A kérdőíves felmérés alapján láthatjuk, hogy mindkét településen jelentős szerepe van a civil szervezetek által nyújtott lehetőségeknek, az ott élők számítanak munkájukra. Ezek a szervezetek nagyban hozzájárulnak tevékenységükkel, hogy erősítsék a fiatalokban az identitás tudatot, a meglévő társadalmi értékekhez való kötődést. Hatalmas a civil szervezetek társadalompolitikai jelentősége, hiszen ezek az önszerveződésből létrejövő csoportosulások képesek arra, hogy megfogalmazzák a többségitől, tehát az átlagostól eltérő értékeket, érdekeket, szükségleteket, igényeket. A civil szervezetek képesek alternatív megoldási módszerek kifejlesztésére, alkalmazására is. A kutatás résztvevői szignifikánsan visszajelezték, hogy bíznak a civil szervezetek hatékonyságában, a modern demokrácia lényeges elemének tekintik e szervezeteket, és úgy gondolják a társadalmi pluralizmus csak velük együtt értelmezhető. A kutatásunkban megjelenő pozitív hozzáállás a civil szervezetekhez, és a nagyfokú önkéntességi hajlam azért is jelent kedvező eredményt, mert számos, civil szervezetek tevékenységének hatékonyságát mérő kutatás szerint a civil szervezetekben való részvétel és a társadalmi bizalom között határozott kapcsolat figyelhető meg. Még a teljesen passzív tagok is sokkal bizakodóbbak, mint a kívülállók. Ez a bizalom természetesen fokozódik az által, ha az egyének nemcsak egy, hanem több civil szervezethez, helyi csoporthoz tartoznak. A civil szervezetek hatékony véleményformálók, jól közvetítik az együttműködésre való fogékonyságot, a szolidaritást, tehát, jelentős szocializációs hatásuk van. Durkheim az egyének és az állam között álló, közvetítő funkciót betöltő civil szervezetekben látta a társadalmi szolidaritás egyetlen biztosítékát. Ennél fogva kiemelt figyelmet érdemelnek az olyan szervezetek, amelyek biztosítják az önfejlődés lehetőségét, és értékes alapot jelentenek az állampolgáriság tettekben megnyilvánuló eszméjének gyakorlásához. A civil szervezeteknek fontos integratív szerepük van: erősítik az emberek társadalmi kötődéseit, sokrétű személyes kapcsolatrendszer kialakítására és életben tartására adnak lehetőséget. A civil szervezetek megteremtik a módját a szabadidő hasznos és értelmes eltöltésének, ugyanakkor a valahová tartozás érzését is nyújtják, azonosulási lehetőséget kínálnak, jelentenek. Ennél fogva a civil szervezetek legfontosabb hatása a közösségre, hogy aktivizálni tudják a szervezet hatókörében lakókat. Könnyen elfogadható, hogy a kisebb településeken, úgy mint Varsányban és külföldi partnereinknél is, hatványozódik a civil szervezetek jelentősége az identitástudat formálódásában, hiszen az ilyen kicsi településeken sokkal inkább szem előtt vannak ezeknek a szervezeteknek a tevékenységei, eredményei. Egy kis közösségben az emberek sokkal inkább ismerik egymást, és sokkal többet tudnak a szűk környezetükben zajló eseményekről, mint a nagyobb városokban élők. Hatalmas erő rejlik ezekben a kis közösségekben, hiszen sokkal hamarabb érhető el kooperáció a lakosok között az ismeretség okán. Könnyen belátható, hogy a modernizáció káros hatásaival szemben vívott harcban mennyire káros lenne, ha figyelmen kívül hagynánk ezt a hatalmas kohéziós erőt. Ugyanakkor tudomásul kell vennünk, hogy abban az esetben, ha a településeinken élők számára nem biztosított a mindennapi megélhetéshez nélkülözhetetlen munka elérhető közelsége, akkor bármekkora erő is rejlik ezekben a helyi kis közösségekben, amelyeket a civil szervezetek foghatnak össze, a lakosság el fog vándorolni. Európa társadalma elöregedő. Hazánkban is számos intézkedés született az elmúlt években, amelyek azt célozzák, hogy a fiatalok vállaljanak több gyermeket. Rengeteg kistelepülésről tudunk, ahonnan már évtizedekkel ezelőtt elkezdtek elvándorolni a fiatalabbak, az örökségül megmaradt régi házak üresen állnak, az ingatlanoknak nincs értéke. Ezek a tények hasonló okokra vezethetők vissza, mint amire kérdőíves felmérésünk kapcsán mi is választ kaptunk. Csodálatos természeti és kulturális értékeket tudunk felmutatni, viszont amivel híján vagyunk, azok a rendelkezésre álló munkaerő felvételét biztosítani tudó munkahelyek, valamint az elérhető közelségben lévő szakmai felkészülést nyújtó oktatási intézmények, elsősorban a középiskolák. Tanulmányútjaink során több kisebb, családi alapon szerveződő, majd bővülő vállalkozást kerestünk fel. Ezeknél a kis vállalkozásoknál azt tapasztaltuk, hogy gondos munkával felmérték a helyben elérhető erőforrásokat, a természeti környezet adta lehetőségeket, ezeket aztán összevetették a helyi igényekkel, majd e két tényező mentén kialakították üzletpolitikájukat. Számos olyan helyen jártunk, ahol a kisvállalkozások építettek arra a leszakadó rétegre, akiknek egyébként a helyi viszonyokat figyelembe véve nemigen volt nagyobb lehetőségük, mint a közmunkaprogramban való részvétel. Természetesen a közmunkaprogram egy nagyszerű átmeneti lehetőség, ugyanakkor családok életét hosszútávon nem lehet rá alapozni. Nagyobb lehetőség rejlik a helyi természeti és kulturális adottságok kihasználásában, az erre alapozott termelésben, szolgáltatásokban, mind perspektivikusan, mind pedig a megélhetés szempontjából nem elhanyagolható jövedelemszerzés szempontjából is.
A felmérést végző mindkét település, Varsány és Homoródkarácsonyfalva is csodálatos természeti adottságokkal, megtekintésre érdemes turisztikai látványosságokkal rendelkezik. Ennek okán mindkét település – és további, a projekt megvalósításában részt vevő külföldi partnereink települései is – akár egész évben vonzhatná a látogatókat, főként, ha a helyi szolgáltatásainkat bővíteni tudnánk. Láthatjuk, hogy mennyire sok érdeklődőt csábít az évente egyszer megrendezésre kerülő Lepényfesztiválunk. Az embereket érdeklik a helyi specialitások, szívesen ismerkednek meg egyes tájak jellegzetes ételeivel, italaival, ezért akár hosszú utat is képesek megtenni, főként, ha a gasztronómiai különlegességek mellett egyéb más, kulturális és turisztikai élményben is részesülhetnek. Ha felmérjük, hogy eddigi hagyományőrző és gyűjtő munkánk, valamint a természeti és épített környezetünk adta lehetőségek révén milyen programokat tudnánk kínálni az idelátogatóknak, rögtön szembesülnénk azzal, hogy számos kézművesipari terméket előállító kisüzemre valamint turisztikai, vendéglátói szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások megteremtésére van szükségünk, nekünk, varsányiaknak és erdélyi partnerünknek is. Sok helyi érdekcsoportnak származna előnye a falusi turizmus és azon belül a gasztroturizmus fejlesztésében és az abból származó településfejlesztési előnyök realizálásából, úgymint az önkormányzatnak, a helyi lakosoknak, a vállalkozóknak és a civil szervezeteknek is. Az érdekegyeztetés és összefogás által az elnéptelenedés felé vezető út helyett a felvirágoztatás felé vezető úton is járhatnánk. Ehhez kívánjuk felhasználni mindazt a tapasztalati úton szerzett tudást, amelyet tanulmányutainkon gyűjtöttünk össze. Egyezetetéseket végzünk a helyi döntéshozókkal, szakemberekkel valamint potenciális befektetőkkel, és a tanulmányutakon kialakított kapcsolatainkat megerősítve belefogunk a szervezésbe.
A kialakítandó kisvállalkozások és szolgáltatások beindításához szükségünk van szakképzett munkavállalókra. Programot kell kidolgoznunk arra vonatkozólag, hogy miképpen tudjuk támogatni a képzésben vagy átképzésben részt venni kívánókat. Magyarországon az OKJ-s képzések felnőttképzésből való kivonása a képzések centralizálását eredményezte. Ennél fogva a képzéseket már nem lehet a résztvevőkhöz elhozni, a résztvevőknek kell a képzésekre eljárniuk. Ez azt eredményezi, hogy sokan azért nem tudnak részt venni egy-egy képzésen, mert az utazással járó költségeket, vagy a tömbösített órákon való részvételhez szükséges szállásköltséget, nem tudják önerőből megfinanszírozni. Nem is beszélve azokról a felnőttekről, akik már mindenképpen csak tandíjfizetés mellett, önköltséges formában tudnak részt venni az egyes képzéseken. Pályázatunk megvalósítási szakaszát befejezve szervezetünk legsürgetőbb következő tevékenysége az lesz, hogy felmérjük a szükségleteket és a szükségletmeghatározás után kidolgozzuk stratégiánkat arra vonatkozóan, hogy hogyan tudjuk megvalósítani elképzeléseinket. Ebben az elkövetkező munkában is nagyban számítunk külföldi partnereink segítségére, mint ahogyan ők is számítanak a mi támogatásunkra. Úgy hisszük, hogy együtt szélesebb spektrumon vagyunk képesek gondolkodni és ennek következtében hathatós megoldásokat találni. A tanulmányutakon szerzett tapasztalatainkból merítve szeretnénk településeinken újabb munkahelyeket teremteni, és ezzel meggátolni, hogy fiataljaink elvándoroljanak a jobb megélhetés reményében.
Visszatekintve a projekt megvalósítási szakaszára, rendkívül eredményesnek tartjuk a közös munkát és nagyszerű lehetőségnek értékeljük, hogy a tanulmányutak és az azokat feldolgozó műhelymunkák távlati lehetőségeket nyújtanak. Felülvizsgálhattuk meglévő erőforrásainkat, új tapasztalatokkal, jó gyakorlatok megismerésével, kipróbálásával, együttműködési lehetőségekkel gyarapodtunk, és leraktuk az alapjait egy nagyszabású fejlesztési programnak. A projekt megvalósításában közreműködő szakmai megvalósítók elkötelezettek az eredmények továbbvitelében, felhasználják meglévő személyes kapcsolataikat arra, hogy a projekt megvalósítása által megkezdett munkát folytatni tudjuk.
Egyesületünk külföldi partnereinkkel egyhangúlag abszolút mértékben azonosul a Duna Régió Stratégia Az emberi erőforrásba és képességekbe való befektetés fejezetében vázolt problémához: „A munkaerőpiacon a munkavállalók mobilitása érdemel figyelmet. Ez lehetőséget nyújt arra, hogy az emberek a lakóhelyük közelében tudjanak dolgozni, és a mobilitásra vonatkozóan mindenki számára előnyös, megalapozott döntést hozhassanak. Ahhoz, hogy valaki nagyobb eséllyel élhessen és dolgozhasson a családja és a szülőhelye közelében, jobb helyi munkalehetőségekre van szükség, és ez azért is fontos, hogy a régióban ne történjen agyelszívás, amellyel együtt jár a képességekbe való meg nem térülő befektetés miatti veszteség is.” A stratégia megfogalmazza az igényt arra vonatkozóan, hogy a munkaerőpiacnak inkluzívabbá kell válnia annak érdekében, hogy a munkaerőben rejlő lehetőségeket minél inkább ki lehessen használni a szegénység elleni küzdelemben. A stratégia megalkotói különös hangsúllyal szeretnének fellépni a kreativitás és a vállalkozói készség támogatása mellett, a versenyképesség fokozása érdekében. Hangsúlyozzák, hogy különös figyelmet kell szentelni a vidéki területeknek, az alternatív foglalkoztatási lehetőségeknek.
A Nemzeti Ifjúsági Stratégia az ifjúsági korosztályok sikeres társadalmi integrációjához szükséges környezet fejlesztését három pontban foglalja össze:
1. A gyermekvállaláshoz szükséges társadalmi, gazdasági, mentális feltételek erősítése, a családi környezet kialakulásának és biztonságának segítése.
2. A fiatalok munkavállalásának és önálló egzisztenciateremtésének elősegítése.
3. A kirekesztés, a kirekesztettség és a marginalizáció esélyeinek csökkentése.
Az önálló egzisztencia megteremtésének fontosságát a NIS is abban látja, hogy mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a fiatalok képesek legyenek olyan munkát vállalni, amely lehetővé teszi a biztos alapokra helyezett családalapítást. A stratégia üdvözlendőnek tartaná a korai munkatapasztalatok megszerzésnek forrásaként a civil szervezeteknél történő önkéntesmunkából származó gyakorlat elismerését, fontosnak tartja a piacképes szakmák oktatását, az első munka megtalálására fordított idő lerövidítését. Ezen felül igényt támaszt arra, hogy a munkaerőpiacról kiszorultak számára reintegráló programok létesüljenek, a nem piacképes szakmával rendelkezők pedig hozzájussanak a megfelelő átképzésekhez.
Kutatásunk eredménye mind a hazai, mind pedig a külföldi partnerünk oldalán alátámasztják azt, hogy a megkérdezett összesen kétszáz fő messzemenőleg egyetért e stratégiákban megfogalmazottakkal, sőt, maximális igényük van arra, hogy ezek az elvek megvalósuljanak. Ennél fogva biztosak lehetünk abban, hogy a projekt megvalósítása során tapasztalati tanulással szerzett információk, a megismert jó gyakorlatok nyomán megszületett elképzelések megvalósítása a jövőben támogatásra talál mind a varsányi, mind pedig külföldi partnereinknél.
Köszönetnyilvánítás
Ezúton szeretnénk köszönetünket kifejezni külföldi partnereinknek: a Dungo Kulturális Egyesületnek (Homoródkarácsonyfalva – Erdély), a Ragyolci Önkormányzatnak (Szlovákia), a Sedziejowice Község Önkormányzatának (Lengyelország), valamint Otmuchów testvértelepülésünknek. A program eredményességéhez nagyban hozzájárultak szakmai tudásukkal, szemléletmódjukkal, innovatív megoldásaikkal, nagyfokú tapasztalatukkal és segíteni akarásukkal. Bízunk benne, hogy a közös munka bennük is kellemes emlékeket, hasznos tapasztalatokat, értékes gondolatokat teremtett. Valamint szeretnénk köszönetünket kifejezni a hazai szakmai megvalósítóknak is, akik nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy egyesületünk sikeresen megvalósítsa ezt a projektet, és akik hozzájárulnak ahhoz, hogy a megkezdett munkát együtt tudjuk folytatni településünk fejlődése érdekében.
