Szerző: varsany_admin

Műhelymunka – 2020. augusztus 10.
Varsányi Faluszépítő, Hagyományőrző és Kulturális Egyesület
EFOP – 5.2.2-17-2017-00031 „Múltunkban a jövőnk”

Téma: A projekt eddigi eredményei. Szakmai összegzés.

A Műhelymunka alkalmával a projekt eddigi eredményeit vettük számba.
A külföldi partnerek bevonásával 2 tanulmányút valósult meg. Az alábbiak mondhatók el a tanulmányutakkal kapcsolatban.
A szervezés során figyelembe vettük, hogy a mi vidékünktől lényegesen eltérő, fejlettebb régióba látogassunk, valamint egy hozzánk hasonló adottságokkal rendelkező térséget keressünk fel.
Balaton felvidék: Az országon belül a legfejlettebb térségeket foglalja magában. Kulturális, turisztikai, szolgáltatóipari, egyéb vállalkozási területeket. Kiemelten a borászat, gyógy-és fűszernövény termesztés-és feldolgozás. Nem jellemző az önkormányzatok hatékony közreműködése a foglalkoztatásban. Helyi termelők, kézművesek, vállalkozások működnek a településeken. A piacon való megjelenésük szervezett, egyensúlyban van a kereslet és a kínálat.
Nyírség: Kelet-Magyarországi Régió része. Évtizedeken keresztül komoly hátrányokkal küzdött. Ezekből a nehézségekből láthatóan kezd kilábalni. Sok tekintetben a Nógrád megyében is tapasztalt problémákkal itt is küzdenek, úgy mint: foglalkoztatás- munkaerőpiaci nehézségek, munkanélküliség, önkormányzatok nehéz gazdasági helyzete, közfoglalkoztatás jelenléte. Megállapítható azonban, hogy a közlekedési infrastruktúrájuk jelentős fejlődésen ment át az elmúlt években.
Szakmai összegzésként megfogalmazódott, hogy eddigi tevékenységünk összhangban a Felhívással, kapcsolódik a Duna Régió Stratégia keretében meghatározott elvárásokhoz: A makro-régió egyes területei közötti nagyfokú regionális fejlettségbeli különbségek lényeges mérséklésére irányuló tapasztalatszerzést, valamint településünk, mint a versenyképesség fejlesztése szempontjából kitüntetett figyelmet érdemlő község fejlesztési lehetőségeit célozta meg.
Az idei évre tervezett rendezvények közül a COVID intézkedések miatt a helyi rendezvények megtartása elmaradt.

Műhelymunka – 2020. február 19.
Varsányi Faluszépítő, Hagyományőrző és Kulturális Egyesület
EFOP – 5.2.2-17-2017-00031 „Múltunkban a jövőnk”

Téma: Gasztrokultúra a hagyományok jegyében.

A mai napon a Nemzeti Felzárkóztatási Stratégiában problémaként felmerülő, főként az észak-magyarországi régiót érintő területi hátrányok és tartós népességcsökkenés, elvándorlás problémájának kérdéskörével foglalkoztunk, melyhez a gasztronómia és kultúra/hagyomány kapcsolatának tematikáját rendeltük. A helyi identitás fenntartásának eszköze lehet egy hagyományos módon elkészített étel, főként egy olyan étteremben, ahol a vendégeket váró környezet is a helyi néprajzi sajátosságokat hordja magán. Mindezeken felül egy népszerű vendéglátóhely részint munkahelyet teremt néhány helyben lakónak, részint pedig közösségi színtérként is funkcionál, mivel számos kulturális és/vagy hagyományt őrző családi, baráti, lakossági rendezvénynek is helyet biztosít és további lehetőségeket rejt magában.
A gasztronómiai turizmus nem ismeretlen fogalom már hazánkban sem, sokan szeretnek új kultúrákat a konyhán keresztül megismerni. A falusi turizmus is sokat köszönhet a magyar ételek minőségi bemutatásának, de már a hazai szállodákban sem elég a svédasztal ahhoz, hogy a vendég elégedetten távozzon.
A gasztronómiai élményekre épülő vakációk már régóta népszerűek. Folyamatosan növekvő érdeklődést tapasztalható a „gasztro-vakációk” iránt. Régiónként azonos és eltérő hagyományok adják a gasztroturisztikai kínálat sokszínűségét. A gasztroturizmus az a turizmusfajta, amelyben legközelebb kerülnek a vendégek és a lakosok egymáshoz. A rendezvények nem csupán gasztronómiai bemutatók. Természetes környezetben folynak, a főzőhelyek, eszközök és berendezési tárgyak a múltat idézik. Olyan egy-egy rendezvény, mint egy élő múzeum, ahol a régi kiállítási tárgyak használat közben kerülnek bemutatásra és közben a funkciójuk az érdeklődők előtt világossá válik.
A műhelymunka során megállapítást nyert, hogy a gasztroturizmus szerepe az utóbbi időkben fellendült. Ennek vélhető oka a diszkrecionális jövedelem emelkedése.
A település központjában kialakításra kerülő Rozmaring Étterem Interaktív gasztronómiai oktató és bemutató tér kiváló lehetőséget biztosít a palóc gasztronómia megismerésére. Ezzel a település felkerül a gasztro-turisták térképére.

Műhelymunka – 2020. február 05.
Varsányi Faluszépítő, Hagyományőrző és Kulturális Egyesület
EFOP – 5.2.2-17-2017-00031 „Múltunkban a jövőnk”

Téma: Mit tehetünk mi? – Vitakör a fiatalok részére

A műhelymunka alkalmával vitakör került megrendezésre, melynek témája szorosan illeszkedik a Felhívás céljaiban említett társadalmi kihívások, problémák megoldására tett erőfeszítéseinkhez. A moderátor szerepét Kanyó Judit polgármester töltötte be.
A diskurzus nyitó kérdései: a „Maradjak Varsányban?! – Vonzó-e a fiatalok számára településünk, és mit lehetne a maradásuk érdekében jobban csinálni?”
A vita során valamennyi résztvevő elmondta véleményét és tapasztalatait a fiatalok helyben tartásával kapcsolatban.
Az érvek összegzése kapcsán megállapítást nyert, hogy a település jövője a fiatalok kezében van, ezért kiemelten fontos, hogy a településen élő, illetve letelepülni szándékozó fiatalokat képessé tegye a helyi életlehetőségek felismerésére. Cél a fiatal generáció tagjai számára vonzóvá tenni a települést annak érdekében, hogy a jövő nemzedék itt alapítson családot, hozzon létre egzisztenciát, vállalkozást. Összefogással, a hagyományos értékek átörökítésével élhető jövő alakítható ki. Varsány Község Önkormányzatának vezetése ehhez megteremti/megteremtette az infrastrukturális feltételeket: játszóteret épít, fejleszti az óvodát, megerősíti a védőnői infrastruktúrát, szolgálati lakást épít, sportpályát alakít ki. A fiatalok „élettel” kell, hogy megtöltsék a települést.

Műhelymunka – 2020. január 22.
Varsányi Faluszépítő, Hagyományőrző és Kulturális Egyesület
EFOP – 5.2.2-17-2017-00031 „Múltunkban a jövőnk”

Téma: Kézműves értékek Magyarországon.

Varsány Község Önkormányzata 2014-ben hozta létre a települési értéktárat és települési értéktár bizottságot, amelynek feladata közé tartozik a településen fellelhető nemzeti értékek azonosításának szervezése, a településen fellelhető nemzeti értékek adatait tartalmazó gyűjtemény létrehozása.
A műhelymunka alkalmával a Felhívásban rögzített céloknak megfelelően a kulturális civil szervezetek együttműködésének erősítésére, a multikulturális sokszínűség megóvására és ápolására, az együttműködések tartalmának kibővítésére, a tapasztalatcserék erősítésére tettünk erőfeszítést. A mai napon a Varsányi Értéktár alapján, annak esetleges kibővítése céljából, először helyi- majd országos szinten gyűjtöttük össze a kézműves értékeket.
A műhelymunka alkalmával megállapítást nyert, hogy a népi kézművesség a hagyományos értékek megőrzése mellett segíti a vidék társadalmi, gazdasági, turisztikai fellendülését.
A Varsány településen működő Nógrád Turizmusáért Egyesület székhelyéül szolgáló Kézművesporta kiváló helyszínt biztosít az évente megrendezésre kerülő Nyitott Műhely Galériák rendezvénynek. A program célja a hagyományos népi mesterségek bemutatása, átörökítése a jövő generáció számára.

Megállapítást nyert továbbá, hogy tájegységekre jellemzően azonos népi kézműves mesterségek maradtak fenn. A szlovák partnerek részéről felmerült a Külhoni Nemzetrész Értéktárhoz való csatlakozás lehetősége.

Műhelymunka – 2020. január 22.
Varsányi Faluszépítő, Hagyományőrző és Kulturális Egyesület
EFOP – 5.2.2-17-2017-00031 „Múltunkban a jövőnk”

Téma: Kutatási anyagok összegzése.

A külföldi partnerek bevonásával megkezdődött a kérdőívek, mint kutatási anyagok feldolgozása. A felmérésbe 100 fő homoródkarácsonyfalvi és 100 fő varsányi szakember került bevonásra, a Felhívásnak megfelelően.
A kérdőíveken megfogalmazásra kerültek a fiatalok szokásainak, életvitelüknek, kulturális jellegzetességeikre vonatkozó, továbbá közösségi munkát érintő kérdések.
A fentiekben felsoroltak közül kiemelhető a közösségi munkát érintő megállapítás, amit mindkét településen fontos célként jelöltek meg a fiatalok.
Ez azért is fontos és előremutató megállapítás, mert meggyőződésünk, hogy egy település jelene és jövője a közösségekben rejlő értékeknek köszönhetően tud fejlődni.
A civil szervezetek jelenléte az abban való feladatvállalás mindkét település életében kiemelt és fontos terület. A civil közösségek jól kiegészítik a településeken meglévő oktatási-kulturális- vallási intézmények munkáját. A kérdőívet kitöltők jellemzően a civil szervezetekben vállalnak önkéntes feladatot, mely a települések életére pozitív hatást gyakorol.
Minden település életében fontos, hogy kistérségi szinten gondolkodjon, együttműködjön. Ezért örvendetes és megállapítható, hogy jónak mondható a kapcsolatok megléte, azok ápolása, az emberek egymáshoz való viszonya az említett falvakban.
Az iskolázottság szerinti megoszlás jelentős eltérést mutat, mely azzal magyarázható, hogy az anyaországban szervezettebben és jobb körülmények között tanulhatnak a diákok.
Munkahelyek vonatkozásában Varsányban a szolgáltatóipar, míg Homoródkarácsonyfalván a mezőgazdaság jelent megélhetést az embereknek. Ez azzal is magyarázható, hogy a vállalkozások létrehozásának támogatása Magyarországon kedvezőbb, míg Homoródkarácsonyfalván a generációkon átívelő mezőgazdasági munka jelent megélhetést.

Műhelymunka – 2019. szeptember 29.
Varsányi Faluszépítő, Hagyományőrző és Kulturális Egyesület
EFOP – 5.2.2-17-2017-00031 „Múltunkban a jövőnk”

Téma: A Jövő – műhely módszer és a kérdőívek tapasztalatai

A mai műhelymunka alkalmával részletesen kitárgyaltuk a Jövő-műhely módszer tapasztalatait. A műhelymunka résztvevői egyöntetűen úgy nyilatkoztak, hogy számukra összességében pozitív élmény volt a módszer gyakorlatban való kipróbálása. A Jövő-műhely módszer kiválóan alkalmas arra, hogy, településünk fiataljai és a civil szervezetek szorosabb kapcsolatot tudjanak kialakítani. Ennek okán a civil szervezetek hagyományőrző tevékenysége nem korlátozódik az idősebb korosztály aktivizálódására, lehetőség nyílik a hagyományok, kulturális, vallási szokások átadása a fiatalabb generáció számára, már nem csak ismereti szinten, hanem cselekvő, megvalósító szinten is. Így a hagyományőrzés igazából betölti funkcióját, továbbadódik a következő nemzedékek számára.
A kérdőívek tapasztalatai alapján megállapításra került, hogy rendkívül nagy szükség van a civil szervezetek fiatalokat a településen tartó erőfeszítésére.