Kategória: Műhelymunkák

Műhelymunka – 2020. október 15.
Varsányi Faluszépítő, Hagyományőrző és Kulturális Egyesület
EFOP – 5.2.2-17-2017-00031 „Múltunkban a jövőnk”

Téma: A projekt eddigi eredményei. Szakmai összegzés.

Műhelymunka keretében egy mindenki számára fontos témát dolgoztunk fel, amely a települések kulturális értékeire, a mindenhol meglévő hagyományokra, az értéktárak tovább gondolására irányult. A Felhívással összhangban vállalt részfeladataink megvalósulását vettük sorra, kiemelt figyelmet szentelve a település közösségi életének felvirágoztatásáért folytatott, elsősorban fiatalok által végzett önkéntes munkának. Az önkéntes munka a közösségépítés egyik eszköze. Hatására fejlődik a társadalmi tőke, erősödik a demokrácia. Egyik alapelve a szolidaritás. Az együttműködési készség fejlődésével nő a civil kezdeményezések és szervezetek jelentősége. Az önkéntes munka javítja a gazdaságilag-társadalmilag hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságát, pályakezdő fiatalok számára lehetőséget nyújt a tapasztalatszerzésre, az aktivitásukat megőrző időseknek a társadalmilag (is) hasznos munkavégzésre, a fogyatékosoknak a társadalmi integrációra.

További témánk volt a család szerepe a településeink életében. Kiemelten fontos kérdések ezek, melyek a projekt tervezésekor is felvetődtek.

Az alábbiakban mutatjuk be, hogy a fenti két témában melyek azok a tevékenységek és települési/szervezeti mutatók, amelyek jelentőséggel bírnak.

Varsány: a település lakosságának összetételét figyelembe véve nem nevezhető elöregedő településnek. A gyerekek és a fiatal korosztály jelenlétének köszönhetően számtalan új innovatív ötlet fogalmazódik meg évről évre a kultúra és a hagyományok megőrzése érdekében. A községben értéktárat hoztak létre, melyben felsorolásra kerültek a legkiemelkedőbb értékek a gasztronómia, a viselet és az építészet területén.

Homoród: a székely viselet, a szokások, a hagyományok és a helyi termék előállítása egyaránt közösségi összefogást feltételez. Kiemelt programjuk a székely lakodalom, melyet évről évre megszerveznek.

Ragyolc: a Felvidéken lévő település évtizedek óta ápolja kulturális hagyományait. A Palóc néptánccsoport gyűjti maga köré azokat a fiatalokat, akik a község kulturális életének a mozgatói. Számtalan programot, kiállítást és eseményt szerveznek, ami összefogja a családokat, a település szinte minden korosztályát.

Otmuchow: a régióban egyedülálló és kiemelt rendezvény a virágkarnevál, melyet évről évre egyre több ember látogat. A vallási élet és hagyományok kiemelt szerepet töltenek be a település életében.
Sedziejowice: a település központi szerepet tölt be a térség életében, ezért minden évben bearatási ünnepséget rendeznek, ahol több mint 30 település mutatkozik be. Felvonulnak a hagyományőrző csoportok, elhozzák helyi termékeiket, szentmise keretében termékáldást mutatnak be. Különösen szép színfoltja ez a településnek.

Műhelymunka – 2020. augusztus 10.
Varsányi Faluszépítő, Hagyományőrző és Kulturális Egyesület
EFOP – 5.2.2-17-2017-00031 „Múltunkban a jövőnk”

Téma: A projekt eddigi eredményei. Szakmai összegzés.

A Műhelymunka alkalmával a projekt eddigi eredményeit vettük számba.
A külföldi partnerek bevonásával 2 tanulmányút valósult meg. Az alábbiak mondhatók el a tanulmányutakkal kapcsolatban.
A szervezés során figyelembe vettük, hogy a mi vidékünktől lényegesen eltérő, fejlettebb régióba látogassunk, valamint egy hozzánk hasonló adottságokkal rendelkező térséget keressünk fel.
Balaton felvidék: Az országon belül a legfejlettebb térségeket foglalja magában. Kulturális, turisztikai, szolgáltatóipari, egyéb vállalkozási területeket. Kiemelten a borászat, gyógy-és fűszernövény termesztés-és feldolgozás. Nem jellemző az önkormányzatok hatékony közreműködése a foglalkoztatásban. Helyi termelők, kézművesek, vállalkozások működnek a településeken. A piacon való megjelenésük szervezett, egyensúlyban van a kereslet és a kínálat.
Nyírség: Kelet-Magyarországi Régió része. Évtizedeken keresztül komoly hátrányokkal küzdött. Ezekből a nehézségekből láthatóan kezd kilábalni. Sok tekintetben a Nógrád megyében is tapasztalt problémákkal itt is küzdenek, úgy mint: foglalkoztatás- munkaerőpiaci nehézségek, munkanélküliség, önkormányzatok nehéz gazdasági helyzete, közfoglalkoztatás jelenléte. Megállapítható azonban, hogy a közlekedési infrastruktúrájuk jelentős fejlődésen ment át az elmúlt években.
Szakmai összegzésként megfogalmazódott, hogy eddigi tevékenységünk összhangban a Felhívással, kapcsolódik a Duna Régió Stratégia keretében meghatározott elvárásokhoz: A makro-régió egyes területei közötti nagyfokú regionális fejlettségbeli különbségek lényeges mérséklésére irányuló tapasztalatszerzést, valamint településünk, mint a versenyképesség fejlesztése szempontjából kitüntetett figyelmet érdemlő község fejlesztési lehetőségeit célozta meg.
Az idei évre tervezett rendezvények közül a COVID intézkedések miatt a helyi rendezvények megtartása elmaradt.

Műhelymunka – 2020. február 19.
Varsányi Faluszépítő, Hagyományőrző és Kulturális Egyesület
EFOP – 5.2.2-17-2017-00031 „Múltunkban a jövőnk”

Téma: Gasztrokultúra a hagyományok jegyében.

A mai napon a Nemzeti Felzárkóztatási Stratégiában problémaként felmerülő, főként az észak-magyarországi régiót érintő területi hátrányok és tartós népességcsökkenés, elvándorlás problémájának kérdéskörével foglalkoztunk, melyhez a gasztronómia és kultúra/hagyomány kapcsolatának tematikáját rendeltük. A helyi identitás fenntartásának eszköze lehet egy hagyományos módon elkészített étel, főként egy olyan étteremben, ahol a vendégeket váró környezet is a helyi néprajzi sajátosságokat hordja magán. Mindezeken felül egy népszerű vendéglátóhely részint munkahelyet teremt néhány helyben lakónak, részint pedig közösségi színtérként is funkcionál, mivel számos kulturális és/vagy hagyományt őrző családi, baráti, lakossági rendezvénynek is helyet biztosít és további lehetőségeket rejt magában.
A gasztronómiai turizmus nem ismeretlen fogalom már hazánkban sem, sokan szeretnek új kultúrákat a konyhán keresztül megismerni. A falusi turizmus is sokat köszönhet a magyar ételek minőségi bemutatásának, de már a hazai szállodákban sem elég a svédasztal ahhoz, hogy a vendég elégedetten távozzon.
A gasztronómiai élményekre épülő vakációk már régóta népszerűek. Folyamatosan növekvő érdeklődést tapasztalható a „gasztro-vakációk” iránt. Régiónként azonos és eltérő hagyományok adják a gasztroturisztikai kínálat sokszínűségét. A gasztroturizmus az a turizmusfajta, amelyben legközelebb kerülnek a vendégek és a lakosok egymáshoz. A rendezvények nem csupán gasztronómiai bemutatók. Természetes környezetben folynak, a főzőhelyek, eszközök és berendezési tárgyak a múltat idézik. Olyan egy-egy rendezvény, mint egy élő múzeum, ahol a régi kiállítási tárgyak használat közben kerülnek bemutatásra és közben a funkciójuk az érdeklődők előtt világossá válik.
A műhelymunka során megállapítást nyert, hogy a gasztroturizmus szerepe az utóbbi időkben fellendült. Ennek vélhető oka a diszkrecionális jövedelem emelkedése.
A település központjában kialakításra kerülő Rozmaring Étterem Interaktív gasztronómiai oktató és bemutató tér kiváló lehetőséget biztosít a palóc gasztronómia megismerésére. Ezzel a település felkerül a gasztro-turisták térképére.

Műhelymunka – 2020. február 05.
Varsányi Faluszépítő, Hagyományőrző és Kulturális Egyesület
EFOP – 5.2.2-17-2017-00031 „Múltunkban a jövőnk”

Téma: Mit tehetünk mi? – Vitakör a fiatalok részére

A műhelymunka alkalmával vitakör került megrendezésre, melynek témája szorosan illeszkedik a Felhívás céljaiban említett társadalmi kihívások, problémák megoldására tett erőfeszítéseinkhez. A moderátor szerepét Kanyó Judit polgármester töltötte be.
A diskurzus nyitó kérdései: a „Maradjak Varsányban?! – Vonzó-e a fiatalok számára településünk, és mit lehetne a maradásuk érdekében jobban csinálni?”
A vita során valamennyi résztvevő elmondta véleményét és tapasztalatait a fiatalok helyben tartásával kapcsolatban.
Az érvek összegzése kapcsán megállapítást nyert, hogy a település jövője a fiatalok kezében van, ezért kiemelten fontos, hogy a településen élő, illetve letelepülni szándékozó fiatalokat képessé tegye a helyi életlehetőségek felismerésére. Cél a fiatal generáció tagjai számára vonzóvá tenni a települést annak érdekében, hogy a jövő nemzedék itt alapítson családot, hozzon létre egzisztenciát, vállalkozást. Összefogással, a hagyományos értékek átörökítésével élhető jövő alakítható ki. Varsány Község Önkormányzatának vezetése ehhez megteremti/megteremtette az infrastrukturális feltételeket: játszóteret épít, fejleszti az óvodát, megerősíti a védőnői infrastruktúrát, szolgálati lakást épít, sportpályát alakít ki. A fiatalok „élettel” kell, hogy megtöltsék a települést.

Műhelymunka – 2020. január 22.
Varsányi Faluszépítő, Hagyományőrző és Kulturális Egyesület
EFOP – 5.2.2-17-2017-00031 „Múltunkban a jövőnk”

Téma: Kézműves értékek Magyarországon.

Varsány Község Önkormányzata 2014-ben hozta létre a települési értéktárat és települési értéktár bizottságot, amelynek feladata közé tartozik a településen fellelhető nemzeti értékek azonosításának szervezése, a településen fellelhető nemzeti értékek adatait tartalmazó gyűjtemény létrehozása.
A műhelymunka alkalmával a Felhívásban rögzített céloknak megfelelően a kulturális civil szervezetek együttműködésének erősítésére, a multikulturális sokszínűség megóvására és ápolására, az együttműködések tartalmának kibővítésére, a tapasztalatcserék erősítésére tettünk erőfeszítést. A mai napon a Varsányi Értéktár alapján, annak esetleges kibővítése céljából, először helyi- majd országos szinten gyűjtöttük össze a kézműves értékeket.
A műhelymunka alkalmával megállapítást nyert, hogy a népi kézművesség a hagyományos értékek megőrzése mellett segíti a vidék társadalmi, gazdasági, turisztikai fellendülését.
A Varsány településen működő Nógrád Turizmusáért Egyesület székhelyéül szolgáló Kézművesporta kiváló helyszínt biztosít az évente megrendezésre kerülő Nyitott Műhely Galériák rendezvénynek. A program célja a hagyományos népi mesterségek bemutatása, átörökítése a jövő generáció számára.

Megállapítást nyert továbbá, hogy tájegységekre jellemzően azonos népi kézműves mesterségek maradtak fenn. A szlovák partnerek részéről felmerült a Külhoni Nemzetrész Értéktárhoz való csatlakozás lehetősége.

Műhelymunka – 2020. január 22.
Varsányi Faluszépítő, Hagyományőrző és Kulturális Egyesület
EFOP – 5.2.2-17-2017-00031 „Múltunkban a jövőnk”

Téma: Kutatási anyagok összegzése.

A külföldi partnerek bevonásával megkezdődött a kérdőívek, mint kutatási anyagok feldolgozása. A felmérésbe 100 fő homoródkarácsonyfalvi és 100 fő varsányi szakember került bevonásra, a Felhívásnak megfelelően.
A kérdőíveken megfogalmazásra kerültek a fiatalok szokásainak, életvitelüknek, kulturális jellegzetességeikre vonatkozó, továbbá közösségi munkát érintő kérdések.
A fentiekben felsoroltak közül kiemelhető a közösségi munkát érintő megállapítás, amit mindkét településen fontos célként jelöltek meg a fiatalok.
Ez azért is fontos és előremutató megállapítás, mert meggyőződésünk, hogy egy település jelene és jövője a közösségekben rejlő értékeknek köszönhetően tud fejlődni.
A civil szervezetek jelenléte az abban való feladatvállalás mindkét település életében kiemelt és fontos terület. A civil közösségek jól kiegészítik a településeken meglévő oktatási-kulturális- vallási intézmények munkáját. A kérdőívet kitöltők jellemzően a civil szervezetekben vállalnak önkéntes feladatot, mely a települések életére pozitív hatást gyakorol.
Minden település életében fontos, hogy kistérségi szinten gondolkodjon, együttműködjön. Ezért örvendetes és megállapítható, hogy jónak mondható a kapcsolatok megléte, azok ápolása, az emberek egymáshoz való viszonya az említett falvakban.
Az iskolázottság szerinti megoszlás jelentős eltérést mutat, mely azzal magyarázható, hogy az anyaországban szervezettebben és jobb körülmények között tanulhatnak a diákok.
Munkahelyek vonatkozásában Varsányban a szolgáltatóipar, míg Homoródkarácsonyfalván a mezőgazdaság jelent megélhetést az embereknek. Ez azzal is magyarázható, hogy a vállalkozások létrehozásának támogatása Magyarországon kedvezőbb, míg Homoródkarácsonyfalván a generációkon átívelő mezőgazdasági munka jelent megélhetést.

Műhelymunka – 2019. szeptember 29.
Varsányi Faluszépítő, Hagyományőrző és Kulturális Egyesület
EFOP – 5.2.2-17-2017-00031 „Múltunkban a jövőnk”

Téma: A Jövő – műhely módszer és a kérdőívek tapasztalatai

A mai műhelymunka alkalmával részletesen kitárgyaltuk a Jövő-műhely módszer tapasztalatait. A műhelymunka résztvevői egyöntetűen úgy nyilatkoztak, hogy számukra összességében pozitív élmény volt a módszer gyakorlatban való kipróbálása. A Jövő-műhely módszer kiválóan alkalmas arra, hogy, településünk fiataljai és a civil szervezetek szorosabb kapcsolatot tudjanak kialakítani. Ennek okán a civil szervezetek hagyományőrző tevékenysége nem korlátozódik az idősebb korosztály aktivizálódására, lehetőség nyílik a hagyományok, kulturális, vallási szokások átadása a fiatalabb generáció számára, már nem csak ismereti szinten, hanem cselekvő, megvalósító szinten is. Így a hagyományőrzés igazából betölti funkcióját, továbbadódik a következő nemzedékek számára.
A kérdőívek tapasztalatai alapján megállapításra került, hogy rendkívül nagy szükség van a civil szervezetek fiatalokat a településen tartó erőfeszítésére.

Műhelymunka – 2019. szeptember 5.
Varsányi Faluszépítő, Hagyományőrző és Kulturális Egyesület
EFOP – 5.2.2-17-2017-00031 „Múltunkban a jövőnk”

Téma: Hagyományőrzésen alapuló vendéglátás, annak a turizmus fejlődésére gyakorolt hatása

Varsány és Nemesvámos települések példáin keresztül bemutatásra került az Észak-Magyarországi Régió és a Balaton felvidék falusi turizmusa.
Megállapítást nyert, hogy a hagyományőrzésen alapuló vendéglátás pozitív hatással van a helyi turizmus fejlesztésére. Egyre nagyobb igény mutatkozik a tájegységekre jellemző helyi termékek kínálatára. Tapasztalatszerzés céljából meglátogattuk Nemesvámoson a Tökmagfeldolgozó üzemet, a kézműves sajtokat és mézeskalács készítő műhelyeket. A településen nagy múltja van a hagyományőrzésnek, ami a mi szervezetünknek is az egyik fő eszköze a településfejlesztésnek. Közös témánk, hogy fontosnak tartjuk a hagyományok őrzését, ápolását. A népdal, a néphagyományok szeretetének továbbadása mellett célunk a hagyományok őrzése, ápolása valamint elsősorban helyi népszokások bemutatása és azok továbbadása közösség építő céllal szervezett programon.

Műhelymunka – 2019. június 7.
Varsányi Faluszépítő, Hagyományőrző és Kulturális Egyesület
EFOP – 5.2.2-17-2017-00031 „Múltunkban a jövőnk”

Téma: A kérdőívek összesítése

A felhívás előírása szerint feladatunk egy kutatás megvalósítása a választott szolgáltatási területen legalább két országban (ebből az egyik lehet Magyarország, a másik egy uniós tagállam) legalább 100-100 fős célcsoport körében.
A konkrét kutatási téma: Közösségfejlesztés a hagyományok tükrében. Közösségfejlesztő szervezetek hálózati együttműködése, tapasztalatcserék erősítése. A fiatalok összefogása, az identitás erősítése, hagyományőrzés jegyében.
A kérdőívek begyűjtését követően a helyi szakmai megvalósítóktól és a külföldi partnerektől a mai, soron következő műhelymunkánk foglalkozásának témája a kérdőívek összesítése volt. A kérdőívek a helyi identitás elősegítése témakörében, Varsány és Homoródkarácsonyfalva vonatkozásában készültek. A kérdőívek feldolgozását, összesítését elektronikus úton végeztük el, természetesen Varsány és Homoródkarácsonyfalva vonatkozásában külön-külön. A kérdőívek összesítésének eredményéről egy táblázatos összefoglaló készült, mely szakmai beszámolónk része lesz.

Műhelymunka – 2019. május 7.
Varsányi Faluszépítő, Hagyományőrző és Kulturális Egyesület
EFOP – 5.2.2-17-2017-00031 „Múltunkban a jövőnk”

Téma: A kérdőív megalkotása, a végleges kérdőív szétosztása

Szakmai tervünkben kötelezően vállalt kutatási témánk: Közösségfejlesztés a hagyományok tükrében. Közösségfejlesztő szervezetek hálózati együttműködése, tapasztalatcserék erősítése. A fiatalok összefogása, az identitás erősítése, hagyományőrzés jegyében.
A kutatásba bevont személyek száma: 100 fő a Varsányi Faluszépítő, Hagyományőrző és Kulturális Egyesület hatóköréből, valamint 100 fő Dungó Kulturális Egyesület, Oklánd, Homoródkarácsonyfalva szervezeteinek hatóköréből.
A szakmai megvalósítók már jól ismerik az alkalmazni kívánt kutatási módszereket, és ennek megfelelően megalkották a kérdőíveket. A kérdőívek megalkotásánál fontos szempont volt a mérhetőség, ezért a kérdőív kérdéseit nagy körültekintéssel úgy alkottuk meg, hogy abból az összegzés során majd számszerűsíthető, releváns adatokat lehessen közölni. A kérdőívek végleges megfogalmazása és formába öntése után a kérdőíveket kiosztottuk, hogy kitöltésre kerülhessenek.