Beküldve:

Tanulmányút: Pécs 2018. október 16-19.

Tanulmányút – Pécs – 2018. október 16 – 19.
Varsányi Faluszépítő, Hagyományőrző és Kulturális Egyesület
EFOP – 5.2.2-17-2017-00031 „Múltunkban a jövőnk”

A tanulmányút célja, hogy megismerjük az országunk egy másik szeletét, ahol helyi termelők, manufaktúrák, falusi vendéglátók dolgoznak. A Keleti – Mecsek települései igazi kincsesbányák.
Orfűn találkoztunk őstermelőkkel. Lekvárt, sajtot, mézet készítenek. Nagyon fontosnak tartják, hogy a helyi termékeket elsősorban a lakosság és a turisták körében értékesítsék. Többen, folyamatosan szállítanak kiskereskedőknek, árusítanak piacon. A helyi termékek előállítása kb. 15 évvel ezelőtt indult, tehát egy hosszabb folyamat eredménye a jelenleg tapasztalható minőségi termék előállítás. Mindenekelőtt fontos, hogy minőségi árut kínáljanak. A falusi vendéglátásban a falusi vendégasztal szolgáltatás során lehetőségük nyílik közvetlenül elérni a fogyasztókat. Ez egyben vendégcsalogató is és az értékestésnek egy másik csatornája. Elmondásuk szerint: jól működik a közösségi szemlélet a településen. Egymás termékeinek és szolgáltatásainak az ajánlása, a közös programszervezés mára már gyakorlat. Többek között ennek is köszönhető a település ismertsége.
Miután Orfűt megismertük, ellátogattunk Óbányára. Az Illatosház nem csak a hangulata miatt volt lenyűgöző, hanem a tulajdonos Éliás- Mezey Erzsébet vendégszeretete miatt is. Egy jó példa arra, hogy ha a természeti adottságok párosulnak egy igazán jó vendéglátással, milyen fantasztikus eredmények érhetők el. Azon túl, hogy értéket teremt a tulajdonos, – hiszen egy olyan portát alakított ki, ami már magában a tájra jellemző építészeti különlegesség- kiegészül szolgáltatásokkal. A helyi ételspecialitásokon túl a portán termesztett gyógynövények, a belőlük készült illóolajak, harmatvizek, a bio gyümölcsök, mind-mind vendégcsalogatók. A településen többen foglalkoznak lekvár-és szörp készítéssel, amit a látogatók körében értékesítenek. Nagyon különlegesnek találtuk a falu határában egy az asztalra kitett termékeket és a mellette elhelyezett becsületkasszát.
Az óbányai Illatosházban tett látogatásunkat a Pécsi Tudományegyetem Gyógynövény Intézetében folytattuk. Megtekintettük a botanikus kertet, betekintést nyertünk az egyetemi kutatásba, közben a természetes kozmetikumokkal ismerkedtünk.
Utazásunk és a tanulmányút része volt még a szigetvári Arura Illóolaj Manufaktúra megismerése, ahol saját termesztésű növényekből vízgőz desztillációval készítenek illóolajat és aromavizet.

Beküldve:

Műhelymunka – 2018. október 18.

Műhelymunka – 2018. október 18.
Varsányi Faluszépítő, Hagyományőrző és Kulturális Egyesület
EFOP – 5.2.2-17-2017-00031 „Múltunkban a jövőnk”

Téma: Helyi termék és kézműves piac települési programokba ágyazva. Tapasztalatcsere. Szakmai fórum
Helyszín: Pécs

A műhelymunka során megismerkedtünk a pécsi lehetőségekkel. Beszámolót hallgattunk meg dr. Papp Nórától a Pécsi Egyetem docensétől a mindennapokban végzett munkáról, a kutatásokról, melyeket elsősorban a gyógynövények felhasználásáról, a hatóanyagok mind teljesebb körű megismerése érdekében végeznek.
Településeink számára fontos, hogy a helyi rendezvényeken, közösségi programokon, konferenciákon, tapasztalatcseréken, megjelenjenek a helyi termékeink.
A helyben előállított termékek egészségesek, mivel ismert a származási helyük és a gondozási körülményeik. Különösen hangsúlyos ma ezzel a témával foglalkozni, hiszen egyre több őstermelő, falugazdaság van kialakulóban szerte az országban. A tapasztalatok és a tudás átadása számunkra rendkívül fontos, hiszen a településünk egyik fejlődési lehetőségének tekintjük a helyi termékek előállítását és a helyben történő felhasználást. A népi kézműves termékeket évek óta készítjük, melyekre egyre nagyobb a kereslet.

Beküldve:

Műhelymunka – 2018. szeptember 28.

Műhelymunka – 2018. szeptember 28.
Varsányi Faluszépítő, Hagyományőrző és Kulturális Egyesület
EFOP – 5.2.2-17-2017-00031 „Múltunkban a jövőnk”

Téma: A cselekvők táguló köre, ismerkedés a módszerrel

Célunk a (potenciális) cselekvők megtalálása és a lehető legszélesebb körré szervezése. A cselekvők központi magja a közösség véleményformálóiból áll össze, szélesebb köre pedig a fokozatosan köréjük csoportosulókból. A folyamat első fázisában elsősorban a közösségfejlesztők és a központi mag tevékenykednek, majd ez az aktivitás kiterjed a folyamatosan bekapcsolódó, szélesedő körre, amely egyre inkább átveszi a kezdeményezést, és folyamattá szervezi a tevékenységeket. A módszerek alkalmazásának tehát az a célja, hogy a közjó érdekében a lehető legtöbb lakost vonja be a közös gondolkodásba és cselekvésbe, vagyis tegye őket aktívvá.
Kiemelt feladat a projektben meghatározott rendezvény megvalósítása. Ma a hétvégén megrendezésre kerülő Szent Mihály Napi Palóc Búcsúval kapcsolatos teendőket beszéltük át. Feladatunk volt még a hagyományőrző csoportok megkeresése, program ismertetése, felelősök beosztása, fiatalok bevonása a rendezvény lebonyolításába. A búcsú sok érdeklődőt vonz. A hagyományok megőrzése fontos feladat az itt élő emberek számára, ehhez tartozik a népviselet bemutatása, népi énekek, szokások felelevenítése, megőrzése, melyben a fiatalokat bevonva aktívan részt vettünk.

Beküldve:

Rendezvény: Szent Mihály napi Palóc Búcsú : 2018. szeptember 30.

Rendezvény – 2018. szeptember 30.
Varsányi Faluszépítő, Hagyományőrző és Kulturális Egyesület
EFOP – 5.2.2-17-2017-00031 „Múltunkban a jövőnk”

Szent Mihály Napi Palóc Búcsú

Szüreti mulatság jellegű rendezvény, valamint településünk legrégebbi, helyi hagyományokat a középpontba helyező ünnepsége a Szent Mihály Napi Palóc Búcsú. Összetett, sokrétű, identitást megőrző tradíció ez: E napon emlékezünk meg településünk védőszentjéről, Szent Mihályról, valamint kifejezzük a palóc közösséghez való tartozásunkat gyönyörű, jellegzetes népviseletünkkel, és az őszi betakarítások, bő termés iránti hálánkat öntjük vidám ünneplésbe. A Szent Mihály napi búcsú másik elnevezése a Vendégség, mivel ezen a napon még inkább várjuk haza mindazokat, akik elszakadva közösségünktől, távolabb élnek, de gyökereik Varsányhoz kötik őket.
Különösen jelentős volt az idei Szent Mihály nap a közösség számára, hiszen ezen a napon tarthatta arany miséjét templomunkban Czombos József rimóci plébános úr, melyet ünnepi koncert követett. A délutáni program szokásosan a polgármesterasszony és a kisbíró megnyitójával kezdődött, amit a hagyományőrző csoportok színpadi bemutatója követett. A programokat kézműves vásár, borkóstoló, egyéb búcsús szórakozási lehetőségek egészítették ki. A napot a 19 órakor kezdődő szüreti bál zárta le. Egyesületünk tevékenyen részt vett az előkészítési, szervezési és a lebonyolítási munkákban.

Beküldve:

Tanulmányút: Komárom 2018. szeptember 12-15.

Tanulmányút – Komárom – 2018.09.12 – 15.
Varsányi Faluszépítő, Hagyományőrző és Kulturális Egyesület
EFOP – 5.2.2-17-2017-00031 „Múltunkban a jövőnk”

Komáromi tanulmányutunk alkalmával igyekeztünk olyan programokat szervezni, amelyeken keresztül megismerhetjük a különböző városrészeket, megtapasztalhatjuk, mi változott, mi valósult meg a tíz évvel ezelőtt lezajlott JÖVŐ – MŰHELY célkitűzéseiből, hogy fest ma a város, hol tart a turisztika.
Komárom hét városrészre osztható, a JÖVŐ – MŰHELY is városrészenként zajlott, majd egy kiadványban foglalták össze az értékeket, pozitívumokat, negatívumokat, célkitűzéseket. Utunk során igyekeztünk egy egységes benyomást kialakítani a városról, de jellemzően célzottan látogattunk el egy-egy városrészbe, hogy miben tapasztalunk fejlődést, változást.
A szőnyi városrészben a lakosok külön kiemelték a templomi toronyóra felújításának igényét, ahogy láttuk ez meg is történt, azonban az óra továbbra sem működik. A helyi kastélyt, mint értéket emelték be a programba, itt jelenleg kórház működik, sajátosan hasznosították, de kívülről megőrizte műemlék jellegét. A városháza és környéke megszépült, parkosítottak, itt tekinthetők meg a római kori szarkofágok, amelyek helyzete többször is előkerült a műhely alkalmával. A Monostori erőd kiemelt figyelmet kapott a tanulmányút során, hiszen ottjártunkkor került megrendezésre a kulturális örökség napja, amit a monostori városrészben számos program kísért több napon keresztül, amibe mi is igyekeztünk bekapcsolódni. Különösen jó alkalom volt ez a turisztikai jellegű változások, fejlődés felmérésére. Három erőd található a városban, de a fókuszpont egyértelműen a Monostori erődre tevődik. A helyiek a JÖVŐ-MŰHELY alkalmával fontosnak tartották az erőd turisztikai célú fejlesztését, mint programhelyszín bevonását, a Duna közelségének kihasználását. Ez a kulturális örökség napi rendezvényekkor igen jól megvalósult, pénteken színházi előadást tartottak, szombaton pedig az erődé volt a főszerep, ingyenes látogatási lehetőséggel, tárlatvezetéssel, valamint ágyú és tüzérbemutatóval igyekeztek csalogatni a látogatókat. Tapasztalataink szerint sokan éltek a lehetőséggel a legkülönbözőbb korosztályokat tekintve. Egész évben szerveznek programokat, elmondható, hogy nem csupán az erődhöz szervesen kapcsolódó programok helyszínéül szolgál az erőd területe, az ErődFeszt programsorozat keretein belül például több színházi előadást is tartottak itt, de idén nyáron helyet adott az erőd gasztro konferenciának is. Természetesen hadijátékot is szerveznek, amelyre szintén sokan kíváncsiak. Jellemző, hogy az interaktív programok nagy közönséget vonzzanak. Úgy tűnik a turisztikai fejlődés az erőd lehetőségeinek kiaknázása révén semmiképp sem elhanyagolható, nagyon jól kihasználják az adott teret szabadtéri programok szervezésére. Előkerült a műhely során, hogy fontos lenne a Dunán egy kikötői lehetőség kiépítése, erre szintén sor került, mégpedig ide az erődhöz tervezték. Ottjártunkkor a Dunai bástyánál lehetőség volt sétahajózásra is, ebből pedig az látszik, hogy igyekeznek bevonni a Duna adta lehetőségeket is a programkínálatba.

Beküldve:

Tanulmányút: Mezőkövesd 2018. augusztus 25.

Tanulmányút – Mezőkövesd – 2018. augusztus 25.
Varsányi Faluszépítő, Hagyományőrző és Kulturális Egyesület
EFOP – 5.2.2-17-2017-00031 „Múltunkban a jövőnk”

A matyók és a palócok, jóllehet külön etnikumként tartjuk számon őket, genetikailag egységes népcsoportként határozhatók meg, amelyek a szlávokhoz állnak közel, csupán eltérő vallásuk miatt van különböző nevük.
Mezőkövesdi tanulmányutunk alkalmával igyekeztünk olyan programokat szervezni, amelyeken keresztül a résztvevők betekintést nyerhetnek a népi iparművészetek „tárházába”. Fontosnak tartottuk, hogy minél közelebb hozzuk a csoportot a különböző iparművészeti tevékenységek megismeréséhez. Ennek megfelelően utunk során ellátogattunk egy népművészeti boltba, voltunk a Matyó Múzeumban, megtekintettük a Jézus Szíve templomot, valamint eltöltöttünk pár órát a Matyó Portán.
A népművészeti boltban rövidáru, méteráru és a népviseletkészítés egyéb kellékei szintén megtalálhatóak voltak. A csoportunk tagjai örömmel tapasztalták, hogy mind az anyagok színvilága, mintája, mind a fellelhető kellékek alkalmasak akár a mi viseletünk bizonyos elemeinek elkészítéséhez is. A Matyó Múzeumban az állandó kiállításon kívül, a Matyó Baba időszaki kiállítást is megtekinthettük. Mivel a mi viseletünk is hasonlóan tükrözi az életkort és a családi állapotot a csoporttagokkal közösen tudtuk elemezni a babák öltözékét, annak darabjait, összehasonlítani a mi viseletünk hasonló elemeivel (pl. új asszony „fékkötője”). Az állandó kiállítás keretein belül részletes képet kaphattunk nem csupán a matyó viseletek, hanem a különböző iparművészeti tevékenységek jelenlétéről is. Az ebédet követően a Jézus Szíve templomba vezetett az utunk, ahol a templom oltárképében szintén megjelenik a matyó viselet. A délutáni programunk második felében a Matyó Portára látogattunk, ahol a házigazdák maguk készítik a portékájukat. Itt egy közös programon vehettünk részt, amelynek keretében megtekinthettünk egy hagyományos matyó lakóházat, matyó viseletbe öltözhettünk és ízelítőt kaptunk a „pipícs” készítésből. A házigazdák maguk készítik a helyben megvehető hímzett terítőket, babákat, sőt még a férfiak által viselt jellegzetes kalapot is a házaspár férfi tagja készíti egyedül az országban, így a csoport tagjai könnyed beszélgetés formájában cserélhettek tapasztalatot a készítőkkel.

Beküldve:

Tanulmányút: Budapest : 2018. augusztus 20.

Tanulmányút – Budapest – 2018. augusztus 20.
Varsányi Faluszépítő, Hagyományőrző és Kulturális Egyesület
EFOP – 5.2.2-17-2017-00031 „Múltunkban a jövőnk”

A Mesterségek Ünnepe 2018. augusztus 17-20. között került 32. alkalommal megrendezésre a Budavári Palotában. Ez az ország legnagyobb népművészeti fesztiválja. A rendezvényre a varsányiak népviseletben érkeztek, ezzel színesítve az Ünnep hangulatát. A Mesterségek Ünnepén több kézműves mesterrel, fellépővel, mesterség bemutatókkal, a kézműves gasztronómia remekeivel, és népi játszóházakkal lehetett találkozni. A mesterségeket ki lehetett próbálni. Találkoztunk többek között csizmadiával, bútorfestő műhellyel, és kékfestővel is. A szövés és a fonás került előtérbe. Látható volt továbbá paraszti szövőszékek, melyeken törülközőket, abroszokat, futókat, falvédőket, kispárnákat lehet készíteni. Vesszőből kosarat és tárolóedényeket, szalmából kalapot, táskát, csuhéból széktámlát és ülőkét, gyékényből szőnyeget, falvédőt fontak. A Mesterségek Ünnepe egy nagyszerű program a családok részére. A népi logikai, ügyességi és sportjátékokat is ki lehetett próbálni. Találkozhattunk többek között csizmadiával, bútorfestő műhellyel, és kékfestővel is. Az Oroszlános udvaron hagyományőrző koncerteken is részt vettünk.

Beküldve:

Rendezvény: Lepényfesztivál: 2018. Augusztus 18.

Rendezvény – 2018. augusztus 18.
Varsányi Faluszépítő, Hagyományőrző és Kulturális Egyesület
EFOP – 5.2.2-17-2017-00031 „Múltunkban a jövőnk”

Lepényfesztivál

Első alkalommal 2008-ban rendeztünk Lepényfesztivált községünkben, a túrós lepény, mint helyi ételkülönlegesség középpontba állításával. Az eseményhez kapcsolódó indító gondolat az volt, hogy településünk méltán büszkélkedik helyi specialitásokkal, és a hagyományos elkészítési módok generációkról generációkra való helyi továbbadásán túl, érdemes lenne a szélesebb nyilvánossággal is megismertetni e különleges ételeket, valamint kiegészíteni ezt a programot számos más, helyi jellegzetességeket bemutató foglalkozásokkal, tevékenységekkel.
A mai nap eseménysorozata a szokásokhoz híven szentmisével kezdődött, majd ezt követően különböző műsorokat tekinthettek meg az érdeklődők. A kicsiktől a nagyokig, széles érdeklődési kört kielégítve lettek összeválogatva a fellépők által bemutatott produkciók. A színpadi műsor mellett kézműves – és kirakodóvásár várta az érdeklődőket. Egyesületünk tagjaival buzgón részt vettünk a rendezvény szervezési, előkészítési és lebonyolítási szakaszaiban egyaránt.

Beküldve:

Műhelymunka – 2018. augusztus 18.

Műhelymunka – 2018. augusztus 18.
Varsányi Faluszépítő, Hagyományőrző és Kulturális Egyesület
EFOP – 5.2.2-17-2017-00031 „Múltunkban a jövőnk”

Téma: Hagyományőrző programokba ágyazott lehetőség – tapasztalati tanulási program

A tapasztalati tanulási program magában foglalja a hagyományőrző rendezvényeken való aktív részvételt, illetve a „látóútként” prosperáló tanulmányi utakat. A tanulmányi utak helyszíneként olyan városokat, falvakat, országrészeket választottunk, ahol már szép sikereket étek el a hagyományőrzésen alapuló közösségfejlesztés, vendéglátás, idegenforgalom és az identitásfejlesztés területén.
Kiemelt feladat a projektben meghatározott rendezvény megvalósítása. A mai napon a megrendezésre kerülő Lepényfesztivállal kapcsolatos teendők átbeszélése. Hagyományőrző műsor ismertetése. A műhelymunka során beosztottuk a felelősöket, bevontuk a fiatalokat a lebonyolításba. A fesztivál sok érdeklődőt vonz, és immár tizenegyedik alkalommal kerül megrendezésre. A hagyományok megőrzése fontos feladat az itt élő emberek számára, ehhez tartozik a népviselet bemutatása, népi énekek, játékok felelevenítése, palóc ételek, sütemények elkészítése, kiemelten a túrós lepény elkészítése, melyben aktívan részt vettünk.

Beküldve:

Projekt-kompetencia fejlesztő tréning 2018. március 12 – 2018. április 27. között

Téma:

      EFOP-5.2.2-17-2017-00031 pályázat

A tréning 16 óra előadást és 48 óra gyakorlatot tartalmazott az alábbi témákban:

  • Egységes ügyviteli keretrendszer kialakításának módszere;
  • A projektben alkalmazható irodai programok használatának módja;
  • Kapcsolattartás, szóbeli, írásbeli kommunikáció a szakmai megvalósítók és a célcsoport körében;
  • Feladatorientált, kooperatív szemlélet kialakítása.

A tanácsadás célja a projektben részt vevő szakmai megvalósítók képességeinek és készségeinek fejlesztése annak érdekében, hogy az uniós pályázat időtartama alatt minden személy megfelelő felkészültséggel, szakmai tudással rendelkezzen.

A teljes pályázati ütemterv áttekintésre került. Az egyes programelemekért felelős személyek megjelölésre kerültek. A jelenlévők részt vettek a fejlesztő tréningen, ahol használható ismereteket és gyakorlati tudást szereztek a pályázat adminisztrációs és szakmai lebonyolításával kapcsolatban.

Projekt kompetenciafejlesztő tréningünkkel készítettük fel a szakmai megvalósítókat az uniós projekt megvalósítására alkalmas ismeretek és gyakorlat megszerzésre céljából. Egységes ügyvitelei keretrendszer kialakítása, működtetése, a projekt gördülékeny megvalósítása céljából. Ez a tréning a nemzetközi együttműködést szolgálja, hiszen partnereink közül három nem magyar anyanyelvű. Szükség volt a tréning tervezésére és megvalósítására, hiszen a jelenlegi pályázati dokumentációs rendszer egy új rendszer, nem hasonlít sem az általunk eddig használtakra, sem a partnereink által használtakra.