A szécsényi járás a megye leginkább mezőgazdasági jellegű területe. A járás mezőgazdasági területeinek aránya 60%, melyből 34, 4% az erdőterület és 2, 2% a védett terület aránya. A kistérség területének 44%-a szántóföldi művelésre alkalmas terület. A szántóterület átlagos aranykorona (17 AK) értéke elmarad a legjobb pásztói (21 AK) kistérségtől, de a lakosság nagyobb része él a mezőgazdasági tevékenységből. A működő mezőgazdasági vállalkozások aránya 10-12%, mely mesze felülmúlja a többi megyei járást. A csökkenő nemzetgazdasági súlyú mezőgazdaság továbbra is jelentős szerepet játszik a kedvező agráradottságú déli országrész, és számottevő ipar híján a periferikus helyzetű, elmaradott, döntően aprófalvas kistérségek életében. A mezőgazdasági vállalkozások és a mezőgazdasági vállalkozásokban foglalkoztatottak száma minimális. A 3 %-os megyei szintű mezőgazdasági foglalkoztatotti arány jól tükrözi a Szécsényi járás helyzetét is. A gazdálkodási forma jellemzően kisüzemi. A területen szövetkezeti nagyüzem nem található. Néhány, méreteiben és gazdasági potenciáljában elhanyagolható gazdasági társaság, mint utódszervezet működik a területen. A 2009-2010. években az állatlétszám alakulása a járás településein némiképp változott. Elsősorban a húshasznú szarvasmarha állomány létszáma emelkedett meg jelentősen, többek között a Ludányhalászi – Nógrádszakál vonalon, illetve a Szécsényfelfaluban található, jelenleg 50 darabos húsmarha tartás beindításának köszönhetően. A húsmarhát, a hazai kereskedőkön túl többnyire olasz, görög, és török felvásárlók vásárolják meg az állattartóktól, mely iránt az érdeklődés szerencsére nem csökken, ezzel kedvező hatást gyakorolva az állomány növelésére.
