Varsány község évek óta ápol szakmai és baráti kapcsolatokat a szomszéd országok településeivel. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy megismerjük egymás szokásait, kultúráját, megmutassuk értékeinket és nem utolsó sorban partnerek legyünk azokban a pályázatokban, amelyekkel kölcsönösen tudjuk fejleszteni településeinket, biztosítva ezzel az ott lakók életkörülményeinek javulását.
Településünkön 12 civil szervezet van bejegyezve, mely szervezetek folyamatosan kapcsolatot tartanak egymással, az önkormányzatokkal és a vállalkozásokkal. Partnerséget építünk. Az összefogást mi sem bizonyítja jobban, minthogy a községünk néhány év alatt megye-és országhatárokon túli ismertségre és elismertségre tett szert. A Falusi Vendéglátók Nógrád Megyei Egyesülete 1997-ben alakult, tehát már több mint egy évtizede azért dolgozik, hogy Magyarországon, Nógrád megyében fellendítse a falusi turizmust, részt vegyen a vidékfejlesztést érintő kérdések tárgyalásában, azok előmozdításában. Megállapítható, hogy az itt élő embereknek szinte az egyetlen kiút a megmaradáshoz, ha életben tartjuk és fejlesztjük a vidéki kultúrát. Véleményt formáltunk tehát a falusi-és ökoturizmusról.
c. projekt lehetőséget teremtett arra, hogy közösen fogalmazzuk meg terveinket, illeszkedve az Uniós elvárásokhoz. A programsorozat ideje alatt valamennyi partner ország, testvér településeink, továbbá az ő szakmai partnereik mutatkoztak be a különböző fesztiválokon, kiállításokon, konferenciákon, kerekasztal beszélgetéseken, szakmai tapasztalatcseréken. Létrejött a „Fesztiválrendező települések hálózata”. Mindez lehetőséget és jó alapot teremtett arra, hogy a jövőben is folytatódhassanak a programok. Ez a projekt egyik nagy eredménye. A futamidő alatt (mely 2010 júniusától 2011 májusáig tartott) 11 rendezvényt bonyolítottunk le. Igazi színes kavalkádnak lehettek részesei azok, akik együtt láthatták a Lengyelek, Szlovákok, Magyarok és az Erdélyiek gyönyörű népviseleteit, élvezhették a néptánc előadásokat. Rendkívül tanulságosak voltak a konferenciák. Kiderült, hogy az Európai Unión belül mennyire sokszínűek vagyunk, ugyanakkor azonosak a feladataink a vidék fejlesztése területén. A különböző népek ételei, italai egy asztalhoz ültették le a települések lakóit. Életre szóló barátságok születtek, üzleti kapcsolatok alakultak ki. A települések és az érintett kistérségek bemutatták turisztikai értékeiket. További eredménye a programnak, hogy sok-sok gyermek és fiatal vett részt a projektek előkészítésében és a lebonyolításában. Arra törekedtünk, hogy minden fesztivált követően maradjanak olyan kézzelfogható értékek, amelyeket a későbbiekben is tudunk hasznosítani.
A projektben résztvevő valamennyi település a tőle telhető legmaximálisabb mértékben készítette elő és bonyolította le a rendezvényeket. A pályázatban foglaltaknak maradéktalanul eleget tettek a partnerek.
2010. 06. 01-05. A Nemzetközi Agroturisztikai Fesztivál 2009-ben került először megrendezésre, melynek folytatásaként rendeztük mag az „Az agroturizmus és a vidékfejlesztés sokszínűsége Európában” című fesztiválsorozatot. A programban részt vettek magyar, román, szlovák és lengyel testvértelepüléseink.
Az öt napig tartó rendezvény nyitó napján vendégeink részt vehettek kerekasztal beszélgetésen, ahol az európaiságról, közös ügyekről, fejlesztési és együttműködési lehetőségekről esett szó.
A konferencián bemutatkoztak a szlovák, szerb, lengyel, erdélyi- és magyarországi települések: Ragyolc, Otmuchów, Sedziejowice, Palics, Karácsonyfalva, Kozárd, Szarvasgede, Varsány. A konferencián résztvevők megismerték egymás országait, szűkebb környezetüket. Az együttműködésekről és a határon átnyúló kapcsolatok fontosságáról, a vidékfejlesztésben rejlő lehetőségekről esett szó. A Falusi Vendéglátók Nógrád Megyei Egyesületének elnöke ismertette a Magyarországi elképzeléseket, melyek várhatóan gyökeres változást hoznak a falusi vendéglátók tevékenységében.
A 4 napos rendezvénysorozat alkalmat adott arra, hogy Varsány község testvértelepülései (Sedziejowice, Otmuchów, Ragyolc, Palics és Homoród- Karácsonyfalva) delegációi, hagyományőrző csoportjai ellátogassanak hozzánk. A rendezvényen felidéztük a 2010. október 10-én aláírt testvértelepülési megállapodást Karácsonyfalvával. Sor került egy szakmai konferenciára, melynek témája: 2011. az önkéntesség éve jegyében, a civil szervezetek szerepe a települések élhetővé tételében, helyi tapasztalatok átadása, illetve a közös Európai Uniós projektek kidolgozása, az együttműködések erősítése. Új kapcsolatok jöttek létre önkormányzatok, civil szervezetek, vállalkozók és elsősorban a polgárok, családok között.
2011. 05. 01. Az Idegenforgalmi Kulturális és Vidéki Ernyőhálózatot a Falusi Agroturizmus Országos Szövetsége hozta létre, mely adaptálható Magyarország megyéibe, és a határon túlra is. E program keretében rendeztünk egy konferenciát, ahol a partnerek aláírtak egy együttműködési megállapodást, és létrehozták a „Határon átnyúló kulturális és vidéki ernyőhálózatot.” A határ menti konferencia a tematikus utak jegyében telt. Különleges szerepet kapott a térségünkben a turizmus fejlesztése, mely még inkább igaz Varsányra. E kb. 1700 lakost számláló községben 12 civil szervezet működik. Ezek közül három, a Falusi Vendéglátók Nógrád Megyei Egyesülete, a Nógrád Turizmusáért Egyesület, valamint a Nógrád Megyei Kézműves Műhely Egyesület megyei turisztikai feladatokat lát el.
A Néphagyomány és népművészet szerepe a vidékfejlesztésben konferencia fő célja az volt, hogy fórumot adjon a vidékfejlesztésben érdekelt hivataloknak, intézményeknek. civil szervezeteknek, népművészeti csoportoknak. A konferenciát Pintérné Kanyó Judit polgármester asszony nyitotta meg. Az előadók között szerepelt Dr. Andrásfalvy Bertalan, Dr. Maácz Miklós, Dr. Horváth Endre, Kovácsné Bíró Ágnes és Birinyi József.
Ipoly-menti kézműves fesztivál. 2011. 05. 21. A fesztivál első alkalommal, Varsányban került megrendezésre. Meghívást kaptak a magyarországi népművészeti egyesületek, a testvértelepüléseink delegációi, népmesemondók és helyi kézműves mesterek. A varsányi Művelődési Ház termeiben kiállítások keretein belül bemutatkozott a Szécsényi Népművészeti Háziipar Szövetkezet, a Zalaegerszegi Népművészet Egyesület és az Észak- Magyarországi Régió mesterei. Megtekinthető volt egy Felvidéki Néprajzi Gyűjtemény, a Nógrád Megyei Kézműves Műhely alkotóinak munkái, Varsányi, Rimóci hímzők, horgolók, népviselet készítők alkotásai. Egész nap kézműves vásár és kiállítás, játszótér, íjász bemutató, hintózás, kemencés kelt kalácsok, sütés-főzés várta az érdeklődőket.
2012.10.29. Kézműves Értékek Európában című szakmai konferenciára. A konferencia előadói a népi kézművességet és a tárgyalkotó művészetet ismerő szakemberek voltak. Kiemelt szerep jutott a ragyolci (szlovákiai) Motolla Baráti Kör vezetőinek és a Homoród-Karácsonyfalván tevékenykedő mestereknek. Az előadásokon kihangsúlyozták a kézműves értékek megőrzésének fontosságát. A szakmai konferenciát követő kötetlen beszélgetés lehetővé tette a tapasztalatok átadását és a felmerülő problémákra való közös megoldás keresését. A négy napos találkozó legfontosabb eredményei közé tartozik, hogy erősödött az eurorégióhoz tartozás. A kulturális sokszínűség elősegítette a kultúrák és a generációk közötti párbeszédet és javította a toleranciát.
Európát építeni, közös európai megoldásokat találni az egész Európát érintő problémákra csak úgy lehet, ha az emberek, a tagállamok szervezetei és intézményei együttműködnek egymással, tanulnak egymástól, új gyakorlatot teremtenek.
A nemzetközi kapcsolatok építésének egyik legelterjedtebb formáját jelentik napjainkban a testvérvárosi, testvértelepülési kapcsolatok, amelyek megnyitják az utat a települések számára a nemzetközi programokban történő részvételre, új lehetőségeket teremtenek a fiatalok számára.
A testvértelepülési kapcsolatok a polgárok kezdeményezésére épülnek, és bár a hivatalos együttműködés kereteit az önkormányzatok képviselő-testületei alakítják ki, csak azok a kapcsolatok bizonyulnak életképesnek és hoznak eredményt, amelyben a lakosság, a civil szervezetek, a vállalkozások aktívan részt vesznek és amelyeket magukénak éreznek. A testvértelepülési kapcsolatok nem pusztán cserekapcsolatok, segítik az emberek egymás mellett élését, a szolidaritást, közelebb hozzák és egyben egymás iránt megértőbbé teszik a különböző kultúrákban élő embereket. Varsánynak jelenleg 5 testvértelepülése van, akikkel igen aktív kapcsolatot tart fenn. Több közös projektben is részt vettek már. Jelen projekt keretében 4 együttműködő partnerrel dolgozunk, mivel az ötödik szereplő, a szerbiai Palics Önkormányzata nem tartozik az EU 28 tagállama közé.
A projekt célja nemzetközi tapasztalatok és jó gyakorlatok megismerése, kipróbálása és ajánlások kidolgozása a hazai alkalmazásra. A hazai fejlesztések mellett szükséges nemzetközi szakpolitikai tapasztalatok és jó gyakorlatok megismerése is, a megoldandó társadalmi hiányok és problémák jobb kezelése érdekében.
Nemzetiségekkel való kapcsolatfelvétel és szoros viszony kialakítása.
Az ifjúsági együttműködések erősítése, közös programok szervezése.
Civil szervezetek egymás közötti együttműködése.
Kulturális civil szervezetek és intézmények hálózati együttműködése a multikulturális sokszínűség megóvása és ápolása, az együttműködések tartalmának kibővítése, tapasztalatcserék erősítése érdekében.
Hagyományokra épülő komplex esélyteremtő társadalmi felzárkózási modell kidolgozása és ennek megfelelő mintaprogramok megvalósítása.
A család társadalmi szerepét erősítő jó gyakorlatok megismerése és cseréje.
A Duna Stratégia megvalósítása keretében kialakítandó hálózati együttműködések támogatása.
A meghatározott társadalmi kihívásokkal és azok kezelésével kapcsolatos rendelkezésre álló speciális szakmai tudásanyag bővítése.
Konkrét célok
A fiatalok összefogása, az identitás erősítése, hagyományőrzés jegyében.
Felébreszteni a formálódó fiatal közösség cselekvési kedvét.
A helyi identitás erősítése, a hagyományos foglalkozások, a természeti és épített kultúrtörténeti értékek megismertetése és megőrzése, kézműves szakkör, helyismereti szakkör, hagyományőrző csoportok működési körének bővítése.
A település megtartó erejének növelése.
A generációk közötti kapcsolat javítása, erősítése.
Közös gondolkodás, eszmecsere ösztönzése.
Új kutatási és közösségfejlesztő módszerek megismerése.
Meglévő külföldi testvértelepülési és civil szervezeti kapcsolatok ápolása, mélyítése.
A jelenleg még működő hagyományok megőrzése, átadása és a hagyományőrzés jövőjének biztosítására.
A településen az itt élő kb. 1600 lakos életének, életminőségének, lehetőségeinek kiaknázásán dolgozik az önkormányzat a civil szervezetekkel közösen. Sok közösségi program lebonyolításával szebbé és jobbá kívánják tenni a varsányiak mindennapjait. Ennek egyik közelmúltbeli történése a falugazdaság megalakítása volt. A faluközösség alkalmas volt régen és alkalmassá tehető ma is arra, hogy önmaga gazdaságát megszervezze, értékteremtő gazdálkodási feladatok ellátásával is fel kell venni.
A falugazdaság legfontosabb jellemzője, hogy a falu szükségleteit figyelembe veszi, de ugyanakkor a külvilágra a piaci hatásokra is nyitottan dolgozik.
A program keretében sor kerül kulturális, sport, gasztronómiai bemutatóra, szakmai konferenciára, közös szakmai kirándulásra. Ezek megvalósításában a következő cél vezérelte civil szervezeteinket, az önkormányzatunkat:
– a határon átnyúló kapcsolat erősítése, bővítése
– a családi gazdálkodás az Európa2020 stratégia megvalósításában téma feldolgozása
– jó példák átadása, tapasztalatszerzés, innovatív megoldások kialakítása
– generációk közötti kapcsolatok elmélyítése
– az idősebbek és a fiatalság aktivitásának fokozása, közösségformálás elindítása
Hagyományőrző programokba ágyazva mutatjuk be azokat a lehetőségeket, amelyek számtalan közösségi alkalomra adnak helyet az itt élőknek. A helyi értékek és hagyományok átörökítésének szép példája a Kézművesek Házában működő másik varroda, ahol ingeket, blúzokat készítenek a palóc hímzés világ mintakincseinek felhasználásával, és falvédőket, párnákat, melyeket a varroda melletti ízléses mintaboltban értékesítenek. A savanyító üzem, baromfi program és a gyógynövényes kert. Palóc vendéglátás mellett a hagyományápolás és teremtés képi anyagaival ismerkedhetnek meg a tapasztalati tanulási program résztvevői. A település számára a kitörési pontot az önfenntartás, önellátás irányában a palóc helyi értékek új környezetben történő átültetésében látja a település, a szervezet vezetése és tagsága. Ehhez minden adottság ízlésben, minőségben, innovációban jelen van Varsányban, és hogy ez tükröződik vissza az utcákat övező kis fahidakban, az eligazító utcanév táblákban, akár a település polgármesterének szemléletében, a közösség iránti lelki elköteleződésében. A tanulmányi utakat ún. „látóútként” szervezzük meg olyan helyekre, ahol már sikereket értek el a hagyományőrzésen alapuló
