A projekt szakmai munkáját kiegészítő kutatás bemutatása

100 – 100 fős mintával számoló, kérdőíves kutatásunkat településünkön és Homoródkarácsonyfalván végeztük. Kapcsolódva a projekt céljaihoz és a pályázati felhívásban megfogalmazottakhoz, kérdőívünket az alábbi szempontok szerint készítettük el. A demográfiai adatok kerültek az első helyre, majd ezt követően a helyi közösségi életben való aktivitást, vagy az aktivitásra való hajlamot vizsgáltuk. Kíváncsiak voltunk arra, hogy a közösségi tevékenységek létéről honnan kapnak információt a lakosok, továbbá arra is, hogy a megkapott információkon túl, van-e elképzelésük arról, hogy milyen közösségi programok (rendszeres és eseményszerű) járulnának ahhoz hozzá, hogy kellemesebben érezzék magukat az adott településen. Kutatásunk természetesen ki kellett, hogy térjen a társadalmi státuszt nagyban befolyásoló tényezőkre is, hiszen jól tudjuk, hogy hiába rendelkezik egy település felbecsülhetetlen természeti adottságokkal, ha a megélhetés biztosításához csak szűkös források elérhetők, akkor az ambiciózusabb fiatal lakosság el fog vándorolni az adott településről. Ennek értelmében rákérdeztünk a kérdővben arra is, hogy mennyi utazási időt tartanak elfogadhatónak ahhoz, hogy a településről el lehessen jutni egy középiskolába, valamint, hogy a környéken tanulható szakmák megszerzése árán lehet-e munkát találni elérhető közelségben. A fiatalokat hosszabb távon úgy lehet a településen tartani, ha nemcsak megélhetésük, de gyermekeikkel megélt, családi életük is lefogadható színvonalon élvezhető helyben. Ezért érdekelt bennünket, hogy milyen a kisgyermekes családok élete a településen. A fiatalok elvándorlásának mértéke felgyorsult, és egyre népszerűbb tendenciát mutat, emiatt a probléma orvoslására gyors megoldások kellenek. Ebből adódóan érdekelt bennünket az is, hogy jelenleg mennyire érzik súlyosnak a településeken élők a helyi munkanélküliséget, valamint az is, hogy milyen elképzeléseik vannak arra vonatkozóan, hogy a fiatalokat milyen munkalehetőségekkel lehet helyben tartani. A munkanélküliség mutatóinak elemzésére természetesen rendelkezésünkre állhatnak megbízható, pontos statisztikai adatok is, de jelen kérdőívünk kitöltetésével az volt a célunk, hogy egy olyan helyzetjelentést kapjunk, amely inkább az itt élők szubjektív érzéseire alapul. Tettük mindezt azért, mert úgy gondoljuk, hogy az elvándorlás fontolgatásakor az érintett fiatalok sem a hivatalos statisztikai eredményeket böngészik, hanem az egymástól származó, leginkább szubjektív érzéseken és ezekből kialakuló véleményeken alapszik döntésük az elvándorlás vagy a helyben maradás tekintetében. Projektünk megvalósításával egyrészt az objektív mutatók javítására, másrészt a szubjektív tényezők befolyásolására törekedtünk. Azokon a településeken, ahol a lakosság túlnyomó többsége élhetőnek minősíti a helyi viszonyokat, kisebb a befolyásoló ereje a jobb megélhetést, ugyanakkor kötődések nélküli, bizonytalanságot is magában hordozó lehetőségeket tartogató ismeretlenbe való költözésnek.

A Homoródkarácsonyfalván készített kérdőívek eredményei
A Dungo Kulturális Egyesületnél végzett felmérésben 34 férfi és 66 nő vett részt. Jelentős többségük elmúlt már 26 éves, a kitöltők között összesen 43 fő tartozott a 26-50 éves korosztályba, 20 fő 18 és 25 év közötti, 37 fő legalább 51 éves, vagy annál idősebb.
A megkérdezettek majdnem fele, 39%-uk szakmunkás végzettségű, 22% rendelkezik érettségivel és/érettségire épülő szakképesítéssel, 12% főiskolát végzett, és 15% -nál az iskolai végzettség nem magasabb az általános iskola 8 osztályánál. Nincs a megkérdezettek között olyan, aki nem fejezte be az általános iskolai tanulmányait.
A lakóhelyük településnagyságára vonatkozó kérdésnél 86 fő nyilatkozott úgy, hogy olyan településen lakik, ahol az állandó lakosság száma kisebb mint 1000 fő, és 6 személy lakik olyan településen, ahol az állandó lakosok száma 1000 és 3000 között van. Itt kívánjuk megjegyezni, hogy Homoródkarácsonyfalva összlakossága 2011-es adatok alapján 503 fő, amelyből 489 személy magyarnak vallja magát.
Az alábbi diagram bemutatja, hogy a kérdőívet kitöltők milyen arányban tagjai helyi csoportnak vagy szervezetnek.

A közösséghez tartozás igénye jól látszik a fenti diagramon, hiszen láthatjuk, hogy hagyományőrző szervezethez 32 fő, míg más, bejegyzett civil szervezethez 34 fő tartozik. Ezt azt jelenti, hogy a kitöltők 66%-a rendszeresen tölti szabadidejét közösségben, szervezett formában, és végez több-kevesebb önkéntes munkát a településén lakók örömére.
A civil szervezethez való tartozás pozitív hozadékának ismerjük el, hogy arra a kérdésre, hogy részt vennének-e új civil szervezet megalakításában, a válaszadók 69%-a válaszolt igennel. Úgy látjuk, hogy a településen élőknek határozottan kedvező benyomásaik vannak a civil szervezetek munkájával kapcsolatban, valamint fontosnak tartják, hogy egy ilyen kicsi településen az ott lakók szervezett formákban kapcsolódjanak egymáshoz.
Következő kérdésünkre adott válaszaiknál még inkább alátámasztásra került, hogy az itt élők szívesen munkálkodnak azért a közösségért, amiben élnek, hiszen arra a kérdésre, hogy mit tud felajánlani a teleülés közösségfejlesztése érdekében 77 fő válaszolta azt, hogy önkéntes munkát. 1 személy ajánlana fel pénzt, 22 fő pedig saját személyes, sok év alatt megszerzett tudásával tudná gyarapítani a közösség életét.
A lakóhelyen vagy annak közvetlen környezetében az alkalmanként megrendezésre kerülő zenei koncertek érhetőek viszonylag rendszeresen, ezt a szakkörök jelenléte, működése követi. Színházba elenyésző számban tudnak eljutni a megkérdezettek, az ilyen jellegű kikapcsolódásért annyira sokat kell utazni, hogy ezt csak 4 fő tudja bevállalni néha, alkalmanként. Filmszínházba a megkérdezettek egyáltalán nem járnak.
A kérdőívet kitöltő 100 fő közül 57 részben, 43 fő jól ismeri a környék nemzetiségeinek kultúráját, és közülük 61 fő gondolja úgy, hogy a lakóhelye teljes egészében, 39 fő pedig, hogy részben tükrözik a kulturális jellegzetességeket.
A kulturális intézményi ellátottság hiánya ellenére a válaszadók jelentős hányada – 83% – gondolja úgy, hogy elégséges számban vannak olyan programok, amelyek fiataloknak szólnak.
A településhez, a térséghez való kötődés, identitás erőssége jellegzetes a megkérdezettek körében, hiszen 31%-uk szeret, míg 67%-uk nagyon szeret lakóhelyén élni.
A közösségi eseményekről több forrásból is tájékozódnak a kérdőívet kitöltők, de nem meglepő módon, 82 fő azt a választ adta, hogy Facebook csoportból értesül a megrendezésre kerülő programokról. A szociálmédia hatása napjainkra már olyannyira erős, hogy azok is, akik korábban, néhány évvel ezelőtt még tiltakoztak használata ellen, ma már tagjai a legnépszerűbb közösségi oldalnak, hiszen belátják kézzelfogható előnyeit. A hirdetőtáblákkal, helyi újságokkal ellentétben a szociálmédiának az az előnye is számottevő, hogy egy-egy eseményről több résztvevő nézőpontja szerint nyújt írásos és fotókkal dokumentált beszámolót. Ennek hatásával a korábbi források nem vetekedhetnek.
A megkérdezettek 56%-a gondolja úgy, hogy településének kapcsolata a környező településekkel elégségesnek mondható, viszont 43% úgy nyilatkozott, hogy ez fejlesztésre szorul. Ennél a kérdésnél tehát azt láthatjuk, hogy elég erősen megoszlanak a vélemények, szinte fele-fele arányban állnak. Ezért azt gondoljuk, hogy ezt a kérdést érdemes lenne részletesebben körül járni, a megkérdezettekkel egy olyan kérdőívet kitölteni, amelynek ez a kérdés lenne a fő témája.

Az alábbi diagrammal azt kívánjuk szemléltetni, hogy a kérdőívet kitöltők milyen típusú rendezvényeken venne szívesen rész a lakóhelyéhez közel. Ennél a kérdésnél természetesen több válasz adása is lehetséges volt.

A jelen állapot felmérése után rátértünk azokra a kérdésekre, amelyek a fiatalok jövőképére, a településen tartásával kapcsolatos elképzelésekre keresték a választ.
A megkérdezettek egyértelműen abban látják a fejlődés lehetőségét, hogy létesüljenek új munkahelyek és legyenek képzések a munkanélküliek számára. A következő prioritás a középiskolások bejárásának segítését célozza meg. Ennél a kérdésnél is több válasz bejelölése lehetséges volt, ezért mutatjuk az ide tartozó diagramot.

A környéken tanulható szakmák nem illeszkednek a helyi munkaerő-piaci kereslethez a válaszadók szerint: 68% százalék szerint „nem teljesen”, 30% szerint „egyáltalán nem”.
A munkanélküliek arányára való rákérdezésnél úgy gondolják, hogy településükön nagyjából minden második aktívkorú dolgozik, tehát iszonyú nagy munkanélküliséget érzékelnek. Ennek a kérdésnek a megoldására egyértelmű válaszként azt találják, hogy helyi munkahelyeket kellene teremteni, de lehetőséget látnak abban is, hogy már máshol működő vállalkozásokat csábítsanak a környékre, és abban is, hogy az itt működő vállalkozások munkaerő felvételi kapacitását kellene bővíteni. Arra a kérdésre, hogy a fiatalok mely területen vállalnának legszívesebben munkát, a válaszadók úgyszintén több szektort is megjelöltek. A válaszokat az alábbi diagramon szemléltetjük.

A megkérdezettek úgy látják, hogy a gyermekes családok helyzete elviselhető (43%) vagy elégséges, de nincs jövőképük (53%).
Ennek vélhetőleg az az oka, hogy a válaszadók 82%-a gondolja úgy, hogy több munkahely kellene a településre vagy a környékre. A középiskolába járásra nagyjából 1 óra utazási időt tartanak elfogadhatónak, tehát szükség volna egy olyan felmérésre, amely összeveti a környékben tanulható szakmák nyújtotta lehetőséget a munkaerő-piaci kereslettel.
Elég egyértelmű eredmények születtek a tekintetben is, hogy milyen intézkedések lennének szükségesek a fiatalok helyben tartására. Ezek pedig a következők a legtöbb válasz arányában: lakhatási támogatás; képzések, tréningek; elérhető humán közszolgáltatások.

A Varsányban készített kérdőívek eredményei
Egyesületünk által felvett kérdőíveket 28 férfi és 72 nő töltötte ki, életkori megoszlásuk a következő: 18-25 év közötti 12 fő, 26-50 év közötti 62 fő, 51 éves és annál idősebb 26 fő. Iskolázottsági szintjüket tekintve 3 fő általános iskolai végzettséggel, 7 fő szakmunkás végzettséggel, 40 fő érettségivel és/vagy arra épülő szakképesítéssel, 50 fő főiskolai végzettséggel rendelkezik. 21 fő lakik 3.000 és 15.000 lakosszám közötti településen, 79 fő pedig olyan településen lakik, ahol az állandó lakosok száma kevesebb, mint 3.000 fő.
47 fő nem tagja helyi csoportnak, szervezetnek, viszont a többi válaszadó több szervezethez is tartozik, legtöbben bejegyzett civil szervezethez (28 fő).
A megkérdezettek közül 38 fő úgy vélekedik, hogy részt venne új civil szervezet alakításában, viszont majdnem pontosan ugyanennyi személy nyilatkozott nemlegesen.
A település közösségfejlesztése érdekében a legtöbben önkéntes munkájukkal tudnának hozzájárulni, összesen 66 választ rögzítettünk ide, viszont elég sokan, összesen 29 fő semmit sem tudna felajánlani e célra.
A szórakozási lehetőségek tekintetében elég kielégítő válaszok születtek. Zenés rendezvények, koncertek 79 fő számára elérhetőek, sportegyesületbe és szakkörökre egyaránt majd’ 50 fő jár, és 29 fő tudja megoldani, hogy eljusson színházi előadásokra. (Mivel a válaszok között több is bejelölhető volt, így a kérdésekre adott válaszok értéke több, mint 100.)
A nálunk kitöltött kérdőívek is azt támasztják alá, hogy a megkérdezettek elég jól ismerik a környék nemzetiségeinek kultúráját és saját lakhelyükről is úgy vélekednek, hogy az tükrözi a sajátságos kulturális jellegzetességeket.
Az itteni válaszadók 66%-a úgy gondolja, hogy a helyi fiatalok ellátottak nekik szánt programokkal. Ezt a számot azért is egy nagyon jó aránynak tudhatjuk be, mert összesen 30 fő válaszolta azt, hogy „nem tudom”, ami nem azt jelenti, hogy nincsenek ilyen programok, hanem azt, hogy a válaszadónak nincs ilyen jellegű információja, vélhetőleg idősebb korosztályba tartozik, és nem kíséri figyelemmel a fiatalabbaknak szóló program-ajánlatokat.
A közéleti eseményekről a többség itt is Facebook csoportokból értesül, ugyanakkor 16-29% között mozog a többi információforrás (lakossági fórum, hirdetőtábla, helyi újság, weboldal) „nézettsége” is.
A környező településekkel való kapcsolat értékelését az alábbi diagramon mutatjuk be.

Az itt élők az alábbi programokon vennének részt szívesen (a sorrend jelöli a fontosságot): családi programok, egészséges életmódot népszerűsítő programok, hagyományőrző tevékenység, életmód tanácsadás körébe tartozó előadások, sportolási lehetőség, könyvbemutatók, nemzetiségi napok.
A megkérdezettek az alábbi diagram szerint látják fontosnak az egyes területek fejlesztésének szükségességét.

A környéken tanulható szakmákkal a válaszadók szerint nem feltétlenül lehet a környéken munkát találni (nem igazán 57%, egyáltalán nem 29%). Ennek ellenére nem érzik nagynak a munkanélküliséget, 62%-uk úgy nyilatkozott, hogy nem jelentős számú a munkanélküliség. Ha a könnyen megszerezhető szakmák elérhető közelségben kevés munkahely betöltésére adnak jogosultságot, viszont nem magas a munkanélküliség, akkor annak több oka is lehet. Például sokan átképzésen vettek részt, mások vállalják, hogy több időt fordítsanak munkába járásra, így nem a közvetlen közelben elérhető munkahelyekben gondolkodnak, esetleg többen nem a képzettségüknek megfelelően dolgoznak, stb. E téma köré mindenképpen érdemes lenne egy önálló kutatást szervezni.
A munkanélkülieken való segítést nálunk is hasonlóképpen képzelik el, mint Homoródkarácsonyfalván, új munkahelyek létrehozásával, meglévő, jól működő vállalkozások idecsábításával lehetne javítani a munkanélküliek helyzetén.
A gyermekes családok helyzetéről a válaszadók úgy vélekednek, hogy az elégségesnek mondható, de nincs jövőképük (55%), vagy éppen elviselhető (32%). Szerencsére, az elviselhetetlen, kilátástalan válaszokat mindösszesen 2 fő jelölte be, és azért ne menjünk el szó nélkül amellett a 11 válasz mellett sem, amelyik azt állítja, hogy a fiatalok helyzete itt megfelelő, és rendelkeznek jövőképpel.
Az alábbi diagramon bemutatjuk, hogy a megkérdezettek szerint a fiatalok a térségben mely területeken vállalnának szívesen munkát.

A megkérdezettek a szakmai fejlődés lehetőségét fontosabbnak tartják, mint a több munkahely létrejöttét ahhoz, hogy a fiatalok inkább helyben keressenek és találjanak munkát. Visszautalva egy korábbi kérdésünkre adott válaszokra, úgy tűnik, hogy valóban arról lehet szó, hogy jelentős azoknak az embereknek a száma, akik nem a képesítésüknek megfelelő szinten vagy foglalkozás szerint találnak munkát.
Arra a kérdésre, hogy milyen intézkedések szükségesek a fiatalok helyben maradásának ösztönzésére, az alábbi, fontossági sorrendbe szedett válaszokat kaptuk: képzések, elérhető humán közszolgáltatások, lakhatási támogatás, szemléletformálás, több szabadidős és szórakozási lehetőség, testmozgás, egészséges életmód támogatása. Fontos megjegyeznünk, hogy ennél a kérdésnél is lehetőségük volt a válaszadóknak több választ is megjelölni. Ennek eredménye képpen az első három helyen szereplő válasz igen kiemelkedő arányban magas százalékpontokat kapott: 49, 41. 38. Tehát, a válaszadók 49%-a úgy gondolja, hogy e kérdéskörben a legfontosabb a képzések, tréningek helyben történő elérése, és nagyjából 40% körüli az az arány, akik a humán közszolgáltatások gyarapításában és a lakhatási támogatások meglétében véli garantálni a fiatalok településeinken marasztalását.
A szakmai fejlődés igényét támasztja alá az is, hogy a megkérdezettek 86%-a úgy gondolja, hogy egy középiskolába való eljutásra szánt utazási idő nem kéne, hogy több legyen, mint 30 perc.

Összegzés, ajánlás

A kérdőíves felmérés alapján láthatjuk, hogy mindkét településen jelentős szerepe van a civil szervezetek által nyújtott lehetőségeknek, az ott élők számítanak munkájukra. Ezek a szervezetek nagyban hozzájárulnak tevékenységükkel, hogy erősítsék a fiatalokban az identitás tudatot, a meglévő társadalmi értékekhez való kötődést. Hatalmas a civil szervezetek társadalompolitikai jelentősége, hiszen ezek az önszerveződésből létrejövő csoportosulások képesek arra, hogy megfogalmazzák a többségitől, tehát az átlagostól eltérő értékeket, érdekeket, szükségleteket, igényeket. A civil szervezetek képesek alternatív megoldási módszerek kifejlesztésére, alkalmazására is. A kutatás résztvevői szignifikánsan visszajelezték, hogy bíznak a civil szervezetek hatékonyságában, a modern demokrácia lényeges elemének tekintik e szervezeteket, és úgy gondolják a társadalmi pluralizmus csak velük együtt értelmezhető. A kutatásunkban megjelenő pozitív hozzáállás a civil szervezetekhez, és a nagyfokú önkéntességi hajlam azért is jelent kedvező eredményt, mert számos, civil szervezetek tevékenységének hatékonyságát mérő kutatás szerint a civil szervezetekben való részvétel és a társadalmi bizalom között határozott kapcsolat figyelhető meg. Még a teljesen passzív tagok is sokkal bizakodóbbak, mint a kívülállók. Ez a bizalom természetesen fokozódik az által, ha az egyének nemcsak egy, hanem több civil szervezethez, helyi csoporthoz tartoznak. A civil szervezetek hatékony véleményformálók, jól közvetítik az együttműködésre való fogékonyságot, a szolidaritást, tehát, jelentős szocializációs hatásuk van. Durkheim az egyének és az állam között álló, közvetítő funkciót betöltő civil szervezetekben látta a társadalmi szolidaritás egyetlen biztosítékát. Ennél fogva kiemelt figyelmet érdemelnek az olyan szervezetek, amelyek biztosítják az önfejlődés lehetőségét, és értékes alapot jelentenek az állampolgáriság tettekben megnyilvánuló eszméjének gyakorlásához. A civil szervezeteknek fontos integratív szerepük van: erősítik az emberek társadalmi kötődéseit, sokrétű személyes kapcsolatrendszer kialakítására és életben tartására adnak lehetőséget. A civil szervezetek megteremtik a módját a szabadidő hasznos és értelmes eltöltésének, ugyanakkor a valahová tartozás érzését is nyújtják, azonosulási lehetőséget kínálnak, jelentenek. Ennél fogva a civil szervezetek legfontosabb hatása a közösségre, hogy aktivizálni tudják a szervezet hatókörében lakókat. Könnyen elfogadható, hogy a kisebb településeken, úgy mint Varsányban és külföldi partnereinknél is, hatványozódik a civil szervezetek jelentősége az identitástudat formálódásában, hiszen az ilyen kicsi településeken sokkal inkább szem előtt vannak ezeknek a szervezeteknek a tevékenységei, eredményei. Egy kis közösségben az emberek sokkal inkább ismerik egymást, és sokkal többet tudnak a szűk környezetükben zajló eseményekről, mint a nagyobb városokban élők. Hatalmas erő rejlik ezekben a kis közösségekben, hiszen sokkal hamarabb érhető el kooperáció a lakosok között az ismeretség okán. Könnyen belátható, hogy a modernizáció káros hatásaival szemben vívott harcban mennyire káros lenne, ha figyelmen kívül hagynánk ezt a hatalmas kohéziós erőt. Ugyanakkor tudomásul kell vennünk, hogy abban az esetben, ha a településeinken élők számára nem biztosított a mindennapi megélhetéshez nélkülözhetetlen munka elérhető közelsége, akkor bármekkora erő is rejlik ezekben a helyi kis közösségekben, amelyeket a civil szervezetek foghatnak össze, a lakosság el fog vándorolni. Európa társadalma elöregedő. Hazánkban is számos intézkedés született az elmúlt években, amelyek azt célozzák, hogy a fiatalok vállaljanak több gyermeket. Rengeteg kistelepülésről tudunk, ahonnan már évtizedekkel ezelőtt elkezdtek elvándorolni a fiatalabbak, az örökségül megmaradt régi házak üresen állnak, az ingatlanoknak nincs értéke. Ezek a tények hasonló okokra vezethetők vissza, mint amire kérdőíves felmérésünk kapcsán mi is választ kaptunk. Csodálatos természeti és kulturális értékeket tudunk felmutatni, viszont amivel híján vagyunk, azok a rendelkezésre álló munkaerő felvételét biztosítani tudó munkahelyek, valamint az elérhető közelségben lévő szakmai felkészülést nyújtó oktatási intézmények, elsősorban a középiskolák. Tanulmányútjaink során több kisebb, családi alapon szerveződő, majd bővülő vállalkozást kerestünk fel. Ezeknél a kis vállalkozásoknál azt tapasztaltuk, hogy gondos munkával felmérték a helyben elérhető erőforrásokat, a természeti környezet adta lehetőségeket, ezeket aztán összevetették a helyi igényekkel, majd e két tényező mentén kialakították üzletpolitikájukat. Számos olyan helyen jártunk, ahol a kisvállalkozások építettek arra a leszakadó rétegre, akiknek egyébként a helyi viszonyokat figyelembe véve nemigen volt nagyobb lehetőségük, mint a közmunkaprogramban való részvétel. Természetesen a közmunkaprogram egy nagyszerű átmeneti lehetőség, ugyanakkor családok életét hosszútávon nem lehet rá alapozni. Nagyobb lehetőség rejlik a helyi természeti és kulturális adottságok kihasználásában, az erre alapozott termelésben, szolgáltatásokban, mind perspektivikusan, mind pedig a megélhetés szempontjából nem elhanyagolható jövedelemszerzés szempontjából is.
A felmérést végző mindkét település, Varsány és Homoródkarácsonyfalva is csodálatos természeti adottságokkal, megtekintésre érdemes turisztikai látványosságokkal rendelkezik. Ennek okán mindkét település – és további, a projekt megvalósításában részt vevő külföldi partnereink települései is – akár egész évben vonzhatná a látogatókat, főként, ha a helyi szolgáltatásainkat bővíteni tudnánk. Láthatjuk, hogy mennyire sok érdeklődőt csábít az évente egyszer megrendezésre kerülő Lepényfesztiválunk. Az embereket érdeklik a helyi specialitások, szívesen ismerkednek meg egyes tájak jellegzetes ételeivel, italaival, ezért akár hosszú utat is képesek megtenni, főként, ha a gasztronómiai különlegességek mellett egyéb más, kulturális és turisztikai élményben is részesülhetnek. Ha felmérjük, hogy eddigi hagyományőrző és gyűjtő munkánk, valamint a természeti és épített környezetünk adta lehetőségek révén milyen programokat tudnánk kínálni az idelátogatóknak, rögtön szembesülnénk azzal, hogy számos kézművesipari terméket előállító kisüzemre valamint turisztikai, vendéglátói szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások megteremtésére van szükségünk, nekünk, varsányiaknak és erdélyi partnerünknek is. Sok helyi érdekcsoportnak származna előnye a falusi turizmus és azon belül a gasztroturizmus fejlesztésében és az abból származó településfejlesztési előnyök realizálásából, úgymint az önkormányzatnak, a helyi lakosoknak, a vállalkozóknak és a civil szervezeteknek is. Az érdekegyeztetés és összefogás által az elnéptelenedés felé vezető út helyett a felvirágoztatás felé vezető úton is járhatnánk. Ehhez kívánjuk felhasználni mindazt a tapasztalati úton szerzett tudást, amelyet tanulmányutainkon gyűjtöttünk össze. Egyezetetéseket végzünk a helyi döntéshozókkal, szakemberekkel valamint potenciális befektetőkkel, és a tanulmányutakon kialakított kapcsolatainkat megerősítve belefogunk a szervezésbe.
A kialakítandó kisvállalkozások és szolgáltatások beindításához szükségünk van szakképzett munkavállalókra. Programot kell kidolgoznunk arra vonatkozólag, hogy miképpen tudjuk támogatni a képzésben vagy átképzésben részt venni kívánókat. Magyarországon az OKJ-s képzések felnőttképzésből való kivonása a képzések centralizálását eredményezte. Ennél fogva a képzéseket már nem lehet a résztvevőkhöz elhozni, a résztvevőknek kell a képzésekre eljárniuk. Ez azt eredményezi, hogy sokan azért nem tudnak részt venni egy-egy képzésen, mert az utazással járó költségeket, vagy a tömbösített órákon való részvételhez szükséges szállásköltséget, nem tudják önerőből megfinanszírozni. Nem is beszélve azokról a felnőttekről, akik már mindenképpen csak tandíjfizetés mellett, önköltséges formában tudnak részt venni az egyes képzéseken. Pályázatunk megvalósítási szakaszát befejezve szervezetünk legsürgetőbb következő tevékenysége az lesz, hogy felmérjük a szükségleteket és a szükségletmeghatározás után kidolgozzuk stratégiánkat arra vonatkozóan, hogy hogyan tudjuk megvalósítani elképzeléseinket. Ebben az elkövetkező munkában is nagyban számítunk külföldi partnereink segítségére, mint ahogyan ők is számítanak a mi támogatásunkra. Úgy hisszük, hogy együtt szélesebb spektrumon vagyunk képesek gondolkodni és ennek következtében hathatós megoldásokat találni. A tanulmányutakon szerzett tapasztalatainkból merítve szeretnénk településeinken újabb munkahelyeket teremteni, és ezzel meggátolni, hogy fiataljaink elvándoroljanak a jobb megélhetés reményében.
Visszatekintve a projekt megvalósítási szakaszára, rendkívül eredményesnek tartjuk a közös munkát és nagyszerű lehetőségnek értékeljük, hogy a tanulmányutak és az azokat feldolgozó műhelymunkák távlati lehetőségeket nyújtanak. Felülvizsgálhattuk meglévő erőforrásainkat, új tapasztalatokkal, jó gyakorlatok megismerésével, kipróbálásával, együttműködési lehetőségekkel gyarapodtunk, és leraktuk az alapjait egy nagyszabású fejlesztési programnak. A projekt megvalósításában közreműködő szakmai megvalósítók elkötelezettek az eredmények továbbvitelében, felhasználják meglévő személyes kapcsolataikat arra, hogy a projekt megvalósítása által megkezdett munkát folytatni tudjuk.
Egyesületünk külföldi partnereinkkel egyhangúlag abszolút mértékben azonosul a Duna Régió Stratégia Az emberi erőforrásba és képességekbe való befektetés fejezetében vázolt problémához: „A munkaerőpiacon a munkavállalók mobilitása érdemel figyelmet. Ez lehetőséget nyújt arra, hogy az emberek a lakóhelyük közelében tudjanak dolgozni, és a mobilitásra vonatkozóan mindenki számára előnyös, megalapozott döntést hozhassanak. Ahhoz, hogy valaki nagyobb eséllyel élhessen és dolgozhasson a családja és a szülőhelye közelében, jobb helyi munkalehetőségekre van szükség, és ez azért is fontos, hogy a régióban ne történjen agyelszívás, amellyel együtt jár a képességekbe való meg nem térülő befektetés miatti veszteség is.” A stratégia megfogalmazza az igényt arra vonatkozóan, hogy a munkaerőpiacnak inkluzívabbá kell válnia annak érdekében, hogy a munkaerőben rejlő lehetőségeket minél inkább ki lehessen használni a szegénység elleni küzdelemben. A stratégia megalkotói különös hangsúllyal szeretnének fellépni a kreativitás és a vállalkozói készség támogatása mellett, a versenyképesség fokozása érdekében. Hangsúlyozzák, hogy különös figyelmet kell szentelni a vidéki területeknek, az alternatív foglalkoztatási lehetőségeknek.
A Nemzeti Ifjúsági Stratégia az ifjúsági korosztályok sikeres társadalmi integrációjához szükséges környezet fejlesztését három pontban foglalja össze:
1. A gyermekvállaláshoz szükséges társadalmi, gazdasági, mentális feltételek erősítése, a családi környezet kialakulásának és biztonságának segítése.
2. A fiatalok munkavállalásának és önálló egzisztenciateremtésének elősegítése.
3. A kirekesztés, a kirekesztettség és a marginalizáció esélyeinek csökkentése.
Az önálló egzisztencia megteremtésének fontosságát a NIS is abban látja, hogy mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a fiatalok képesek legyenek olyan munkát vállalni, amely lehetővé teszi a biztos alapokra helyezett családalapítást. A stratégia üdvözlendőnek tartaná a korai munkatapasztalatok megszerzésnek forrásaként a civil szervezeteknél történő önkéntesmunkából származó gyakorlat elismerését, fontosnak tartja a piacképes szakmák oktatását, az első munka megtalálására fordított idő lerövidítését. Ezen felül igényt támaszt arra, hogy a munkaerőpiacról kiszorultak számára reintegráló programok létesüljenek, a nem piacképes szakmával rendelkezők pedig hozzájussanak a megfelelő átképzésekhez.
Kutatásunk eredménye mind a hazai, mind pedig a külföldi partnerünk oldalán alátámasztják azt, hogy a megkérdezett összesen kétszáz fő messzemenőleg egyetért e stratégiákban megfogalmazottakkal, sőt, maximális igényük van arra, hogy ezek az elvek megvalósuljanak. Ennél fogva biztosak lehetünk abban, hogy a projekt megvalósítása során tapasztalati tanulással szerzett információk, a megismert jó gyakorlatok nyomán megszületett elképzelések megvalósítása a jövőben támogatásra talál mind a varsányi, mind pedig külföldi partnereinknél.

Köszönetnyilvánítás
Ezúton szeretnénk köszönetünket kifejezni külföldi partnereinknek: a Dungo Kulturális Egyesületnek (Homoródkarácsonyfalva – Erdély), a Ragyolci Önkormányzatnak (Szlovákia), a Sedziejowice Község Önkormányzatának (Lengyelország), valamint Otmuchów testvértelepülésünknek. A program eredményességéhez nagyban hozzájárultak szakmai tudásukkal, szemléletmódjukkal, innovatív megoldásaikkal, nagyfokú tapasztalatukkal és segíteni akarásukkal. Bízunk benne, hogy a közös munka bennük is kellemes emlékeket, hasznos tapasztalatokat, értékes gondolatokat teremtett. Valamint szeretnénk köszönetünket kifejezni a hazai szakmai megvalósítóknak is, akik nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy egyesületünk sikeresen megvalósítsa ezt a projektet, és akik hozzájárulnak ahhoz, hogy a megkezdett munkát együtt tudjuk folytatni településünk fejlődése érdekében.

életmódot erősítő, helyi szereplőket elérő szemléletformálás megvalósítása témakörben. EFOP-5.2.2-17-2017-00102

Kérdőív

A helyi identitás erősítése témakörben. EFOP-5.2.2-17-2017-00031

Kérjük, hogy a válaszait jelölje x-el. A kérdőív kitöltése anonim.

1.Az Ön neme
1Férfi 
2 
2.Az Ön életkora
118-25 
226-50 
351- 
3.Az Ön iskolázottsága
1Kevesebb mint 8 osztály 
28 általános 
3Kitanult valamilyen szakmát 
4Érettségit tett 
5Érettségi után szakmát szerzett 
6Főiskolai/egyetemi diplomája van 
4.Az Ön lakóhelye
1Város, több mint 15.000 lakossal 
2Város, kevesebb mint 15.000 lakossal 
3Község, több mint 3000 lakossal 
4Község, kevesebb mint 3000 lakossal 
5Község, 1000 főnél kevesebb lakossal 
5.Tagja valamelyik helyi csoportnak, szervezetnek az alábbiak közül?
1Bejegyzett civil szervezet 
2Egyházi szervezet 
3Baráti kör 
4Nyugdíjas klub 
5Sport egyesület 
6Hagyományőrző szervezet 
7Nem tagja semmilyen hasonló szervezetnek 
8Egyéb, éspedig:
6.Részt venne-e egy új civil szervezet alakításában és tevékenységében?
1Igen 
2Nem 
3Nem tudom 
7.Ön mit tudna felajánlani a település közösségfejlesztése érdekében? (Több válasz is adható.)
1Pénz 
2Önkéntes munka 
3Tudás 
4Semmit sem tudok felajánlani 
5Egyéb, éspedig:
8.Az alábbiak közül mely szórakozási, kikapcsolódási lehetőségek érhetőek el lakóhelyén?
1Mozi 
2Színház 
3Sportolási lehetőség 
4Szakkörök 
5Zenei rendezvények, koncertek 
9.Ön szerint tükrözi-e lakóhelye az  e területre jellemző kulturális jellegzetességeket?
1Egyáltalán nem 
2Részben 
3Teljes egészében 
4Hiányolom: 
10.Jól ismeri-e a környéken élő nemzetiségek kultúráját, hagyományait?
1Egyáltalán nem
2Részben
3Jól
11.Az Ön településén elérhetőek-e olyan programok, foglalkozások, amelyek rendszeresen összefogják az itt élő fiatalokat?
1Biztosan tudom, hogy igen 
2Biztosan tudom, hogy nem 
3Nem tudom 
12.Mennyire érzi erősnek magában a településhez, a térséghez való kötődést, identitást?
1Egyáltalán nem szeretek itt élni 
2Nem különösebben szeretek itt élni, de elfogadom, hogy itt élek 
3Szeretek itt lakni 
4Nagyon szeretek itt lakni 
13.Honnan szerez tudomást a helyi közéleti, közérdekű eseményekről? (Több válasz is adható.)
1Lakossági fórum 
2Hirdető táblák 
3Helyi újság 
4Weboldal 
5Közösségi oldal, Facebook csoport 
6Egyéb, éspedig:
14.Milyennek tartja a kapcsolatot a környező településekkel?
1A településen élők és a környező településeken élők kapcsolata jónak mondható 
2A településen élők és a környező településeken élők kapcsolata elégségesnek mondható 
3A településen élők és a környező településeken élők kapcsolata fejlesztésre szorul 
15.Véleménye szerint milyen ügyekben lehetne összefogni a környező településekkel? (Több válasz is adható.)
1Közlekedésfejlesztés 
2Kulturális programok szervezése 
3Munkahelyek teremtése 
4Hagyományőrző tevékenység 
5Közösségfejlesztés 
6Egészségügyi szolgáltatások 
7Egyéb, éspedig:
16.Milyen típusú rendezvényeken venne szívesen részt a lakóhelyéhez közel? (Több válasz is adható.)
1Egészséges életmódhoz kapcsolódó családi programok 
2Életmód tanácsadás 
3Tematikus nemzetiségi napoik 
4Könyvbemutatók, felvilágosító előadások 
5Több sportolási lehetőség 
6Hagyományőrző kulturális rendezvények 
7Komplex családi programok, ahol az egészségnevelés, sportolás, szórakozás egyaránt helyet kap 
17.Melyik az a terület, ahol az Ön életterében a legjobban szükség lenne a fejlődésre? (Több válasz is adható.)
1Helyi munkalehetőségek teremtése 
2Munkanélküliek képzése, átképzése, segítség az elhelyzekedésükben 
3Közösségépítés, közösségi programok szervezése 
4Helyi rendezvények szervezése 
5Fiataloknak, kisgyermekes családoknak több program, szórakozási lehetőség szervezése 
6Több sportolási lehetőség 
7Középiskolába járó fiatalok napi bejárását, tanulását segítő intézkedések 
8Egyéb, éspedig:
18.Mit gondol, az elérhető közelségben tanulható szakmák megszerzésével könnyen lehet a környéken munkát találni?
1Igen 
2Nem teljes mértékben 
3Egyáltalán nem 
4Nem tudom 
18.Mit gondol, milyen mértékű lehet a munkanélküliség a környezetében?
1Nagyon sok munkanélküli van 
2A felnőtt, aktív lakosság több mint a fele munkanélküli 
3Vannak munkanélküliek, de számuk nem jelentős 
4Nincsenek munkanélküliek 
19.Mely utat látja leginkább járhatónak a munkalehetőségek, elhelyzezkedési lehetőségek tekintetében?
1Helyi munkahelyek teremtése 
2Működő vállalkozások térségbe történő terjeszkedésének elősegítése 
3Hagyományos mesterségek visszatanulása, gyakorlása 
4Egyéni vállalkozások, őstermelői kör, családi vállalkozások bővítése 
20.Milyennek látja Ön a gyermekes családok helyzetét a településen?
1Teljes mértékben megfelelő, van jövőképük 
2Elégséges, de a jövőkép nem bíztató 
3Elviselhető 
4Elviselhetetlen, kilátástalan 
21.Ön szerint mely területen vállalnának a fiatalok szívesen munkát helyben vagy a környéken?
1Mezőgazdaság 
2Könnyűipar 
3Szolgáltatóipar 
4Vendéglátás 
5Turisztika 
6Egyéb, éspedig:
22.Ön szerint mi motiválná a fiatalokat, hogy a telülésen vállaljanak munkát?
1Több munkahely 
2Szakmai fejlődés lehetősége 
3Pezsgőbb kulturális élet 
4Olcsóbb lakhatási lehetőségek 
23.A munkahelyteremtés mellett hogyan, milyen intézkedésekkel lehetne a fiatalok helybenmaradását ösztönözni, a fiatalok számára vonzóbbá tenni a települést? (Maximum 3 választ jelöljön meg!)
1Több szervezett szabadidő-eltöltési, szórakozási lehetőség biztosítása 
2Képzések, tréningek szervezése, tudásszintjük javítására 
3Lakhatás támogatása 
4Testmozgás, egészséges életmód támogatása, ösztönzése 
5Fiatalok közösségépítésének támogatása 
6Szemléletformálás egymás jobb elfogadása érdekében 
7Elérhető humán közszolgáltatások (bölcsőde, óvoda, általános iskola, egészségügyi intézmények) 
8Egyéb, éspedig:
24.Mennyi utazási időt tart elfogadhatónak középiskolába, munkahelyre utazásra vonatkozóan?
1Semennyit, ezeknek gyalog megközelíthetőknek kellene lenniük 
230 percet maximum 
3Akár 1, másfél óra is elfogadható lehet megfelelő közlekedéssel 
4Maximum 2 órát 
5Egy jó iskola vagy munkahely miatt érdemes akár ideiglenesen vagy véglegesen is másik településen lakni 

Projektazonosító szám: EFOP-5.2.2-17-2017-00031

Varsányi Faluszépítő, Hagyományőrző és Kulturális
 Egyesület
Dátum:2019. március 1 – 2019. május 31.
Esemény megnevezése:A kérdőíves felmérés összesítő táblázata a helyi identitás elősegítése témakörben
Helyszíne:Homoród
Nem ÖSSZ.:
Férfi 34
 66
Életkor  
18-25 20
26-50 43
51- 37
Iskolázottság  
<8 ált.  
8 ált. 15
szakm. 39
érettségi 22
főisk. 12
Lakhely  
Város >150000 lakos 0
Város < 15000 lakos 8
Község >3000 lakos 0
Község <3000 lakos 6
Község <1000 lakos 86
Tagja helyi csop-nak, szerv-nek?  
Bejegyzett civil szerv. 34
Egyházi szerv. 9
Baráti kör 5
Nyugdíjas klub 0
Sport egy. 0
Hagyományőrző szerv. 32
Nem tagja ilyen szerv-nek 29
Egyéb, éspedig 0
Részt venne új civil szerv. alakításában, tevékenységében?  
igen 69
nem 23
nem tudom 8
Mit tud felajánlani a település közösségfejl. érd?  
pénz 1
önkéntes munka 77
tudás 23
semmi 17
Egyéb, éspedig 0
Mely szórakozási lehetőségek érhetők el lakóhelyén?  
mozi 0
színház 4
Sport egy. 5
szakkör 25
zenei rend.koncertek 75
Tükrözi a lakóhelye a kult.jellegzetességeket?  
egyáltalán nem 0
részben 39
teljes egészében 61
hiányolom 0
Ismeri a környék nemzetiségeinek kultúráját?  
egyáltalán nem 0
részben 57
jól 43
Települési programok fiataloknak  
igen 83
nem 6
nem tudom 11
Kötődés, identitás  
nem szeretek itt élni 0
nem szeretek itt élni, de elfogadom 2
szeretek itt élni 31
nagyon szeretek itt élni 67
Honnan szerez tudomást a köz.eseményekről?  
lakossági fórum 0
hirdetőtábla 33
helyi újság 2
weboldal 3
FB csop. 82
Egyéb, éspedig 0
Kapcs. Környező tel.  
jól 1
elégséges 56
fejlesztésre szorul 43
milyen rendezvényeken venne részt?  
egészséges életm. 29
életmód tan. 26
nemzetiségi napok 0
könyvbem.felvil. Előad. 11
sport.leh. 4
hagyományőrző tev. 73
családi progr. 20
Hol kéne fejlődni?  
munkahely teremtés 82
munkanélküliek képzése 42
közösségépítés, programok 15
helyi rendezvények 17
fiataloknak, családoknak több program 7
több sport 0
középisk.-ba járók bejárását segítő intézked. 35
Egyéb, éspedig 0
Tanulható szakmákkal lehet munkát találni?  
igen 2
nem teljesen 68
egyáltalán nem 30
nem tudom 0
Milyen mértékű a munkanélküliség?  
nagyon sok munkanélküli van 38
több mint 50% munkanélküli 41
nem jelentős számú 21
nincsenek munkanélküliek 0
Hogyan lehet segíteni a munkanélkülieken?  
Helyi mh-ek teremtése 69
vállalkozások ide csábítása 17
hagyományos mesterségek 1
vállalkozások bővítése 13
Gyermekes családok helyzete?  
megfelelő, van jövőkép 4
elégséges, nincs jövőkép 53
elviselhető 43
elviselhetetlen, kilátástalan 0
Ön szerint mely területen vállalnának a fiatalok szívesen munkát helyben vagy a környéken?  
mezőgazd. 92
könnyűip. 15
szolgáltatóip. 67
vendégl. 0
turisztika 10
Egyéb, éspedig 0
Ön szerint mi motiválná a fiatalokat, hogy a telülésen vállaljanak munkát?  
több munkahely 82
szakmai fejlődés 18
pezsgőbb kulturális élet 0
olcsóbb lakhatás 0
Milyen intézkedések szükségesek a fiatalok helybenmaradásának ösztönzésére?  
több szabadidős, szórakozási lehetőség 1
képzések, tréningek 52
lakhatás támogat. 59
testmozgás egészséges életmód tám. 0
szemléletformálás 12
elérhető humán közszolgát. 51
Egyéb, éspedig 0
Mennyi utazási időt tart elfogadhatónak középiskolába, munkahelyre utazásra vonatkozóan?  
semennyit 0
max. 30 perc 54
akár 1-1,5 óra 45
max. 2 óra 1
akár másik településen is érdemes lehet lakni 0

Projektazonosító szám: EFOP-5.2.2-17-2017-00031

Varsányi Faluszépítő, Hagyományőrző és Kulturális
 Egyesület
Dátum:2019. március 1 – 2019. május 31.
Esemény megnevezése:A kérdőíves felmérés összesítő táblázata a helyi identitás elősegítése témakörben
Helyszíne:Varsány
Nem ÖSSZ.:
Férfi 28
 72
Életkor  
18-25 12
26-50 62
51- 26
Iskolázottság  
<8 ált. 0
8 ált. 3
szakm. 7
érettségi 12
főisk. 50
Lakhely  
Város >150000 lakos 0
Város < 15000 lakos 21
Község >3000 lakos 0
Község <3000 lakos 79
Község <1000 lakos 0
Tagja helyi csop-nak, szerv-nek?  
Bejegyzett civil szerv. 28
Egyházi szerv. 7
Baráti kör 3
Nyugdíjas klub 4
Sport egy. 11
Hagyományőrző szerv. 12
Nem tagja ilyen szerv-nek 47
Egyéb, éspedig 0
Részt venne új civil szerv. alakításában, tevékenységében?  
igen 38
nem 39
nem tudom 23
Mit tud felajánlani a település közösségfejl. érd?  
pénz 3
önkéntes munka 66
tudás 18
semmi 29
Egyéb, éspedig 1
Mely szórakozási lehetőségek érhetők el lakóhelyén?  
mozi 0
színház 29
Sport egy. 46
szakkör 49
zenei rend.koncertek 79
Tükrözi a lakóhelye a kult.jellegzetességeket?  
egyáltalán nem 1
részben 43
teljes egészében 56
hiányolom 0
Ismeri a környék nemzetiségeinek kultúráját?  
egyáltalán nem 1
részben 51
jól 48
Települési programok fiataloknak  
igen 66
nem 4
nem tudom 30
Kötődés, identitás  
nem szeretek itt élni 0
nem szeretek itt élni, de elfogadom 18
szeretek itt élni 57
nagyon szeretek itt élni 25
Honnan szerez tudomást a köz.eseményekről?  
lakossági fórum 16
hirdetőtábla 14
helyi újság 19
weboldal 29
FB csop. 83
Egyéb, éspedig 0
Kapcs. Környező tel.  
jól 39
elégséges 41
fejlesztésre szorul 20
milyen rendezvényeken venne részt?  
egészséges életm. 35
életmód tan. 25
nemzetiségi napok 5
könyvbem.felvil. Előad. 13
sport.leh. 20
hagyományőrző tev. 32
családi progr. 64
Hol kéne fejlődni?  
munkahely teremtés 43
munkanélküliek képzése 36
közösségépítés, programok 29
helyi rendezvények 16
fiataloknak, családoknak több program 42
több sport 25
középisk.-ba járók bejárását segítő intézked. 6
Egyéb, éspedig 0
Tanulható szakmákkal lehet munkát találni?  
igen 7
nem teljesen 57
egyáltalán nem 29
nem tudom 7
Milyen mértékű a munkanélküliség?  
nagyon sok munkanélküli van 22
több mint 50% munkanélküli 16
nem jelentős számú 62
nincsenek munkanélküliek 0
Hogyan lehet segíteni a munkanélkülieken?  
Helyi mh-ek teremtése 29
vállalkozások ide csábítása 42
hagyományos mesterségek 14
vállalkozások bővítése 15
Gyermekes családok helyzete?  
megfelelő, van jövőkép 11
elégséges, nincs jövőkép 55
elviselhető 32
elviselhetetlen, kilátástalan 2
Ön szerint mely területen vállalnának a fiatalok szívesen munkát helyben vagy a környéken?  
mezőgazd. 1
könnyűip. 16
szolgáltatóip. 68
vendégl. 28
turisztika 20
Egyéb, éspedig 0
Ön szerint mi motiválná a fiatalokat, hogy a telülésen vállaljanak munkát?  
több munkahely 28
szakmai fejlődés 59
pezsgőbb kulturális élet 8
olcsóbb lakhatás 5
Milyen intézkedések szükségesek a fiatalok helybenmaradásának ösztönzésére?  
több szabadidős, szórakozási lehetőség 33
képzések, tréningek 49
lakhatás támogat. 38
testmozgás egészséges életmód tám. 15
szemléletformálás 35
elérhető humán közszolgát. 41
Egyéb, éspedig 0
Mennyi utazási időt tart elfogadhatónak középiskolába, munkahelyre utazásra vonatkozóan?  
semennyit 3
max. 30 perc 86
akár 1-1,5 óra 9
max. 2 óra 0
akár másik településen is érdemes lehet lakni 2