A járás valamennyi településének vannak évente megrendezésre kerülő programjai, rendezvényei, melynek célja nemcsak a turisztikai kínálat biztosítása, de a helyi közösség összetartozásának erősítése is. A legismertebb turisztikai célpont Hollókő-Ófalu, mint a világörökség része.
A történelmi, kulturális örökségeket felkereső turisták többsége „egynapos” látogató, csak mérsékelten költenek.
Az idegenforgalomból származó bevételek növelésére a következő lehetőségek jöhetnek szóba:
Új termékek kialakítása
o Attrakciók létrehozása, mely kellemes és tartalmas szórakozást nyújt az ide látogató családoknak. A helyi hagyományokra épített, évi rendszerességgel megrendezésre kerülő programokba a turisták aktív bevonása.
Meglévő programok kínálatának bővítése, a nyújtott szolgáltatások mennyiségi és minőségi bővítése
o A történelmi emlékhelyek rekonstrukciója, rendben tartása, kiszolgáló infrastruktúra fejlesztése.
o A helyi vízi világra alapozott strandok kialakítása pl. Ludányhalásziban
„Programláncok” kialakítása, egymásra épülő turisztikai attrakciók
o A jelenleg nem egységes formában bemutatott, egyedi vonzerők összekapcsolása, önálló termékként való megjelenítése. Ez történhet tematikus útvonalak szerint vagy egymás propagálásával, ezzel is garantálva a közösen kialakított minőséget és annak biztosítását.
Falusi turizmus
o A falusi turizmusnak a kistérségben való meghonosítása, – mely nem csupán falusi szállásbiztosítást, hanem változatos, a térség, a település adottságaira épülő vidéki programok nyújtását is jelenti – kiegészítő jövedelmet eredményezhet.
Az idegenforgalom célját szolgáló infrastruktúra fejlesztése
o A turisztikai vonzerők elérhetősége igényli az utak megfelelőségének javítását, azonban ez feladat alapvetően az általános közlekedésfejlesztési célokkal megegyezik. A turizmusfejlesztés, mint beavatkozási terület tartalmazza az egyes termékekhez közvetlenül csatlakozó fejlesztéseket, a parkolók, a szociális létesítmények stb. megvalósítását. Természetesen ide tartozik a kerékpárút, a lovas túraút, erdei kirándulóút, tanösvény nyomvonalának gondos kiválasztása, kijelölése, létesítése. Ezek kihasználásához szükséges lenne a megfelelő humánerőforrás háttér biztosítása is pl. idegenvezető, túravezetők, ornitológus.
Színvonalas turizmus feltétele, hogy a turistákkal érintkező lakosság, a szolgáltatást végzők kulturáltak, nyitottak, elfogadják az idegenek eltérő szokásait, ugyanakkor tudatában vannak saját értékeiknek és vigyáznak rá. Ezért kell különböző módszerekkel, előadásokkal, tanfolyamokkal az érintetteket felkészíteni, a gyermekeket erre nevelni. Egyre nagyobb jelentősége van az idegennyelv ismeret szélesítésének is. Az egyes települések, vállalkozások versenyhelyzetben vannak, azonban a közös érdekek előtérbe helyezése, klaszterek létrehozása, vagy ahhoz való csatlakozás az együttműködés, partnerség, nagyobb előnyöket eredményez. A hálózatba szerveződés nem csupán a járáson belül történhet, hanem az együttműködés, azon kívüli szereplőkkel is bővülhet.
A vidéki foglalkoztatási gondok mérséklése a mezőgazdasági termeléssel foglalkozó háztartások egyéb, nem mezőgazdasági jellegű tevékenységeinek ösztönzésével, mikrovállalkozások támogatásával a falusi-, és agroturizmus és a hagyományos kézműipar fejlesztésével sikerülhet. A helyben történő foglalkoztatás bővítése érdekében támogatni kell a mezőgazdasági termelésből származó növényi vagy állati eredetű alapanyagok, melléktermékek, a vadon termő növények, nem élelmiszer célú feldolgozását. Támogatja a kézműves és kézműipari tevékenység eszközellátásának fejlesztését. Jövedelmet jelenthet a helyben előállított tájjellegű termékek értékesítése, a falusi és agroturisztikai a szolgáltatások fejlesztése. Az életminőség javítása a kulturális és természeti örökség, a helyi identitás megőrzésével valósulhat meg. Nagyon fontos az alapszolgáltatások hozzáférhetőségének biztosítása. Ez utóbbinak eszköze az integrált falusi szolgáltató terek létesítése, ahol egy helyben lehet kialakítani valamennyi, a lakosság számára szükséges szolgáltatás (adminisztratív és kereskedelmi, kulturális, kommunikációs, egészségügyi, szociális, stb.) hozzáférhetőségét.
A hátrányos helyzetű roma kisebbség társadalmi integrációjának elősegítése, mint feladat jelentős hangsúlyt kell, hogy kapjon a kistérség településein. Bár pontos felmérések a roma kisebbség számáról, társadalmi-gazdasági helyzetéről nem állnak rendelkezésre, az megállapítható, hogy a roma kisebbségen belül a munkanélküliségi, szociális, egészségügyi, lakhatási, oktatási és képzettségbeli problémák, hátrányok hatványozottan jelentkeznek.
A harmonikus, tartós partnerség azonban csak úgy működhet, ha egyik résztvevő sem érzi magát kiszolgáltatottnak, ezért fontos, hogy a társult önkormányzatok, intézmények partnertalálkozókat szervezzenek, ahol az észrevételek ütköztethetők, a tapasztalatok átadhatók, az új módszerek megismerhetők
