Végzettség nélküli iskolaelhagyás elleni középtávú stratégia
A végzettség nélküli iskolaelhagyás az iskolai kudarcok, a lemorzsolódás egyre nagyobb veszélyként jelenik meg a település életében. A térség népességéről összességében elmondható, hogy elöregedés jellemzi, mely egyrészről köszönhető a jelentős mértékű elvándorlásnak, másrészről pedig annak a ténynek, hogy a születések száma évről-évre csökken. A falvakból egyetemre, főiskolára elkerülő fiatalok nem költöznek vissza tanulmányaik elvégzése után. Ez nem pusztán a lakónépesség számának csökkenését tekintve okoz problémát, hanem egyben a szellemi tőke elvándorlását is jelenti, valamint a helyi hagyományok ápolásának, életben tartásának kérdését is érinti. Hiszen amennyiben a tanult fiatal felnőtt korosztály elmarad a településről, az itt maradottak pedig sajnos egyre inkább az iskolázatlanabb réteg, akiknek a gyermekeinél ez a veszély fokozottan jelentkezik. Tanulmányutainkkal és a hozzájuk kapcsolódó műhelymunkák sorával számos tapasztalatot szereztünk e stratégia által felvetett probléma megoldására.
Ifjúsági Garancia Akcióterv
Az ifjúsági munkanélküliség Európa egyik legégetőbb, legsúlyosabb problémája. A kihívás komolyságát és mélyreható voltát felismerve, az Európai Tanács ajánlása arra ösztönözi a tagállamokat, hogy mihamarabb megoldást találjanak a fiatalkori munkanélküliség leküzdésére, egy olyan Ifjúsági Garancia formájában, amely biztosítja, hogy minden rászoruló 25 év alatti fiatal egyéni igényeinek és képességeinek megfelelő minőségi, konkrét elhelyezkedési lehetőségben, gyakorlati-, vagy gyakornoki helyben, illetve továbbtanulási lehetőségben részesüljön. Településünkön az országos átlagnál magasabb a munkanélküliek aránya. Magas a tartós munkanélküliek száma, ezen belül kiugróan magas a tartósan munkanélküli, alulképzett roma népesség aránya. A nem megfelelő jövedelemszint, illetve a munkanélküli családok esetében a bérből származó bevételek hiánya miatt a térségben élők életszínvonala egyre rosszabb.
A program fejlesztései során a célunk az volt, hogy a munka nélkül levő fiatalok minél rövidebb időn belül találjanak munkát, személyre szabott segítséget kapjanak a munkaerő-piaci helyzetük javításához. A szakképzetlen fiatalok esetében ez elsősorban azzal érhető el, ha visszatérhetnek a tanuláshoz, egy új lehetőséget kapnak a gazdaság igényeihez igazodó szakképesítés megszerzésére. A szakképzett fiatalok esetében a munkatapasztalat megszerzésére, illetve a versenyszférában történő elhelyezkedés segítésére kell helyezni a hangsúlyt. A hagyományőrzésbe ágyazott településfejlesztés új irányt adhat a fiatalok pályaorientációjához. 2014. nyarán elindult gyógy- és fűszernövény projektünk a TÁMOP – 5.3.6-11/1-2012-0074 Kiút A Szegregátumból-Varsány Komplex Telepprogramban. 4800 darab palánta érkezett a megművelt földterületre, ahová kutat is fúrattunk. Az ültetést és gondozást végzők tanfolyam keretében szerezték meg a szükséges tudást. A programban egy olyan utat mutattunk meg, amely szintén hozzájárulhat a lakosság életszínvonalának emelkedéséhez. S mind ezek mellett hozzájárul a lakosság egészségfejlesztéséhez is. Megkezdett ezirányú tevékenységünket jelen projektünk megvalósításával fejlesztettük tovább, sőt, bevonva külföldi partnereinket, számukra is hasznosítható jó gyakorlatok megismerésével lettünk gazdagabbak.
Nemzeti társadalmi felzárkóztatási stratégia
Ma Magyarország, s Varsánynak is egyik legsúlyosabb gondja a szegénységben élők, közöttük a roma népesség helyzetének fokozatos romlása. Ennek következménye a leszakadás, a kiszorulás az életlehetőségekből mind a tanulás, mind a foglalkoztatás, mind az egészségügyi szolgáltatások területén, valamint a hátrányos helyzetű térségekben és települések perifériáján növekvő és újonnan kialakuló rossz lakhatási körülmények. Az országos átlagnál magasabb a munkanélküliek aránya. Magas a tartós munkanélküliek száma, ezen belül kiugróan magas a tartósan munkanélküli, alulképzett roma népesség aránya. A nem megfelelő jövedelemszint, illetve a munkanélküli családok esetében a bérből származó bevételek hiánya miatt a térségben élők életszínvonala egyre rosszabb.
Programunk teljes összehangban került megvalósításra a település helyi esélyegyenlőségi programjával. A roma és nem roma lakosság természetes, problémák nélküli együttélése szintén a település elsődleges céljai között szerepel. A roma lakosság aránya közel 17 %-os. A települési önkormányzat és a Roma Nemzetiségi Önkormányzat között együttműködési megállapodás született. Az önkormányzat sikeresen pályázott a TÁMOP-5.3.6-11/1 komplex telepprogram pályázati kiíráshoz, ahol az együttműködő partnerek között szerepel a nemzetiségi önkormányzat. A TÁMOP – 5.3.6-11/1-2012-0074 Kiút A Szegregátumból-Varsány Komplex Telepprogram sikeresen megvalósult a fenti célok érdekében. Varsány községben a kedvezőtlen demográfiai jellemzőkön túl a szegénység, a munkanélküliség a települést jellemző főbb problémák. Ezek kiindulópontja a nem megfelelő szocializáció, az alacsony iskolai végzettség, a tanulásban történő lemaradás lehet. A szocializáció elsődleges színtere a család, a másodlagos színtér a Gyerekház, óvoda, iskola, és a kortárscsoportok, a lakóhelyi, és a munkakörnyezet. A hátrányos helyzetű családokban a szülőket támogatni, segíteni kell ahhoz, hogy gyerekeik számára megfelelő mintát tudjanak közvetíteni. Ebben lényeges szerepe van a településen működő védőnői hálózatnak, a nappali ellátást biztosító nevelési-oktatási intézetnek, családgondozónak, s a fiataloknak a szabadidő hasznos eltöltésére pozitív mintát adó civil szervezeteknek. Kiemelt feladatunknak tartjuk, hogy hozzájáruljunk a korábban megkezdett, pályázati forrásokból finanszírozott munkának, ami a roma lakosság felzárkóztatására irányult. Tanulmányutainkon számos olyan helyen jártunk, ahol a felkeresett települések hasonló problémákkal küzdöttek, viszont már évek óta törekszenek arra, hogy a fennálló, ezirányú problémát mérsékeljék, lehetőség szerint megoldják. Ezért nagyon nagy jelentőséget tulajdonítunk olyan vállalkozások megismerésének, akik munkájukkal elősegítik a felzárkóztatást (is) jelentő változásokat. A cigányság társadalmi hátrányait elsősorban alacsony iskolai végzettségük okozza, hiszen az alacsony iskolai végzettség nem teszi lehetővé magas követelményeknek megfelelő munkaerő-piaci státusz elérését. E probléma orvoslására határozottan jó megoldásnak találjuk olyan foglalkozások bevezetését, amelyek nem kívánnak magas iskolai végzettséget, mégis megkövetelnek egy minimális szakmai irányultságot, ugyanakkor a közmunkaprogramnál jelentősen stabilabb és magasabb színvonalú jövedelmet biztosítanak. Ilyenek voltak a tanulmányutakon megismert gyógynövény – és gyümölcsfeldolgozó vállalkozások, a hagyományos foglalkozásokra építő élelmiszer- és használati tárgyakat előállító kisipari szervezetek.
Nemzeti Ifjúsági Stratégia
A 88/2009. (X. 29.) OGY határozattal elfogadott Nemzeti Ifjúsági Stratégia (NIS) egy jövőkép, amely felvázolja az ifjúsági korosztály fejlődésének optimális irányait. Célja, hogy hosszú távon irányt szabjon az ifjúság életfeltételeinek javításához, segítséget nyújtson a szféra valamennyi szereplőjének az ifjúsággal kapcsolatos intézkedések tervezéséhez, szervezéséhez és végrehajtásához. Mi is ezen szempontokat vettük figyelembe projektünk összeállításakor, nem véletlenül kapta a projekt a MÚLTUNKBAN A JÖVŐNK címet. A hátrányos helyzetű családokban a szülőket támogatni, segíteni kell ahhoz, hogy gyerekeik számára megfelelő mintát tudjanak közvetíteni. Ebben kiemelkedő szerepe van a településen működő védőnői hálózatnak, a nappali ellátást biztosító nevelési-oktatási intézetnek, családgondozónak, s a fiataloknak a szabadidő hasznos eltöltésére pozitív mintát adó civil szervezeteknek, úgy mint egyesületünknek is. A projekt megvalósítása során folyamatosan törekedtünk arra, hogy fiataljainkat bevonjuk a már évek óta működő és a projekt kapcsán elinduló programok szervezésébe, lebonyolításába. Úgy véljük, nem lehet elég korán elkezdeni kialakítani fiataljainkban a lokálpatrióta szemléletet. Különös hangsúlya van ennek a huszadik század második évtizedében, amikor is a külföldön való boldogulás reménye ennyire csalogató az ifjak számára.
Duna Régió Stratégia
Jelen felhívás keretében megvalósuló fejlesztések támogatják és szolgálják a DRS-ben a makro-régió egyes területei közötti nagyfokú regionális fejlettségbeli különbségek felszámolására, lényeges mérséklésére meghatározott célok megvalósulását.
A fejlesztések összhangban vannak a Duna Régió Stratégia 7. prioritási területének (Tudásalapú társadalom kialakítása a kutatás, oktatás és az információs technológiák segítségével) kiemelt célkitűzéseivel, és ez által hozzájárulnak azok megvalósulásához is.
A Duna Régió Stratégia 9. prioritásának (Az emberi erőforrásba és képességekbe való befektetés) beavatkozási területei kapcsán célul tűzi ki az elmaradott régiók, térségek versenyképes tudáshoz való hozzásegítését.
Együttműködő partnereink hasonló adottsággal rendelkező települések a környező országokban. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy létrejött a testvértelepülések civiljeivel való aktív kapcsolattartás, a tudásmegosztás, a közös gondolkodás. Minél többen fordulunk egy megoldandó probléma felé, annál több szemszögből találhatunk rá a megoldásra. A pályázat megvalósítása során külföldi partnereinkkel még szorosabbra fűztük a már korábban kialakult együttműködést. Olyan szakmai programban vettünk részt, amelynek folytatása garantált.
Illeszkedés az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Programhoz:
Az 5.2 intézkedésnek célkitűzései a társadalmi innováció és a transznacionális együttműködések kialakítása, kiterjesztése, nemzetközi tapasztalatok megismerése.
Európát építeni, közös európai megoldásokat találni az egész Európát érintő problémákra csak úgy lehet, ha az emberek, a tagállamok szervezetei és intézményei együttműködnek egymással, tanulnak egymástól, új gyakorlatot teremtenek.
A nemzetközi kapcsolatok építésének egyik legelterjedtebb formáját jelentik napjainkban a testvérvárosi, testvértelepülési kapcsolatok, amelyek megnyitják az utat a települések számára a nemzetközi programokban történő részvételre, új lehetőségeket teremtenek a fiatalok számára.
A testvértelepülési kapcsolatok a polgárok kezdeményezésére épülnek, és bár a hivatalos együttműködés kereteit az önkormányzatok képviselő-testületei alakítják ki, csak azok a kapcsolatok bizonyulnak életképesnek és hoznak eredményt, amelyben a lakosság, a civil szervezetek, a vállalkozások aktívan részt vesznek, és amelyeket magukénak éreznek. A testvértelepülési kapcsolatok nem pusztán cserekapcsolatok, segítik az emberek egymás mellett élését, a szolidaritást, közelebb hozzák és egyben egymás iránt megértőbbé teszik a különböző kultúrákban élő embereket. Projektünk szakmai tervének közös megvalósításával az eddig többé-kevésbé rendszeres, és leginkább csak kulturális programokra koncentráló találkozóit a projekt megvalósításával professzionális szakmai együttműködéssé alakítottuk. A már évek óta létező és működő kapcsolatok igazi értelmüket ebben a szakmai munkában nyerték el, hiszen sokkal rendszeresebben, sokkal célirányosabban és sokkal sokrétűbben működtünk együtt, mint a projekt megkezdése előtt. Az így nyert tapasztalatok által mindannyian olyan fejlődésen mentünk keresztül, amelynek gyümölcseit saját településünkön, sőt, akár településhatárainkon túl, tágabb közösségünkben is kamatoztatni tudunk.
