A térség népességéről összességében elmondható, hogy elöregedés jellemzi, mely egyrészről köszönhető a jelentős mértékű elvándorlásnak, másrészről pedig annak a ténynek, hogy a születések száma évről-évre csökken. A falvakból egyetemre, főiskolára elkerülő fiatalok nem költöznek vissza tanulmányaik elvégzése után. Ez nem pusztán a lakónépesség számának csökkenését tekintve okoz problémát, hanem egyben a szellemi tőke elvándorlását is jelenti, valamint a helyi hagyományok ápolásának, életben tartásának kérdését is érinti. Hiszen amennyiben a fiatal felnőtt korosztály nem a térségen belül, családi és helyi hagyományok között alapít saját családot, nagy a valószínűsége annak, hogy az itt megismert hagyományokat és szokásokat az ő gyermekeik már nem sajátítják el. A kistérség falvaiban élő idősek pedig nem tudják kinek átadni a régmúltból őrzött szokásokat, hagyományokat, történeteket. Vagyis a fiatal korosztály tagjainak elvándorlása hosszú távon a jelenleg még működő hagyományok és a hagyományőrzés jövőjét is veszélyezteti, kilátásba helyezve a helyi szokások feledésbe merülésének esélyét.
Színvonalas turizmus feltétele, hogy a turistákkal érintkező lakosság, a szolgáltatást végzők kulturáltak, nyitottak, elfogadják az idegenek eltérő szokásait, ugyanakkor tudatában vannak saját értékeiknek és vigyáznak rá. Ezért kell különböző módszerekkel, előadásokkal, tanfolyamokkal az érintetteket felkészíteni, a gyermekeket erre nevelni. Egyre nagyobb jelentősége van az idegennyelv-ismeret szélesítésének is. Az egyes települések, vállalkozások versenyhelyzetben vannak, azonban a közös érdekek előtérbe helyezése, klaszterek létrehozása, vagy ahhoz való csatlakozás az együttműködés, partnerség, nagyobb előnyöket eredményez. A hálózatba szerveződés nem csupán a járáson belül történhet, hanem az együttműködés, azon kívüli szereplőkkel is bővülhet.
