| Mutató | |
| Települések száma: | 14 |
| Városok száma: | 1 |
| Területe: | 285 km2 |
| Népsűrűség: | 67,4 m2 |
| Lakós népesség: | 19219 fő |
| Népesség számának változása 2001 óta: | -8,6 |
| 0-14 évesek aránya: | 15,8% |
| 15-64 évesek aránya: | 66,4 % |
| 65 év felettiek aránya: | 17.9 % |
| Nyilvántartott álláskeresők aránya: | 18,3 % |
| Tartósan munkanélküliek száma: | 4,3 % |
| Lakásállomány: | 7923 db |
| Nyugdíjban, ellátásban részesülők 1000 lakosra: | 312 |
| Rendszeres szociális segélyben részesülők 1000 lakosra: | 143 |
A járás mellékúthálózata Szécsény központból kiinduló sugaras rendszerben tárja fel a falvakat. A város a környező települések közlekedési, gazdasági, kulturális központja. A statisztikai térség települései igen elszórtan, nem ritkán 30- 40 km-es távolságra fekszenek egymástól, azonban regionális szinten periférikus helyzetben van a közlekedési viszonyok elégtelensége és a munkahelyek hiánya miatt.
A valamikori szécsényi járás történelmileg kialakult kategória, nagyobbik része a jelenlegi határ túloldalán terült el. A felére csökkent területű járás a hetvenes évek közepére az erősebb szomszédok mellett, mint adminisztratív központ is fokozatosan elsorvadt, megszűnt, közintézményei (bíróság, földhivatal) a szomszédos városokba kerültek. A művi sorvasztás hatása a térség gazdaságában is jelentősen – napjainkig – érezteti hatását. A kvalifikált munkaerő ingázásával illetve részleges elvándorlásával a térség egésze és az agrárium is kedvezőtlen helyzetbe került. A térség földrajzilag a Cserhát északi vonulatán helyezkedik el. A kedvező adottságok mellett drámai, hogy a termelésre szakosodott intézmények, szervezetek a térségben alig találhatók. Nagyobb jelentőségű felvásárló, integrátor, és feldolgozó a területen nem működik. A térség nagyüzemei gyakorlatilag felszámolódtak, eszközparkjuk nagyobb részben elkerült innen, telepeiken mára döntően más irányú tevékenység (ipar, szolgáltatás stb.) folyik.
