100 – 100 fős mintával számoló, kérdőíves kutatásunkat településünkön és Homoródkarácsonyfalván végeztük. Kapcsolódva a projekt céljaihoz és a pályázati felhívásban megfogalmazottakhoz, kérdőívünket az alábbi szempontok szerint készítettük el. A demográfiai adatok kerültek az első helyre, majd ezt követően a helyi közösségi életben való aktivitást, vagy az aktivitásra való hajlamot vizsgáltuk. Kíváncsiak voltunk arra, hogy a közösségi tevékenységek létéről honnan kapnak információt a lakosok, továbbá arra is, hogy a megkapott információkon túl, van-e elképzelésük arról, hogy milyen közösségi programok (rendszeres és eseményszerű) járulnának ahhoz hozzá, hogy kellemesebben érezzék magukat az adott településen. Kutatásunk természetesen ki kellett, hogy térjen a társadalmi státuszt nagyban befolyásoló tényezőkre is, hiszen jól tudjuk, hogy hiába rendelkezik egy település felbecsülhetetlen természeti adottságokkal, ha a megélhetés biztosításához csak szűkös források elérhetők, akkor az ambiciózusabb fiatal lakosság el fog vándorolni az adott településről. Ennek értelmében rákérdeztünk a kérdővben arra is, hogy mennyi utazási időt tartanak elfogadhatónak ahhoz, hogy a településről el lehessen jutni egy középiskolába, valamint, hogy a környéken tanulható szakmák megszerzése árán lehet-e munkát találni elérhető közelségben. A fiatalokat hosszabb távon úgy lehet a településen tartani, ha nemcsak megélhetésük, de gyermekeikkel megélt, családi életük is lefogadható színvonalon élvezhető helyben. Ezért érdekelt bennünket, hogy milyen a kisgyermekes családok élete a településen. A fiatalok elvándorlásának mértéke felgyorsult, és egyre népszerűbb tendenciát mutat, emiatt a probléma orvoslására gyors megoldások kellenek. Ebből adódóan érdekelt bennünket az is, hogy jelenleg mennyire érzik súlyosnak a településeken élők a helyi munkanélküliséget, valamint az is, hogy milyen elképzeléseik vannak arra vonatkozóan, hogy a fiatalokat milyen munkalehetőségekkel lehet helyben tartani. A munkanélküliség mutatóinak elemzésére természetesen rendelkezésünkre állhatnak megbízható, pontos statisztikai adatok is, de jelen kérdőívünk kitöltetésével az volt a célunk, hogy egy olyan helyzetjelentést kapjunk, amely inkább az itt élők szubjektív érzéseire alapul. Tettük mindezt azért, mert úgy gondoljuk, hogy az elvándorlás fontolgatásakor az érintett fiatalok sem a hivatalos statisztikai eredményeket böngészik, hanem az egymástól származó, leginkább szubjektív érzéseken és ezekből kialakuló véleményeken alapszik döntésük az elvándorlás vagy a helyben maradás tekintetében. Projektünk megvalósításával egyrészt az objektív mutatók javítására, másrészt a szubjektív tényezők befolyásolására törekedtünk. Azokon a településeken, ahol a lakosság túlnyomó többsége élhetőnek minősíti a helyi viszonyokat, kisebb a befolyásoló ereje a jobb megélhetést, ugyanakkor kötődések nélküli, bizonytalanságot is magában hordozó lehetőségeket tartogató ismeretlenbe való költözésnek.
A Homoródkarácsonyfalván készített kérdőívek eredményei
A Dungo Kulturális Egyesületnél végzett felmérésben 34 férfi és 66 nő vett részt. Jelentős többségük elmúlt már 26 éves, a kitöltők között összesen 43 fő tartozott a 26-50 éves korosztályba, 20 fő 18 és 25 év közötti, 37 fő legalább 51 éves, vagy annál idősebb.
A megkérdezettek majdnem fele, 39%-uk szakmunkás végzettségű, 22% rendelkezik érettségivel és/érettségire épülő szakképesítéssel, 12% főiskolát végzett, és 15% -nál az iskolai végzettség nem magasabb az általános iskola 8 osztályánál. Nincs a megkérdezettek között olyan, aki nem fejezte be az általános iskolai tanulmányait.
A lakóhelyük településnagyságára vonatkozó kérdésnél 86 fő nyilatkozott úgy, hogy olyan településen lakik, ahol az állandó lakosság száma kisebb mint 1000 fő, és 6 személy lakik olyan településen, ahol az állandó lakosok száma 1000 és 3000 között van. Itt kívánjuk megjegyezni, hogy Homoródkarácsonyfalva összlakossága 2011-es adatok alapján 503 fő, amelyből 489 személy magyarnak vallja magát.
Az alábbi diagram bemutatja, hogy a kérdőívet kitöltők milyen arányban tagjai helyi csoportnak vagy szervezetnek.
A közösséghez tartozás igénye jól látszik a fenti diagramon, hiszen láthatjuk, hogy hagyományőrző szervezethez 32 fő, míg más, bejegyzett civil szervezethez 34 fő tartozik. Ezt azt jelenti, hogy a kitöltők 66%-a rendszeresen tölti szabadidejét közösségben, szervezett formában, és végez több-kevesebb önkéntes munkát a településén lakók örömére.
A civil szervezethez való tartozás pozitív hozadékának ismerjük el, hogy arra a kérdésre, hogy részt vennének-e új civil szervezet megalakításában, a válaszadók 69%-a válaszolt igennel. Úgy látjuk, hogy a településen élőknek határozottan kedvező benyomásaik vannak a civil szervezetek munkájával kapcsolatban, valamint fontosnak tartják, hogy egy ilyen kicsi településen az ott lakók szervezett formákban kapcsolódjanak egymáshoz.
Következő kérdésünkre adott válaszaiknál még inkább alátámasztásra került, hogy az itt élők szívesen munkálkodnak azért a közösségért, amiben élnek, hiszen arra a kérdésre, hogy mit tud felajánlani a teleülés közösségfejlesztése érdekében 77 fő válaszolta azt, hogy önkéntes munkát. 1 személy ajánlana fel pénzt, 22 fő pedig saját személyes, sok év alatt megszerzett tudásával tudná gyarapítani a közösség életét.
A lakóhelyen vagy annak közvetlen környezetében az alkalmanként megrendezésre kerülő zenei koncertek érhetőek viszonylag rendszeresen, ezt a szakkörök jelenléte, működése követi. Színházba elenyésző számban tudnak eljutni a megkérdezettek, az ilyen jellegű kikapcsolódásért annyira sokat kell utazni, hogy ezt csak 4 fő tudja bevállalni néha, alkalmanként. Filmszínházba a megkérdezettek egyáltalán nem járnak.
A kérdőívet kitöltő 100 fő közül 57 részben, 43 fő jól ismeri a környék nemzetiségeinek kultúráját, és közülük 61 fő gondolja úgy, hogy a lakóhelye teljes egészében, 39 fő pedig, hogy részben tükrözik a kulturális jellegzetességeket.
A kulturális intézményi ellátottság hiánya ellenére a válaszadók jelentős hányada – 83% – gondolja úgy, hogy elégséges számban vannak olyan programok, amelyek fiataloknak szólnak.
A településhez, a térséghez való kötődés, identitás erőssége jellegzetes a megkérdezettek körében, hiszen 31%-uk szeret, míg 67%-uk nagyon szeret lakóhelyén élni.
A közösségi eseményekről több forrásból is tájékozódnak a kérdőívet kitöltők, de nem meglepő módon, 82 fő azt a választ adta, hogy Facebook csoportból értesül a megrendezésre kerülő programokról. A szociálmédia hatása napjainkra már olyannyira erős, hogy azok is, akik korábban, néhány évvel ezelőtt még tiltakoztak használata ellen, ma már tagjai a legnépszerűbb közösségi oldalnak, hiszen belátják kézzelfogható előnyeit. A hirdetőtáblákkal, helyi újságokkal ellentétben a szociálmédiának az az előnye is számottevő, hogy egy-egy eseményről több résztvevő nézőpontja szerint nyújt írásos és fotókkal dokumentált beszámolót. Ennek hatásával a korábbi források nem vetekedhetnek.
A megkérdezettek 56%-a gondolja úgy, hogy településének kapcsolata a környező településekkel elégségesnek mondható, viszont 43% úgy nyilatkozott, hogy ez fejlesztésre szorul. Ennél a kérdésnél tehát azt láthatjuk, hogy elég erősen megoszlanak a vélemények, szinte fele-fele arányban állnak. Ezért azt gondoljuk, hogy ezt a kérdést érdemes lenne részletesebben körül járni, a megkérdezettekkel egy olyan kérdőívet kitölteni, amelynek ez a kérdés lenne a fő témája.
Az alábbi diagrammal azt kívánjuk szemléltetni, hogy a kérdőívet kitöltők milyen típusú rendezvényeken venne szívesen rész a lakóhelyéhez közel. Ennél a kérdésnél természetesen több válasz adása is lehetséges volt.
A jelen állapot felmérése után rátértünk azokra a kérdésekre, amelyek a fiatalok jövőképére, a településen tartásával kapcsolatos elképzelésekre keresték a választ.
A megkérdezettek egyértelműen abban látják a fejlődés lehetőségét, hogy létesüljenek új munkahelyek és legyenek képzések a munkanélküliek számára. A következő prioritás a középiskolások bejárásának segítését célozza meg. Ennél a kérdésnél is több válasz bejelölése lehetséges volt, ezért mutatjuk az ide tartozó diagramot.
A környéken tanulható szakmák nem illeszkednek a helyi munkaerő-piaci kereslethez a válaszadók szerint: 68% százalék szerint „nem teljesen”, 30% szerint „egyáltalán nem”.
A munkanélküliek arányára való rákérdezésnél úgy gondolják, hogy településükön nagyjából minden második aktívkorú dolgozik, tehát iszonyú nagy munkanélküliséget érzékelnek. Ennek a kérdésnek a megoldására egyértelmű válaszként azt találják, hogy helyi munkahelyeket kellene teremteni, de lehetőséget látnak abban is, hogy már máshol működő vállalkozásokat csábítsanak a környékre, és abban is, hogy az itt működő vállalkozások munkaerő felvételi kapacitását kellene bővíteni. Arra a kérdésre, hogy a fiatalok mely területen vállalnának legszívesebben munkát, a válaszadók úgyszintén több szektort is megjelöltek. A válaszokat az alábbi diagramon szemléltetjük.
A megkérdezettek úgy látják, hogy a gyermekes családok helyzete elviselhető (43%) vagy elégséges, de nincs jövőképük (53%).
Ennek vélhetőleg az az oka, hogy a válaszadók 82%-a gondolja úgy, hogy több munkahely kellene a településre vagy a környékre. A középiskolába járásra nagyjából 1 óra utazási időt tartanak elfogadhatónak, tehát szükség volna egy olyan felmérésre, amely összeveti a környékben tanulható szakmák nyújtotta lehetőséget a munkaerő-piaci kereslettel.
Elég egyértelmű eredmények születtek a tekintetben is, hogy milyen intézkedések lennének szükségesek a fiatalok helyben tartására. Ezek pedig a következők a legtöbb válasz arányában: lakhatási támogatás; képzések, tréningek; elérhető humán közszolgáltatások.
A Varsányban készített kérdőívek eredményei
Egyesületünk által felvett kérdőíveket 28 férfi és 72 nő töltötte ki, életkori megoszlásuk a következő: 18-25 év közötti 12 fő, 26-50 év közötti 62 fő, 51 éves és annál idősebb 26 fő. Iskolázottsági szintjüket tekintve 3 fő általános iskolai végzettséggel, 7 fő szakmunkás végzettséggel, 40 fő érettségivel és/vagy arra épülő szakképesítéssel, 50 fő főiskolai végzettséggel rendelkezik. 21 fő lakik 3.000 és 15.000 lakosszám közötti településen, 79 fő pedig olyan településen lakik, ahol az állandó lakosok száma kevesebb, mint 3.000 fő.
47 fő nem tagja helyi csoportnak, szervezetnek, viszont a többi válaszadó több szervezethez is tartozik, legtöbben bejegyzett civil szervezethez (28 fő).
A megkérdezettek közül 38 fő úgy vélekedik, hogy részt venne új civil szervezet alakításában, viszont majdnem pontosan ugyanennyi személy nyilatkozott nemlegesen.
A település közösségfejlesztése érdekében a legtöbben önkéntes munkájukkal tudnának hozzájárulni, összesen 66 választ rögzítettünk ide, viszont elég sokan, összesen 29 fő semmit sem tudna felajánlani e célra.
A szórakozási lehetőségek tekintetében elég kielégítő válaszok születtek. Zenés rendezvények, koncertek 79 fő számára elérhetőek, sportegyesületbe és szakkörökre egyaránt majd’ 50 fő jár, és 29 fő tudja megoldani, hogy eljusson színházi előadásokra. (Mivel a válaszok között több is bejelölhető volt, így a kérdésekre adott válaszok értéke több, mint 100.)
A nálunk kitöltött kérdőívek is azt támasztják alá, hogy a megkérdezettek elég jól ismerik a környék nemzetiségeinek kultúráját és saját lakhelyükről is úgy vélekednek, hogy az tükrözi a sajátságos kulturális jellegzetességeket.
Az itteni válaszadók 66%-a úgy gondolja, hogy a helyi fiatalok ellátottak nekik szánt programokkal. Ezt a számot azért is egy nagyon jó aránynak tudhatjuk be, mert összesen 30 fő válaszolta azt, hogy „nem tudom”, ami nem azt jelenti, hogy nincsenek ilyen programok, hanem azt, hogy a válaszadónak nincs ilyen jellegű információja, vélhetőleg idősebb korosztályba tartozik, és nem kíséri figyelemmel a fiatalabbaknak szóló program-ajánlatokat.
A közéleti eseményekről a többség itt is Facebook csoportokból értesül, ugyanakkor 16-29% között mozog a többi információforrás (lakossági fórum, hirdetőtábla, helyi újság, weboldal) „nézettsége” is.
A környező településekkel való kapcsolat értékelését az alábbi diagramon mutatjuk be.
Az itt élők az alábbi programokon vennének részt szívesen (a sorrend jelöli a fontosságot): családi programok, egészséges életmódot népszerűsítő programok, hagyományőrző tevékenység, életmód tanácsadás körébe tartozó előadások, sportolási lehetőség, könyvbemutatók, nemzetiségi napok.
A megkérdezettek az alábbi diagram szerint látják fontosnak az egyes területek fejlesztésének szükségességét.
A környéken tanulható szakmákkal a válaszadók szerint nem feltétlenül lehet a környéken munkát találni (nem igazán 57%, egyáltalán nem 29%). Ennek ellenére nem érzik nagynak a munkanélküliséget, 62%-uk úgy nyilatkozott, hogy nem jelentős számú a munkanélküliség. Ha a könnyen megszerezhető szakmák elérhető közelségben kevés munkahely betöltésére adnak jogosultságot, viszont nem magas a munkanélküliség, akkor annak több oka is lehet. Például sokan átképzésen vettek részt, mások vállalják, hogy több időt fordítsanak munkába járásra, így nem a közvetlen közelben elérhető munkahelyekben gondolkodnak, esetleg többen nem a képzettségüknek megfelelően dolgoznak, stb. E téma köré mindenképpen érdemes lenne egy önálló kutatást szervezni.
A munkanélkülieken való segítést nálunk is hasonlóképpen képzelik el, mint Homoródkarácsonyfalván, új munkahelyek létrehozásával, meglévő, jól működő vállalkozások idecsábításával lehetne javítani a munkanélküliek helyzetén.
A gyermekes családok helyzetéről a válaszadók úgy vélekednek, hogy az elégségesnek mondható, de nincs jövőképük (55%), vagy éppen elviselhető (32%). Szerencsére, az elviselhetetlen, kilátástalan válaszokat mindösszesen 2 fő jelölte be, és azért ne menjünk el szó nélkül amellett a 11 válasz mellett sem, amelyik azt állítja, hogy a fiatalok helyzete itt megfelelő, és rendelkeznek jövőképpel.
Az alábbi diagramon bemutatjuk, hogy a megkérdezettek szerint a fiatalok a térségben mely területeken vállalnának szívesen munkát.
A megkérdezettek a szakmai fejlődés lehetőségét fontosabbnak tartják, mint a több munkahely létrejöttét ahhoz, hogy a fiatalok inkább helyben keressenek és találjanak munkát. Visszautalva egy korábbi kérdésünkre adott válaszokra, úgy tűnik, hogy valóban arról lehet szó, hogy jelentős azoknak az embereknek a száma, akik nem a képesítésüknek megfelelő szinten vagy foglalkozás szerint találnak munkát.
Arra a kérdésre, hogy milyen intézkedések szükségesek a fiatalok helyben maradásának ösztönzésére, az alábbi, fontossági sorrendbe szedett válaszokat kaptuk: képzések, elérhető humán közszolgáltatások, lakhatási támogatás, szemléletformálás, több szabadidős és szórakozási lehetőség, testmozgás, egészséges életmód támogatása. Fontos megjegyeznünk, hogy ennél a kérdésnél is lehetőségük volt a válaszadóknak több választ is megjelölni. Ennek eredménye képpen az első három helyen szereplő válasz igen kiemelkedő arányban magas százalékpontokat kapott: 49, 41. 38. Tehát, a válaszadók 49%-a úgy gondolja, hogy e kérdéskörben a legfontosabb a képzések, tréningek helyben történő elérése, és nagyjából 40% körüli az az arány, akik a humán közszolgáltatások gyarapításában és a lakhatási támogatások meglétében véli garantálni a fiatalok településeinken marasztalását.
A szakmai fejlődés igényét támasztja alá az is, hogy a megkérdezettek 86%-a úgy gondolja, hogy egy középiskolába való eljutásra szánt utazási idő nem kéne, hogy több legyen, mint 30 perc.
