Tanulmányozni kívánt módszerek

Kutatási módszerek:

Az alábbi kutatási módszereket alkalmazzuk:

  • A cselekvők táguló köre- ismerkedés a módszerrel
  • A módszerek helyes megválasztásának művészete
  • “Jövőműhely”
  • Párbeszéd kör
  • Hagyományőrző programokba ágyazott lehetőség- tapasztalati tanulási program.

 

A cselekvők táguló köre

Célunk a (potenciális) cselekvők körének megtalálása és a lehető legszélesebb körré szervezése. A cselekvők központi magja a közösség véleményformálóiból áll össze, szélesebb köre pedig a fokozatosan köréjük csoportosulókból (Biddle, 1965). A folyamat első fázisában leírt „mozgásokat” a közösségfejlesztő(k) és a központi mag hozza létre, majd e mozgások kiterjednek a folyamatosan bekapcsolódó, szélesedő körre, amely egyre inkább átveszi a kezdeményezést és folyamattá szervezi a tevékenységeket.

A módszerek alkalmazásának az a célja, hogy a lehető legtöbb lakost vonja be a közös gondolkodásba és tegye a közjóért cselekvővé, vagyis aktívvá ­– ezért is hívjuk a legnagyobb módszercsoportot aktivizáló módszereknek. A közösségfejlesztés egyik fő szakmaépítő törekvése, hogy a módszerek hatókörét tágítsa. A személyesség, a megszólítottság, az élő kommunikáció természetesen e szinteken is nagyon fontos, s ezeket szervezeti találkozókkal, közös akciókkal lehet hasonlóképpen biztosítani, mint az „embertől emberig” szinteken.

 

A módszerek helyes megválasztásának művészete

A közösség általi fejlesztés folyamatát tehát a rendelkezésre álló munkamódok (vagyis a több módszert is elegyítő, folyamatot kitevő módszerek kombinációi) és módszerek, technikák alkalmazása segíti. Mivel azonban e folyamat több szereplős, szerteágazó és gyakran mutat fel váratlan fordulatokat, a folyamat kezelésében mindig nagy szerepe van az egyéni ötleteknek és megoldásoknak, a rögtönzésnek, a próbálkozásnak. Fontos, hogy a váratlanul felbukkanó problémákra, fordulatokra, konfliktusokra a segítők természetesen reagáljanak és a módszerek megválasztásában használják saját megérzéseiket, de ugyanilyen fontos, hogy saját beavatkozásuk hatását figyelemmel kísérjék és elemezzék, mert csak így biztosítható a folyamat fenntarthatósága és előre mozdítása.

Nem lehet tehát sémát alkalmazni a fejlesztés módszertanának alkalmazására. Más feladatot ró a közösségfejlesztésre, ha a helyi társadalom szervezett, s mást, ha nem az, vagy nem eléggé az.

 

Párbeszéd körök

Han­kiss Elemér és munkatársai kezdeményezésére a 90-es évek közepe táján nálunk is egyre többen hozzáláttak, hogy meghonosítsák az önszervező köri mozgalom egyik variánsát, az ún. „Párbeszédkör” módszert. Ezt mi különös tekintettel a fiatalok körében kívánjuk megvalósítani. Ennek célja egyrészt a fiatalok aktivizálása, másrészt a fiatalok szociális kompetenciának, kommunikációs készségének, konfliktuskezelésének fejlesztése.

 

 

A “Jövőműhely” módszere (Jung, Millert, 80-as évek)

A közösségi problémák feltárásának, súlyozásának és a jövőbeni közösségi tevékenységek kiválasztásának leggyorsabb módszere az ún. “Jövőműhely”-módszer, amely a tervezéshez vezet el bennünket. Ezt a módszert szeretnénk kipróbálni és megvalósítani a fiatalok körében.

  • Hagyományőrző programokba ágyazott lehetőség- tapasztalati tanulási program.

Magában foglalja a hagyományőrző rendezvényeken való aktív részvételt, illetve  a Látóútként prosperáló tanulmányi utakat. A tanulmányi utak helyszíneként olyan városokat, falvakat, országrészeket választottunk, ahol már szép sikereket étek el a hagyományőrzésen alapuló közösségfejlesztés, vendéglátás, idegenforgalom és az identitásfejlesztés területén.