. Műhelymunka

A mai napi műhelymunkán a közelmúltban megrendezett két nagy, több településről, más térségből is látogatókat vonzó rendezvényünk megszervezésének és lebonyolításának tapasztalatait beszéltük át. Különös hangsúlyt fektettünk arra, hogy feltérképezzük a különböző generációk hozzáállását, a projekt céljai internalizálódásának mértékét, a részvételre serkentő motivációkat úgyszintén a generációkra jellemző sajátosságok mentén, valamint a munkában résztvevő nemzedékek jellegzetességeinek ismérve szerint térképeztük fel a rendezvények megszervezésében és lebonyolításában felmerülő személyi akadályok lehetőségeit, valós példáit. A fiatalok mozgósítására és elköteleződésének fokozására van szükség, hiszen az idősebb korosztály nemcsak fizikai és szellemi teljesítőképességét tekintve szorul segítségre, de tagjai sajnos egyre inkább fogynak, és a hagyományőrzésen alapuló kulturális értékek továbbvitele a fiatalok feladata lesz. A kérdőívek kiértékelésének tapasztalatai is szóba kerültek ennek kapcsán, hiszen azokból jól látható, hogy a fiataloknak igényük van a kikapcsolódásra, szórakozásra. Ennek egyik helyi és kulturális identitást erősítő példája a helyi rendezvényekbe való bekapcsolódás, a lokálpatrióta szemlélet kialakítására tett erőfeszítések sorozata.