Disszemináció – 2021. július 16-18. Varsányi Faluszépítő, Hagyományőrző és Kulturális Egyesület EFOP – 5.2.2-17-2017-00031 „Múltunkban a jövőnk”
Téma: Tapasztalatok megosztása hazai szakemberek körében.
A rendezvény témája a tapasztalatok megosztás a hazai szakemberek körében, tréning, kompetenciafejlesztés keretén belül. Jövő-Műhely módszer tapasztalatinak bemutatása tréning keretében. Beszélgető kör tapasztalati kipróbálása. A Szakmai tervben a projekt utolsó félévére terveztük a 3 napos tréninget, amelyen 30 főt vontuk be – vállalásunknak megfelelően – több, mint 15 fő projekten kívüli személy részvételével.
Az eseményen kiemelt figyelmet kapott a falusi turizmus és a helyi vállalkozások szolgáltatásainak bívítése a generációk közötti egyre tágabb szakadék áthidalásának módszertana.
A tapasztalatok megosztását a továbbiakban is folytatjuk, része lesz a fenntartási időszak teljesítésében is.
Tanulmányút – Balassagyarmat – 2021. július 25. Varsányi Faluszépítő, Hagyományőrző és Kulturális Egyesület EFOP – 5.2.2-17-2017-00031 „Múltunkban a jövőnk”
Téma: Palóc Hagyományéltető napok
A Palóc Hagyományéltető napok keretében került megrendezésre Balassagyarmaton a Palóc Búcsú Szent Anna tiszteletére, mely több évtizedes hagyományokra tekint vissza. Szent Annának a palócok vallásos kultúrájában különös helye, hivatása alakult ki. Krisztus nagyanyja a palóc, de az egész hazai katolikus asszonynépnek kiváltságosan tisztelt szentje lett: magtalanok, áldott állapotban lévők, női betegségben szenvedők tekintették nagylelkű pártfogójuknak.
Mára a Búcsú köré több napos rendezvényt szerveznek, mely alkalmat ad színvonalas színpadi műsorok bemutatására, ideértve nem csupán a hagyományőrző csoportok fellépését, hanem könnyűzenei koncerteket is. Lehetővé teszik továbbá a környékbeli települések bemutatkozását, a palóc konyha remekeinek megismertetését, valamint kézműves kirakodók vásárát, népi játékok, mesterségek, kézműves foglalkozások (kovács, fafaragó, szövő) bemutatóját.
A rendezvényen a Nógrád Turizmusáért egyesülettel közösen vettünk részt a helyi rendezvények szervezéséhez szükséges tapasztalatok gyarapítása érdekében, mivel széleskörű, átgondolt, jól felépített programpalettával rendelkező eseményről van szó, ami több évtizedes múltra tekint vissza, melynek során folyamatosan csiszolták a mára kiforrot rendezvényt.
Idén Buják, Kétbodony, valamint Nógrádsipek mutatkozott be, a jelenlévők megkóstolhatták a palóc konyha remekeit, mint a bujáki süteményeket, az ilinyi káposztát, a kétbodonyi szilvásgombócot, a nógrádsipeki gulyást és laskát, valamint a szlovákgyarmati haluskát. A Búcsú hagyományosan a Római Katolikus Főplébánia Templom elől indult a Palóc ligetbe a népviseletes csoportok részvételével. A Palóc Múzeum kápolnájánál a menetben résztvevők közösen imádkoztak, majd ünnepi szentmisére került sor a szabadtéri Palóc Színpadon. Idén a szentmise végén a püspök úr megáldotta a családokat, majd közösen énekeltek palóc dalokat a résztvevők.
Nagyon fontos tapasztalatokat szereztünk, ugyanis településünkön is gyakoriak a vallási ünnepeket, valamint a világi eseményeket összekapcsoló rendezvények, és itt kétségkívül remekül ötvözik a kettőt, ennek köszönhetően széleskörű célcsoportot tudnak megszólítani, növelve ezzel a részvételt.
Tanulmányút – Hódmezővásárhely – 2021. július 23-25. Varsányi Faluszépítő, Hagyományőrző és Kulturális Egyesület EFOP – 5.2.2-17-2017-00031 „Múltunkban a jövőnk”
Téma: Lovasterápia.
2021. július 23-25. között az Írisz Gyógylovaglás és Lovastorna Alapítvány munkájába
nyerhettünk betekintést. Célunk az alapítvány tevékenységének megismerése, hagyományőrző
lovas programok, gyógylovaglás mestersége, lovas népi játékok, lovas sportokhoz használatos
eszközök megismerése, továbbá kíváncsiak voltunk arra, hogyan alakítanak, teremtenek munkahelyeket egy lovastanyán.
Az Írisz Gyógylovaglás és Lovastorna Alapítvány sokrétű tevékenységi körrel rendelkezik, fő
célcsoportjába tartoznak a halmozottan hátrányos helyzetű fiatalok, fő tevékenységük mozgásterápia lóháton, ami egy olyan speciális prevenciós jellegű gyógytorna, mozgásterápia,
amely a tartási rendellenességek, a gerincbetegségek kialakulásának megelőzését célozza. Ez a program egészséges és tartási rendellenességgel küzdő gyerekek és fiatalok kezelésére is egyaránt alkalmas, fontos szerepe van a tanulási képességek fejlesztésében.
A tanulmányút során nem csupán az Alapítvány működésébe nyerhettünk betekintést, hanem
részt vehettünk egy konkrét mozgásterápiás foglalkozáson megfigyelőként. Fontos tapasztalat
volt számunkra a lovasoktatók hozzáállása, a hátrányos helyzetű fiatalokkal való kommunikáció, bánásmód mikéntje, speciális oktatási módszerek megismerése, ugyanis ezeket
mi is tudjuk alkalmazni a helyi viszonyoknak megfelelően. A településen foglalkoznak lovakkal, lovagoltatással, így tapasztalatainkkal az ő munkájukat is tudjuk segíteni, gazdagítani.
Helyi rendezvény – 2021. július 2. Varsányi Faluszépítő, Hagyományőrző és Kulturális Egyesület EFOP – 5.2.2-17-2017-00031 „Múltunkban a jövőnk”
Téma: A helyi termékek szerepe a hagyományőrzésben
Szakmai napot szerveztünk, ahol a helyieken kívül Miskolcról, Szikszóról, Kazárról és Szlovákiából érkezett vendégek voltak jelen. A szakmai nap célja a Varsányban működő falugazdaság, a helyi és a nógrádi termelők és portékáik bemutatása.
Egy élményekkel teli nap, tudásátadás, tapasztalatok megosztása, jó beszélgetések. Az elmúlt évek fejlesztéseinek köszönhetően Varsányban akár több napot is tartalmasan el tudnak tölteni az ide érkező vendégek.
Többek között a program része volt a varsányi Osztroluczki Borház meglátogatása, ahol a tulajdonos által készített finom borokat kóstoltuk meg. A nemrégiben átadásra került Interaktív Gasztronómiai Oktató és Bemutató Térben a település falugazdaságában megtermelt és feldolgozott alapanyagok felhasználásával készült palóc ételeket kóstolhattak a résztvevők.
A szakmai előadásra a Hagyományőrzők Házában (Varsány, Kossuth út 1/A.) került sor. A téma a helyi termékek élményalapú értékesítése volt. A helybeli vásárok és különféle szórakoztató, hagyományőrző programok megszervezésekor külön gondot fordítunk a varsányi és környékbeli gazdálkodók, kézművesek, termelők megszólítására és a rendezvények helyszínein kiemelt helyet biztosítunk számukra, hogy termékeiket megismertethessék, megszerettethessék a rendezvényekre érkező vendégekkel. Így a kikapcsolódni vágyó vendégek egyben gasztronómiai élményekkel is gazdagodnak, a helyi kézműves termelők pedig rendszeres bevételhez jutnak.
Délután a szügyi prémium kategóriás greenwave tökmag termékeket előállító fiatal, nagyon ambíciózus párt, Lágymányosi-Papp Lillát és Papp Viktort láttuk vendégül, akik megismertették a résztvevőkkel kézműves termékeiket.
Műhelymunka – 2020. október 15. Varsányi Faluszépítő, Hagyományőrző és Kulturális Egyesület EFOP – 5.2.2-17-2017-00031 „Múltunkban a jövőnk”
Téma: A projekt eddigi eredményei. Szakmai összegzés.
Műhelymunka keretében egy mindenki számára fontos témát dolgoztunk fel, amely a települések kulturális értékeire, a mindenhol meglévő hagyományokra, az értéktárak tovább gondolására irányult. A Felhívással összhangban vállalt részfeladataink megvalósulását vettük sorra, kiemelt figyelmet szentelve a település közösségi életének felvirágoztatásáért folytatott, elsősorban fiatalok által végzett önkéntes munkának. Az önkéntes munka a közösségépítés egyik eszköze. Hatására fejlődik a társadalmi tőke, erősödik a demokrácia. Egyik alapelve a szolidaritás. Az együttműködési készség fejlődésével nő a civil kezdeményezések és szervezetek jelentősége. Az önkéntes munka javítja a gazdaságilag-társadalmilag hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságát, pályakezdő fiatalok számára lehetőséget nyújt a tapasztalatszerzésre, az aktivitásukat megőrző időseknek a társadalmilag (is) hasznos munkavégzésre, a fogyatékosoknak a társadalmi integrációra.
További témánk volt a család szerepe a településeink életében. Kiemelten fontos kérdések ezek, melyek a projekt tervezésekor is felvetődtek.
Az alábbiakban mutatjuk be, hogy a fenti két témában melyek azok a tevékenységek és települési/szervezeti mutatók, amelyek jelentőséggel bírnak.
Varsány: a település lakosságának összetételét figyelembe véve nem nevezhető elöregedő településnek. A gyerekek és a fiatal korosztály jelenlétének köszönhetően számtalan új innovatív ötlet fogalmazódik meg évről évre a kultúra és a hagyományok megőrzése érdekében. A községben értéktárat hoztak létre, melyben felsorolásra kerültek a legkiemelkedőbb értékek a gasztronómia, a viselet és az építészet területén.
Homoród: a székely viselet, a szokások, a hagyományok és a helyi termék előállítása egyaránt közösségi összefogást feltételez. Kiemelt programjuk a székely lakodalom, melyet évről évre megszerveznek.
Ragyolc: a Felvidéken lévő település évtizedek óta ápolja kulturális hagyományait. A Palóc néptánccsoport gyűjti maga köré azokat a fiatalokat, akik a község kulturális életének a mozgatói. Számtalan programot, kiállítást és eseményt szerveznek, ami összefogja a családokat, a település szinte minden korosztályát.
Otmuchow: a régióban egyedülálló és kiemelt rendezvény a virágkarnevál, melyet évről évre egyre több ember látogat. A vallási élet és hagyományok kiemelt szerepet töltenek be a település életében.
Sedziejowice: a település központi szerepet tölt be a térség életében, ezért minden évben bearatási ünnepséget rendeznek, ahol több mint 30 település mutatkozik be. Felvonulnak a hagyományőrző csoportok, elhozzák helyi termékeiket, szentmise keretében termékáldást mutatnak be. Különösen szép színfoltja ez a településnek.
Műhelymunka – 2020. augusztus 10. Varsányi Faluszépítő, Hagyományőrző és Kulturális Egyesület EFOP – 5.2.2-17-2017-00031 „Múltunkban a jövőnk”
Téma: A projekt eddigi eredményei. Szakmai összegzés.
A Műhelymunka alkalmával a projekt eddigi eredményeit vettük számba.
A külföldi partnerek bevonásával 2 tanulmányút valósult meg. Az alábbiak mondhatók el a tanulmányutakkal kapcsolatban.
A szervezés során figyelembe vettük, hogy a mi vidékünktől lényegesen eltérő, fejlettebb régióba látogassunk, valamint egy hozzánk hasonló adottságokkal rendelkező térséget keressünk fel.
Balaton felvidék: Az országon belül a legfejlettebb térségeket foglalja magában. Kulturális, turisztikai, szolgáltatóipari, egyéb vállalkozási területeket. Kiemelten a borászat, gyógy-és fűszernövény termesztés-és feldolgozás. Nem jellemző az önkormányzatok hatékony közreműködése a foglalkoztatásban. Helyi termelők, kézművesek, vállalkozások működnek a településeken. A piacon való megjelenésük szervezett, egyensúlyban van a kereslet és a kínálat.
Nyírség: Kelet-Magyarországi Régió része. Évtizedeken keresztül komoly hátrányokkal küzdött. Ezekből a nehézségekből láthatóan kezd kilábalni. Sok tekintetben a Nógrád megyében is tapasztalt problémákkal itt is küzdenek, úgy mint: foglalkoztatás- munkaerőpiaci nehézségek, munkanélküliség, önkormányzatok nehéz gazdasági helyzete, közfoglalkoztatás jelenléte. Megállapítható azonban, hogy a közlekedési infrastruktúrájuk jelentős fejlődésen ment át az elmúlt években.
Szakmai összegzésként megfogalmazódott, hogy eddigi tevékenységünk összhangban a Felhívással, kapcsolódik a Duna Régió Stratégia keretében meghatározott elvárásokhoz: A makro-régió egyes területei közötti nagyfokú regionális fejlettségbeli különbségek lényeges mérséklésére irányuló tapasztalatszerzést, valamint településünk, mint a versenyképesség fejlesztése szempontjából kitüntetett figyelmet érdemlő község fejlesztési lehetőségeit célozta meg.
Az idei évre tervezett rendezvények közül a COVID intézkedések miatt a helyi rendezvények megtartása elmaradt.
Műhelymunka – 2020. február 19. Varsányi Faluszépítő, Hagyományőrző és Kulturális Egyesület EFOP – 5.2.2-17-2017-00031 „Múltunkban a jövőnk”
Téma: Gasztrokultúra a hagyományok jegyében.
A mai napon a Nemzeti Felzárkóztatási Stratégiában problémaként felmerülő, főként az észak-magyarországi régiót érintő területi hátrányok és tartós népességcsökkenés, elvándorlás problémájának kérdéskörével foglalkoztunk, melyhez a gasztronómia és kultúra/hagyomány kapcsolatának tematikáját rendeltük. A helyi identitás fenntartásának eszköze lehet egy hagyományos módon elkészített étel, főként egy olyan étteremben, ahol a vendégeket váró környezet is a helyi néprajzi sajátosságokat hordja magán. Mindezeken felül egy népszerű vendéglátóhely részint munkahelyet teremt néhány helyben lakónak, részint pedig közösségi színtérként is funkcionál, mivel számos kulturális és/vagy hagyományt őrző családi, baráti, lakossági rendezvénynek is helyet biztosít és további lehetőségeket rejt magában.
A gasztronómiai turizmus nem ismeretlen fogalom már hazánkban sem, sokan szeretnek új kultúrákat a konyhán keresztül megismerni. A falusi turizmus is sokat köszönhet a magyar ételek minőségi bemutatásának, de már a hazai szállodákban sem elég a svédasztal ahhoz, hogy a vendég elégedetten távozzon.
A gasztronómiai élményekre épülő vakációk már régóta népszerűek. Folyamatosan növekvő érdeklődést tapasztalható a „gasztro-vakációk” iránt. Régiónként azonos és eltérő hagyományok adják a gasztroturisztikai kínálat sokszínűségét. A gasztroturizmus az a turizmusfajta, amelyben legközelebb kerülnek a vendégek és a lakosok egymáshoz. A rendezvények nem csupán gasztronómiai bemutatók. Természetes környezetben folynak, a főzőhelyek, eszközök és berendezési tárgyak a múltat idézik. Olyan egy-egy rendezvény, mint egy élő múzeum, ahol a régi kiállítási tárgyak használat közben kerülnek bemutatásra és közben a funkciójuk az érdeklődők előtt világossá válik.
A műhelymunka során megállapítást nyert, hogy a gasztroturizmus szerepe az utóbbi időkben fellendült. Ennek vélhető oka a diszkrecionális jövedelem emelkedése.
A település központjában kialakításra kerülő Rozmaring Étterem Interaktív gasztronómiai oktató és bemutató tér kiváló lehetőséget biztosít a palóc gasztronómia megismerésére. Ezzel a település felkerül a gasztro-turisták térképére.
Műhelymunka – 2020. február 05. Varsányi Faluszépítő, Hagyományőrző és Kulturális Egyesület EFOP – 5.2.2-17-2017-00031 „Múltunkban a jövőnk”
Téma: Mit tehetünk mi? – Vitakör a fiatalok részére
A műhelymunka alkalmával vitakör került megrendezésre, melynek témája szorosan illeszkedik a Felhívás céljaiban említett társadalmi kihívások, problémák megoldására tett erőfeszítéseinkhez. A moderátor szerepét Kanyó Judit polgármester töltötte be.
A diskurzus nyitó kérdései: a „Maradjak Varsányban?! – Vonzó-e a fiatalok számára településünk, és mit lehetne a maradásuk érdekében jobban csinálni?”
A vita során valamennyi résztvevő elmondta véleményét és tapasztalatait a fiatalok helyben tartásával kapcsolatban.
Az érvek összegzése kapcsán megállapítást nyert, hogy a település jövője a fiatalok kezében van, ezért kiemelten fontos, hogy a településen élő, illetve letelepülni szándékozó fiatalokat képessé tegye a helyi életlehetőségek felismerésére. Cél a fiatal generáció tagjai számára vonzóvá tenni a települést annak érdekében, hogy a jövő nemzedék itt alapítson családot, hozzon létre egzisztenciát, vállalkozást. Összefogással, a hagyományos értékek átörökítésével élhető jövő alakítható ki. Varsány Község Önkormányzatának vezetése ehhez megteremti/megteremtette az infrastrukturális feltételeket: játszóteret épít, fejleszti az óvodát, megerősíti a védőnői infrastruktúrát, szolgálati lakást épít, sportpályát alakít ki. A fiatalok „élettel” kell, hogy megtöltsék a települést.
Műhelymunka – 2020. január 22. Varsányi Faluszépítő, Hagyományőrző és Kulturális Egyesület EFOP – 5.2.2-17-2017-00031 „Múltunkban a jövőnk”
Téma: Kézműves értékek Magyarországon.
Varsány Község Önkormányzata 2014-ben hozta létre a települési értéktárat és települési értéktár bizottságot, amelynek feladata közé tartozik a településen fellelhető nemzeti értékek azonosításának szervezése, a településen fellelhető nemzeti értékek adatait tartalmazó gyűjtemény létrehozása.
A műhelymunka alkalmával a Felhívásban rögzített céloknak megfelelően a kulturális civil szervezetek együttműködésének erősítésére, a multikulturális sokszínűség megóvására és ápolására, az együttműködések tartalmának kibővítésére, a tapasztalatcserék erősítésére tettünk erőfeszítést. A mai napon a Varsányi Értéktár alapján, annak esetleges kibővítése céljából, először helyi- majd országos szinten gyűjtöttük össze a kézműves értékeket.
A műhelymunka alkalmával megállapítást nyert, hogy a népi kézművesség a hagyományos értékek megőrzése mellett segíti a vidék társadalmi, gazdasági, turisztikai fellendülését.
A Varsány településen működő Nógrád Turizmusáért Egyesület székhelyéül szolgáló Kézművesporta kiváló helyszínt biztosít az évente megrendezésre kerülő Nyitott Műhely Galériák rendezvénynek. A program célja a hagyományos népi mesterségek bemutatása, átörökítése a jövő generáció számára.
Megállapítást nyert továbbá, hogy tájegységekre jellemzően azonos népi kézműves mesterségek maradtak fenn. A szlovák partnerek részéről felmerült a Külhoni Nemzetrész Értéktárhoz való csatlakozás lehetősége.
Műhelymunka – 2020. január 22. Varsányi Faluszépítő, Hagyományőrző és Kulturális Egyesület EFOP – 5.2.2-17-2017-00031 „Múltunkban a jövőnk”
Téma: Kutatási anyagok összegzése.
A külföldi partnerek bevonásával megkezdődött a kérdőívek, mint kutatási anyagok feldolgozása. A felmérésbe 100 fő homoródkarácsonyfalvi és 100 fő varsányi szakember került bevonásra, a Felhívásnak megfelelően.
A kérdőíveken megfogalmazásra kerültek a fiatalok szokásainak, életvitelüknek, kulturális jellegzetességeikre vonatkozó, továbbá közösségi munkát érintő kérdések.
A fentiekben felsoroltak közül kiemelhető a közösségi munkát érintő megállapítás, amit mindkét településen fontos célként jelöltek meg a fiatalok.
Ez azért is fontos és előremutató megállapítás, mert meggyőződésünk, hogy egy település jelene és jövője a közösségekben rejlő értékeknek köszönhetően tud fejlődni.
A civil szervezetek jelenléte az abban való feladatvállalás mindkét település életében kiemelt és fontos terület. A civil közösségek jól kiegészítik a településeken meglévő oktatási-kulturális- vallási intézmények munkáját. A kérdőívet kitöltők jellemzően a civil szervezetekben vállalnak önkéntes feladatot, mely a települések életére pozitív hatást gyakorol.
Minden település életében fontos, hogy kistérségi szinten gondolkodjon, együttműködjön. Ezért örvendetes és megállapítható, hogy jónak mondható a kapcsolatok megléte, azok ápolása, az emberek egymáshoz való viszonya az említett falvakban.
Az iskolázottság szerinti megoszlás jelentős eltérést mutat, mely azzal magyarázható, hogy az anyaországban szervezettebben és jobb körülmények között tanulhatnak a diákok.
Munkahelyek vonatkozásában Varsányban a szolgáltatóipar, míg Homoródkarácsonyfalván a mezőgazdaság jelent megélhetést az embereknek. Ez azzal is magyarázható, hogy a vállalkozások létrehozásának támogatása Magyarországon kedvezőbb, míg Homoródkarácsonyfalván a generációkon átívelő mezőgazdasági munka jelent megélhetést.
